Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1860. április

retettel fátyolt kívánunk boritni a legutóbbi félév eseményeire s tiszta szívből azt kívánjuk, hogy az 1859. évi szeptember 1-től mostanáig lefolyt idő legyen mindörökre kitörülve az egyház emléke­zetéböl! Testvéri kezet nyújtunk a tökéletes visszabéklilésre ! — Meg vagyunk győződve, hogy köztünk országszerte senki sincsen, ki ebbeli érzelmünk­ben ne osztoznék, kit e pillanatban egyházunk régi zavartalan egységének gondolatja ne lelke sitene! — Meg vagyunk győződve, hogy innen és túl nincsen senki köztünk, a kinek ne volna épen úgy, mint Ö Felségének, buzgó óhajtása az, hogy (a legfelsőbb kézirat szavaival élve) „a leg­biztosabban czélboz vezető út fölötti szétágazó nézetek miatt, maga e c z é 1, t. i. egy­házmüszervünk üdvös kiépítése, messze távolba ne szoríttassák vissza. — Az említett ezél mindnyájunkkal közös. A kiindulási pont sem lehet köztünk kétes avagy különböző, — nem lebet más mint az 1791: 26 t. cz.'és az ennek nyomán legújabb időkig törvényesen kifej­lödöttegyházéletünk. S e részben is oly szerencsések vagyunk, 0 Felsége legmagasb nézetével egyezöleg ta­lálkozni, a ki mindannyiszor ugyanezen 1791 : 26 t. czikkelyt jelölte ki legfelsőbb helyről is kiin­dulásunk alapjául; — a ki legújabb kéziratában is az e törvény nyomán kifejlődött egyház­életünknek háboritlan folytatását s kiegészítését ezentúlra biztosítui kegyeskedett. .— Csupán az iránt, hogy e közös kiindulási pontból ama közös czél felé melyik út vezet legbiztosabban? — lehetnek szétágazók a nézetek. l)e az egyház egysége nélkül a zsinat összealakitása, megnyitása, működése, eredménye, — egyházszervezetünk törvényes és mielőbbi kiépítése meggyőződésünk szerint nem képzelhető! — S ezért őszintén s szeretettel felszólítjuk mindazon bitfeleinket, kik a miénktől eltérő nézetben valának, — hogy most, midőn 0 Felsége legkegyelmesebben biz'osít bennünket, hogy lel­kismeretünket erőszakoltatni legkevésbbé sem akarja, — s nem veti többé parancsának súlyát azon mérlegserpenyőbe, melyen az általa kifejezett kétségtelen czélboz vezethető külön utak viszony­lagos becsét lehet mérlegelni: — térjenek ép oly bizalommal nyílt karjainkba vissza, a milyen bizalommal mi — a több­ség — jelen szózatunkkal, elejbök indulunk! Adják vissza egyházunknak megzavart egységét;"— tiszteljék 0 Felségének atyai szándékát azáltal, hogy a béke általa ohajtott helyreál­lítását az egység helyreállításával készítik elő; valamint mi is e legfelsőbb fejedelmi szándékot legméltóbban azáltal véljük megbecsülni, ha engesztelt szivvel első lépést a kibékülésre mi teszünk!— Tartsák fel minden különnézetöket azon köztanácskozásokra, a hol mindnyájan képvi­selve leszünk, s a melyekben minden helyviszouy, minden szükséges változás kifejezést, — minden alapos és jogos kívánság 0 Felsége legfelsőbb véduralma alatt kielégíttetést találand. — Addig azonban tartsuk fon egységesen a régi szerkezetet, melynek három századéves falait nem a mi hanyagságunk, hanem az újabb idő viszontagságai csorbították ki, de mely szerke­zetlink csorbáit a f. hó 15-ei legfelsőbb kézirat után könnyű szerrel kiegészíthetjük, kiegészitni leg­első kötelességünk. 8 ezért — miután hiányzó hivatalnokaink megválasztásának, — a meglevő, de hivatali //

Next

/
Thumbnails
Contents