Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1867. szeptember

6. §. Tanitási hónapok alatt ürülvén meg a tanitói hivatal, azt. minél előbb betölteni serénykedjék, az alatt mennyire hivatalos teendői engedik, maga is tanitván a gyermekeket. Ha a választott uj tanitó nem hivatalkodott még, vizsga végett az esperességi bizottmányhoz utasitsa. 7. §. Általában se a tanitótól, se a tanulóktól azt, a mire nem kötelezvék, ne követelje , a tanitó fölött uralmat ue gyakoroljon, méltatlanságot rajta se szóval se tettel el ne kövessen , s midőn azt mások tenni akarnák, védje. Ellenben a hanyagot, a. tanteremből kiszaladozót, kóborlót, részegest, paráznát, barátságosan és atyailag ugvan, de komolyan is intse meg, minek ha nem volna foganata, elébb a helyi közgyűlésnek , ha pedig ez sem használna a fő- vagy alesperesnek jelentse föl. 8. §. Vasárnapi iskolákat behozni s hol a körülmények kedvezők, kisdedóvodákat és bölcsödéket alapitani buzogjon. TIZENNEGYEDIK SZAKASZ. A pap különöt kötelességei hivei iránt. 1. §. Minden evangélikust, a ki gyülekezete körében 6 bét óta folyton lakik, hivének tekintse s neki előforduló esetekben szolgáljon. 2. Tanitsa ki hiveit, hogy a püspök és esperes, az egyetemes, kerületi, esperességi és helyi ügyelők törvényes egyházi elöljáróik, kiknek választására szavazataikkal befolyván őket tisztelni, nekik engedelmeskedni kötelesek. 3. §. Rajta legyen, hogy akár az egész gyülekezet, akár egyesek vallásügyekben polgári hatóságokhoz vagy a püspökhöz ne folyamodjanak, mielőtt ügyöket az illető esperesnek avagy egyházmegyei ügyelőnek felterjesztették s tölök utasítást nyertek volna. 4. §. Az egyház terhei s közmegegyezéssel vagy a helyi közgyűlés által kivetett fizetések alól senki sem vonhatja ki magát. 5. §. Ki a templomba szokatlan, illetlen, erkölcsiséggel és szeméremmel egybe nem térő ruhában mások botráukoztatására jőne, azt a pap szerényen intse meg s ha nem engedelmeskednék, a presbyteriumnak jelentse tel. 6. §. Ne engedje, hogy a gyülekezet ingó vagy ingatlan vagyona fölött valaki jogot igényeljen magának, vagy azt saját hasznára fordítsa, még akkor se, ha ö azt maga ajándékozta volna az egyháznak. 7. §. Azon atyákat és anyákat, a kik szolgáik — vagy szolgálóiknak, fiaik — vagy leányaiknak megengedik hogy az istentisztelettől vagy katecliizálástól elegendő ok nélkül elmaradjanak, előbb maga intse meg, s ha nem engedelmeskednek, legalább a presbyteriumnak jelentse föl. 8. §. Ha valamely egyháztag, papját, hivatalos eljárásában háborgatná, kicsúfolná, megsértené, a törvényes egyházi felsőségnek nem engedelmeskednék, a vallást gúnyolná, gonoszul élne: azt a helyi közgyűlés intse meg s jó útra téríteni mindenkép törekedjék. 9. §. Ha pedig vallásunkat s hitünket más vallású piszkolná vagy káromolná, az ellen az ügyelővel együtt az illető polgári hatóságnál szerezzen elégtételt. 10. §. A templomot egyházi cselekvényeken kivül másra se maga a pap ne használja, se mások által használtatni ne engedje, az ez ellen cselekvő fenyiték alá esendvén. 11. §. A háborgó vagy törvényes elválás nélkül külön élő vagy egymást hűtlenül elhagyott házasfeleket kibékíteni törekedjék. 12. §. Törekedjék rábirni hiveit, hogy ha még olyakkal nem birnak ,szentírást és más áhítatos könyveket szerezzenek. 13. §. Ha országos segélyt akarna gyülekezete számára gyűjtetni, annak engedélyét előbb az esperes tudtával a püspök utján az illető polgári felsőségnél eszközölje ki. 14. §. A vasár és ünnepnapokat megszentségtelenitni ne engedje. (folytattatni fog.) * # 60. Felvétetett a honti esperességhez tartozó közép-palojtai egyháznak folyamodása, melyben megváltoztatni kéri a honti esperességnek a felső-palojtai leányegyháznak folyamodása folytán hozott azon határozatát, melyszerint az istentisztelet Felső-Palojtán minden negyedik vasárnapon lenne tartandó : a felterjesztett okmányokból, valamint a honti esperességnek felolvasott jegyzőkönyvéből meggyőződött a kerületi gyűlés a felső-palojtai leányegyház követelésének alaposságáról —• e leányegyház egy harmaddal járulván a lelkész fizetéséhez: — a honti esperességnek a legszigorúbb igazság és méltányosságon alapuló határozatát megerősíti s a közép-palojtai egyházat oda utasítja, hogy az esperesség határozatához tartsa magát. 61. Felolvastatott az ezen jegyzőkönyv 12-ik pontjában kinevezett iskolai bizottmány jelentése a mint következik: Az ág. ev. hitv. bányakerület f. 1867-ik évi szeptember 19 ei üléséből kiküldött iskolai bizottság T. Hunfalvy János ur elnöklete alatt összeülvén átvizsgálta a nevezett kerületben létező gymnasiumoktól beküldött jelentéseket, mely vizsgálat eredménye a következőkben van összefoglalva: 1. A selmeczi főgymnasium értesítőjéből kiderül, hogy a nyolcz osztályban 8 tanár van alkalmazva, ezekenkivül a tót és német lelkész is működik a gymnasiumban, melyhez egy előosztály külön tanítóval van kapcsolva. Örömmel látja a bizottság a nemes buzgóságot a főgymnasiumban, nevezetesen az ott létező zeneintézetet, melyben a növendékek csekély dijért zongora és énektanításban részesülnek, a magyar irodalmi kört, az ifjúsági bibliai egyletet, mely a mult évben 160 frtra való bibliát küldött szét, és a rajztanitást: annál nagyobb sajnálattal veszi azt, hogy némely osztályok némely tantárgyakat együttesen kénytelenek hallgatni, névszerint az I. és Il-ik, nem különben a III. és IV-ik együtt hallgatja a tót nyelvet, továbbá az V. és Vl-ik, valamint a VII. és VlII-ik együtt hallgatja a latin, magyar, tót nyelvet, ezenkivül az V. és Vl-ik egyesülten hallgatja a bellen és romai történetet, a VII. és VIII-ik pedig a hellen nyelvet. A tanulók száma a 8 osztályban 262; az érettségi vizsgára a VIII-ik osztály 26 tanulója közül 24 jelentkezett, kik közül 19-en sikerrel állották ki a vizsgálatot.