Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-06-17 / 24. szám

2 BALATONVIDÉK 917 június 17. irányuló törekvés, hasznos, nagy kamatot je­lentő tőke befektetés. A helyes módok megtalálására azonban szüksége van a magántisztviselőknek (termé­szetesen nemre való különbség nélkül) az egységes szervezetre, amely lehetővé teszi a sok és súlyos nehézség közepette is, a ren­geteg jelentőségű beszerzési csoport megala­kítását. Erre készülnek most a magántisztvise­lők és kereskedelmi alkalmazottak. Szervez­kednek s a hosszú tétlenség után, a sivár helyzetükben mások példáin okulva, bizo­nyára oly erős szövetségben egyesülnek, amely átsegíti őket az eddigi nyomasztó ne­hézségeken. A 20-as honvédek nagy müvész-estélye. Jeleztük már, hogy a nagykanizsai 20. honvédgyalogezred e hó vége táján nagysza­bású müvész-estélyt rendez. A szinte grandiózus méretű estély iránt, mely junius 23-ikán lesz, — széles körökben a legnagyobb érdeklődés indult meg. A pótzászlóalj parancsnoksága az estély védnökségét felajánlotta Szurmay Sándor honvédelmi miniszternek, a 20. honvédgya­logezred volt parancsnokának ki azt nem­csak örömmel elfogadta, hanem az estélyen való esetleges részvételét is kilátásba he­lyezte. A zalai, illetve veszprémi arisztokrácia, a megyei főtisztviselők s egvéb notabilitások is a legmelegebb figyelemmel kisérik a/ es­•ély ügyét s igy a nemes cél, me'ynek érde­kében az estély rendeződik, már is biztosnak látszik. A 20. honvéd gyalogezred rokkant alapja, mely eddig meglehetős szerény ösz­szeget reprezentált, az estély lévén előre­láthatólag tekintélyes összegre emelkedik és számokban is demostrálja azt az elismerést, melyet Zala- és Veszprém-vármegye közön­sége a 20-asok hősi haditettekben, áldoza­tokban oly gazdag ezred iránt mindig szíve­sen hangsúlyozott. cikkíró felsőbbségét a stílusban. Tapaszta­latból mondom, — írja lapjáról — hogy sok földmivelő polgártárs megalacsonyitva érzi magát, lapunknak veszettül magyarázó mo­dora által.«; A hirek se legyenek akármilyenek. Ne legyenek föleresztve teleszájusággal, ne tet­szés szerint fölsallangozva, hanem legyenek igazán tárgyilagosak, a valóságnak megfele­lők. »Mindig az volt baja népünknek, hogy titkolóztuk előtte, nem fedeztük fel a dolgok valódi állását s ez által nem engedtük kifej­teni a közérzést«. Jó hirt, rossz hírt egyaránt közölni kell. »Nem kell félni, hogy az a népre káros lesz. A rossz hirt úgyis "meg hallja, még pedig nagyítva ; jobb hát, ha újságból igazán tudia ; a jó hirt pedig nem hiszi, ha csak nyomtatásból nem olvassa.« Tehát nem nem azért fizet elő, hogy sületlen elméncke­Jéseket olvasson, hanem, hogy hadi hírekről, kószáló mende-mondákról valami igazat tud­ion nyomtatásból. Ha ezekről nem olvashat­nak hírlapjukban, természetesen arra a gon­dolatra jönnek, »hogy bizonyosan valami igen rossznak kell történni, mert azt az urak s újságírók a parasztembertől eltitkolják.« Arany maga hallotta lapjáról a véleményt : Csak olyan ez, komám, mint mikor a gyér­nek az álmoskönyvből mesél, nincs ebben az országról semmi okos dolog.« Kell még az ilyen néplapba valami a históriából és a földmivelésről cikkek alak­Az estély arányai Nagykanizsán eddig rendezett összes estélyeket felülmúlják. A rendező bizottságnak sikerült a már emiitet­teken kívül még több budapesti művészt meg­nyerni s művészeink előkelő gondolkodására vall, hogy az estélyen való önzetlen szerep­lők sora még nincs lezárva. A jegyekre való előjegyzés már java folyamatban van, a drá­gább helyek jó része elkelt, azért célszerűnek tartjuk kérni városunk közönségét, hogy a jegyek lefoglalását ne az utolsó napokra halogassa. A helyárak a következők : Emeleti pá­holy 150 K, földszinti páholy 100 l\. tám­lásszék az elsősorban 25 K, tovább.»orok­ban 20. 15 és 10 korona. Állóhely 5 kor. Előjegyezni lehet levélben, vagy telefonon (telefonszánr 115.) a 20. honvéd pótzászlóalj parancsnokság segédtiszti irodájában SZÍNÉSZE t. A régi jó idők kedves emlékei ujulnak fel lelkünkben az idei sziniévad alkalmával ; azoké a gojidtalan, boldog időké, amikor még a kastélykert Aréná jában, később a Üőzös-vendéglő udvarában felépített nyári íNemzeti szinház«-ban, majd pedig a vén Amazon-szálloda udvarán épült állandó szín­házban gyönyörködtették művészi játékukkal a régi szinész-gárda jeles művészei és mű­vésznői a jólétben élő, szórakozni, mulatni és művelődni vágyó közönséget. Fehér Vilmos színtársulata a Hungária színházi termében a mai nehéz idők okozta nyomott kedélyállapotokra és szellemi éle­tünk sivár pusztaságában egy valóságos oázis, ahol az ember felüdül, felfrissül, lelki­leg megifjodik s uj erőt nyer a további küz­delemhez. Egy igazi müvésztársaság ez, melynek minden tagja szükséges és nélkü­lözhetetlen kiegésziiő része az egésznek. Igazán az ember lelkifurdalást érez, amikor a főszereplőket dicséri és helyszűke miatt nem emlékezhetik meg kellő méltatással a mellékszereplőkről. A színészek részéről igazi tudás és ne­mes ambició, a közönség részéről pedig di­cséretre méltó pártolás az, amit az elmúlt hétről feljegyezhetünk. Vasárnap Mágnás Miska operett került szinre zsúfolt ház előtt. Varga Simon a címszerepben és Peérv Ilus Marcsa-cseléd szerepében igazán brilléroztak. Ernyei Emil, Bera Rózsi, Erdélyi Flóra, Halász Alfréd, jában, de a hírrovat mindig ujdon-uj hírek­kel legyen tömve s ez a malom publikumát minden postanapon összegyűjtené. Éh ha másért nem, ezek kedvéért is elolvasnák a cikkeket, elbeszéléseket és verseket. Igen sok megfontolni való van Arany szavaiban még napjainkban is. Hiszen ismer­jük mi is azt a magyarázó (néha sajnos, félre magyarázó) teleszájuságot, a pártot, vagy egvéb érdeket előtérbe helyező tudósítások­ból. Ismerjük a szűkszavúságot ott, ahol el kell simítani botrányokat, vagy panamákat, sőt a teljes szótlanságot is, melyről a lapok üresen maradt hasábjai tanúskodnak, — de amely utóbbi már nem egészen a szerkesz­tőkön múlik. Unottan dobjuk el a lapok kró­nikásainak émelygős szellemeskedéseit. Bo­szankoduk a krajcáros újságok azon hatás­vadászó törekvésein, hogy rémes esetek ri­kító kiszínezésével akarnak hatni durva izlésü olvasóikra. Mindezeket összegezve nem szabad ér­zéketlenül elnéznünk Arany újságírói ideái fölött. Ha nem is itt volt a legnagyobb, meg kell becsülnünk e téren is, mint az újságírás úttörő munkásainak egyik le^gideálisabbikát. Különösen becsülje meg korunk, mely az újságírást annyiszor tekinti kicsinyes törek­véseinek puszta eszközéül KEVE. Koltai Juliska s a többi szereplők játéka is csak emelte az est sikerét. Kedden Sibyl operettet játszották. A címszerepben Erdey Flóra tett ujabb tanúsá­got művészi erejéről. Olasz Mariska bájos testőrtiszt volt. Varga Simon és Peéry Ilus pedig csak öregbítették azt az elismerést, amely irántuk napról-napra fokozódik. Szerdán Brisson megrázó erejű drámá­jában, a Névtelen asszonyban gyö­nyörködtünk. Címszerepében Olasz Mariska adta ujabb bizonyítékát művészi tudásának, erős realizmussal játszva meg az erkölcsi lejtőre jutott egykori urnő elzüllöttségét. Var­ga Simon a törvényszéki tárgvaláson elmon­dott védő beszéde után a nyílt szinen aratott tapsvihart. Ernyei Emil a megcsalt férj nehéz vergődését jelenítette meg az élet igazi szí­neivel. Csütörtökön a Mozitündér - ben Peéry Ilus játszotta a tőle megszokott ked­vességgel, ügyesen, bájosan a címszerepet. Varga Simon pedig állandó kacajra ingerelte a hálás közönséget. Fekete Pál a vén, sze­relmes milliomosnak személyesitője, nagyban fokozta a közönség állandóan derűs han­gulatát. Szombaton Grün Lili vígjáték szer­zett szép számú közönségnek kedélyes estét. H I R E K. — Felkérjük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátra­lékaikat, mint a már esedékes ez évi elő­fizetési dijaikat is a következő cimen ad­jak postára : dr. Csák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. Egyházmegyei hir. Kránitz Kál­mán felszentelt püspök, junius hó 4., 5. és 6. napján szentelte papokká a veszprémi szeminárium végzett növendékeit : Budav Flórist, Egerszegi Lajost, id. és ifjú Kovács Imrét, Kovács Károlyt, Novits Istvánt, Ra­vasz Istvánt és Simon Józsefet. Köszönetnyilvánítás. Glázer Zsigmond, zalaszántói körjegyző ur az ingyen­tej és a vele kapcsolatos anya és csecsemő­védelemre 10 K adományozott, mely ado­mányért hálás köszönetet mond Berkes Ottó. — A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegylete 175. keszt­helyi fiókpénztára junius 24-én d. u. 2 óra­kor tartja a városház nagytermében évi ren­des taggyűlését, melyre tagjait és az érdek­lődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. — A vizsgálatok sorrendje az irgalmas nővérek intézetében : szombaton junius 16-án d. e. a kisdedovó, hétfőn 18-án d. e. az elemi iskola 1. osztálya, kedden 19­én d. e. az elemi isk. II. oszt., szerdán 20-án d. e. az elemi isk. III. oszt., csütörtökön 21-én d. e. az elemi isk. IV. oszt. A vizsgálatok d. e. 9 órakor kezdődnek. — Jég. A mult kedden délután nagy jég esett Qyenesdiáson, melv sok szőlőben nagy kárt okozott. — A hatodik hadikölcsön jegy­zés határidejét a pénzügyminiszter folyó hó 26-ig meghosszabbította. — Öngyilkosság. A mult hétfőn Kercsmár Sándor keszthelyi asztalos a csó­nakegylettől kibérelt csónakból a gőzhajó kikötőtől mintegy 100 méternyire beleugrott a Balatonba. Áz egylet szolgája észrevette ugyan a vízben vergődő embert, de mire mentő csónakjával a helyszínre ért, az ön­gyilkos már a viz alá merült és nvomtalanul eltűnt. A hullám másnap déltáján vetette ki a móló közelében s a jelenlevők kiemelték hulláját a mólóra. — Öngyilkosságának oka életuntság. — Dr. Lóczy Lajos kitüntetése. A Magyar Tudományos Ákadémia az 1917­ben esedékes nagyjutalommal (200 darab arany) az 1910 és 1916 között megjelent tudományos munkák legjelesebbjét kívánta megjutalmazni. Mint örömmel vettük tudomá­sul, e kitüntetés, nagy tudósunkat, dr. Lóczy Lajos egyetemi tanárt, a Magyar Királyi

Next

/
Thumbnails
Contents