Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1860. szeptember

IV osztály! s — Xfl Egy lélek adója 1 Osztály öszvege falun mező-városban i varosban Egy családra 4 tagjával esik 1 500 1 5 napszámos napszámos 20 lt. lakbér 4 2 250 2 5 házaszsellér kis házbirtokos 40 ft. lakbér 8 3 125 4 5 legelővel va zsellér gy szőlővel biró házas 60 ft lakbér 16 4 63 8 5 4 legelővel és szőlővel vagy más földdel , vagy kerttel biró házaszsellér, inas nélkül dolgozó mesterember 80 ft lakbér 32 5 31 16 4 96 fertály telkes gazda, vagy egy inassal dolgozó mesterember 100 ft lakkér 64 6 16 32 5 12 féltelkes gazda vagy egy legénynyel vagy több inassal dolgozó mesterember, kiskalmár. 150 ft lakbér 1 28 7 8 64 5 12 egésztelkes gazda, két három legénnyyel dolgozó mesterember, nagyobb kalmár. 200 ft lakbér 2 56 8 4 1/. 28 5 12 100 holdas birtokos, nagyobb üzletű kereskedő és mesterember 300 ft lakbér 5 12 9 2 2 56 5 12 200 hold birtokos, vagyonosabb kereskedő, vagy gyáros 400 ft lakbér 10 24 10 1 5 12 5 12 400 hold birtok és felül 600 ft lakbér 20 48 íssz. 1000 50 60 A 400 holdnyi birtokon és személyenkénti 5 ft 12 krnyi adóöszleten túl azért nem tervezte az indítványozó, és nyomán a választmány, a progressió alkalmazását, minthogy az e földbirtok határon felíil biró családaink és nagy vagyonnal megáldott hitsorsosink, mint a régi és legújabb tapasztalás, és meglevő egyházi alaptőkéink mutatják, hitbuzgóságukban az önkéntes adakozás utján önmagukat mindenkor önmaguk megadóztatták, és valamint megvagyunk győződve, hogy az egyháznak minden ujabban előfordul ható rendkívüli szükségében ezen tehetősebb feleink, mind annyiszor ujabb jeleit adandják régi áldozatkészségüknek, ugy ezen áldozatkészségükre ily rendkívüli esetlegekre számot is tartván, a még nagyobb rendszeres adósulytól őket ez okból is megkíméltetni javaljuk. Miután a vagyonossági viszonyok az esperességek külön vidékein annyira különbözők, hogy mig egy részében, majdnem általános jólét uralkodik, addig a másikban a lakosság csak rendkívüli szorgalma és takarékossága mellett fedezheti anyagi és erkölcsi szükségeit, és ily kopár vidékeken az oly családok, a melyek a legnagyobb fokú adót megfizethetnék, kisebb számmal találhatók; annálfogva a 9 és 10 osztálybeli adózókat az esperesség egyeteméből szabad felajánlkozás utján véljük kiszemelendöknek. Ugyan ez elvet kisebb körre alkalmazva a 7 és 8 osztálybeli adót a dekanatusok egyeteme határozná meg. Az első osztálytól bezárólag a 6-ig a legszegényebb egyházakban is kivetés utján véljük behajtandónak. Magában érthető, de különben itt tüzetesen ki is emeltetik, hogy ezen egész egyházi ö n m e g a d ó z t a t á s, csak az egyházi testületek autonom önhatározása alapján és utján hozathatik be. Ha ezen adókulcs elfogadtatnék (azon reményben, hogy a paténtalis egyházak visszatérendnek az anya kebelére, az összes esperességek lélekszámát tekintve) esnék tehát: