Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1860. július

4 12. Ujabban felmerült az egyházkerületi levéltár iránti kérdés s jelentetett, hogy az még most is Selmeczen Szeberényi János ur kezén van. Ennek mielébbi átvételére honti esperes Masztis Ádám és esp. felügye­lő Zsembery Imre urak ezennel kiküldetnek. 13. Fölmutattatott ezen egyházkerület 1855-ben tartott közgyűlésének kinyomatott jegyzökönyve, mely akkoriban rendőrileg lefoglaltatván, legújabban fölszabadittatott. A jegyzői hivatalnak átadatván, szokott módon szétosztandó leszen. 1860 Julius 18-kán a gyűlés f o 1 y t a 11 a t v á n : 14. Ezen jegyzőkönyv megelőző pontjai fölolvastatván hitelesitteltek. 15. A fenebbi 12 pont kapcsában szükségesnek találtatván egy bizottmány kiküldetése, mely a ker. levéltár iratait itteni elhelyezés végett a fenebbi küldöttek­től átvegye: Ennek tagjaivá Láng Mihály esperes, Kanya Pál igazgató és Cséry Lajos urak neveztettek, egyúttal volt Administrator főtiszt. Komáromy József ur a netalán még kezei közt levő irományok átadására felszólittatni rendelte­tett, átvételére pedig B. Podmaniczky Armin és dr. Szontagh Kálmán urak kiküldettek. 16. A kerületi pénztárnok urnák a pénzügyi bizottmány által bemutatott évi szómadása. B. Podmaniczky Armin ur elnöklete alatt Masztis Ádám, Geduly Bo­gyoszló, Blázy Lajos és Radvánszky Ferencz urakból állandó bizottmánynak adatott ki megvizsgálás és mielőbbi jelentéstétel végett. 17. Az újonnan megválasztott Superintendens ur számára ezúttal adandó s választmányilag ez esetre kidolgozott utasítás felolvastatott, s Némely módosításokkal helybenhagyatott: az egyházkerületnek ez iránti szabad hozzászólási, és változtatási joga jövőre fenhagyatván. 18. Ennek nyomán a legközelebb múltnak történelmével indokolt indítvány tétetett, miszerint állandó szabály gyanánt mondassék ki, hogy ha akár a Superintendens, akár a kerületi felügyelő bármi akadály által gátoltatnék elnöki minőségében működni, az elsőbbnek helyét a hivatalban legidösb esperes, az utóbbikét pedig a legidösb esp. felügyelő azonnal hivatalból pótolni jogosítva és kötelezve legyen. Mely indítvány elfogadtatván, állandó szabály erejére emeltetett. 19. A pestmegyei esperesség indítványára: Az esperességeknek, valamint egyes egyházaknak utasitásul adatik, miként politikai hatóságoktól, az egyház körébe vágó rendeleteket és paran­csokat csak a superintendentia utján jogositvák elfogadni; egyúttal a magas Helytartóság megkéretni rendeltetik, hogy ezen egyházkerület elvégre törvé­nyes superintendenssel birván, az illető hatóságoknak megparancsolni méltóz­tassék, miszerint az 1791. 26. t. czikkliez liiven mind az egyházakkal, mind az esperességekkel, csak a rendes Superintendentia utján közlekedjenek. A meny­nyiben pedig különösen a határőrvidéki egyházközségekre nézve ellenkező gyakorlat uralkodik, erre nézve, orvoslás külön felírás utján lesz eszközlendő, addig is az ottani lelkész urak utasíttatván, hogy az adandó esetekben részük­ről is igyekezzenek az egyház jogairól az illető hatóságokat felvilágositni; a ha­tárőrvidéken előforduló panaszok összeállítása pedig és előterjesztése a bánáti esperességtől a legközelebb tartandó kerületi gyűlésre beváratván. 20. Ugyan csak a pestmegyei esperesség indítványára elhatároztatott. Hogy miután ezen egyházkerület, kebelében esetek fordultak elő, mi­szerint a mult szomoiu emlékű események által besodort és politikailag bünte­tett egyházi és iskolai hivatalnokok állomásai betöltettek, s a büntetés kiállása után is állomás nélkül maradtak, jóllehet a politikai nézet vagy meggyőződés nem szükségkép egyszersmind canoni vétség is: a múltra nézve az ilykép ál­lomásaiktól megfosztott egyházi és iskolai hivatalnokoknak alkalmazás szerez­tessék, jövőre pedig az ilyenek állomásai csak akkor töltessenek be mások ál­tal, ha azokra egyli. törvényszéki marasztalás következtében Ítéltettek alkal­matlanoknak. 21. Indítvány történt, hogy a híveknek az egyházi jogok körüli fölvilá­gositása végett az 1791: 26. törv. czikk szövegének magyar, német, és tót nyel­vem, minél olcsóbb kiállítása eszközöltessék. Mely intézkedés csélszerűnek találtatván, határozatba ment, s a foga­natosítás iránt Osterlanmi Károly könyvárus ur felszólitatni rendeltetett.

Next

/
Thumbnails
Contents