Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-05-20 / 20. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. augusztus 12. 77. szám. i.íőfízetési ár: T^ész évre 10' K Fél évre . 5 - K Negyedévre 250 K ügyes SZ. ára 0 20 K Nyilttér soronkint l kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOS utca 58. szám. KESZTHELY. HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ T ÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimérs pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatal! Interurbán : 15. A balatoni fürdők élelmezése. Ez a nyár lenne az igazi megteremtője a balatoni fürdőéletnek — ha az ellátást csak félig-meddig is sikerül jól megszervezni. Soha nem tapasztalt mértékben érdeklödnek a Balaton iránt és minden kért árat megfizetnek a lakásért. Feltűnő a bécsiek meleg érdeklődései Azelőtt is jöttek szórványosan, az idén azonban alkalmasint több százra fog rúgni ezeknek a családoknak a száma, ha az itt való nyaralásuk ideiére az ellátás biztosítva lesz Nemcsak nagy közegészségügyi, hanem nem kisebb közgazdasági jelentősége is van annak, hogy ez a szezon lehetöen zavartalan legyen. Ha minden illetékes tényező a legjobb akarattal összefog, akkor óriás módon megnövekedik a Balaton barátainak a száma. Csák az a kérdés, miképpen fog sikerülni megoldani - a-, balatoni fürdők élelmezésének fogas kérdését. A kérdés nem könnyű Találni kell módot, hogy a várható sok állandó fürdővendég és a sok' átutazó, élelmiszert kapjon. A háború második és harmadik, mult évi nyarán a vármegyei közellátás terhére ment a balatoni fürdők élelmezése Azonban az idén a vármegyék ellátására szükséges mennyiséget annyira megszorították, hogy a vármegyék a rengeteg idegent élelmiszerrel kellően ellátni nem képesek Azonban gyakorlati jó megoldás kínálkozik, melyre a Balatoni Szövelség hívta fel az érdekeltek figyelmét. A Szövetség ugyanis rámutat arra, hogy a balatoni fürdővendégek zöme, körülbelül háromnegyed része fővárosi, tehát a legfontosabb kellék az, hogv a fővárosiak ellátása biztosítva legyen. A főváros közélelmezö raktárai adjanak a Balatonra annyi lisztet és egyéb hatósági cikket, amennyit a fürdővendégek otthoni tartózkodásuk alatt elfogyasztanának. A balatoni hatósági cikkeket kezelő intézmények váltsák be a fővárosi liszt- és egyéb jegyeket, akárcsak Budapestén és számoljanak él a kiadott mennyiséggel. Hasonlóan az ország egyéb városából, vagy községéből jövőknek is adassék meg a mód, otthoni lisztjegyük itten való beváltására. Sajnos, nem sok remény van rá, hogy ezt igy lehet csinálni. Nagy gondot okozott eddig a balatoni fürdőkön a zöldség és főzelékkel való ellátás is. Ezt az utolsó két esztendőre vonatkozóan megnehezítette az a körülmény is, hogy a Bala toni Szövetség somogykilitii nagy zöldségtermesztő mintatelepe, mely aföldmivelésügyi miniszter támogatásában részesül, munkáshiány miatt csak egyharmadrészben volt konyhakertileg meg munkálható. Ezt a szövetség igyekezett ellensúlyozni nagyarányú magkiosztással, — a magvakat a földmivelésügyi miniszter bocsátotta rendelkezésére,— hogy a falvak lakói termeljék meg a hiányzó zöldségfélét, de még igy is kevés volt a termelt mennyiség. E nyárra vonatkozóan a kérdés eme része rendben lesz. A nagy telep teljes üzemben várja a fürdöszezont. A magés palántakiosztás, a szövetség az előző éveknél is nagyobb arányban folytatta, ezenkívül egy nagyobb kertgazdasággal létesített megállapodást, ugy, hogy több mint 300 kat. hold termése van a Balatonnak biztosítva. Sajnos, még ebben is a mi Balaton partunk hátrányban van a somogyival, mert a hegyes vidékünk apró községei kevesebbet termelnek, mint amennyi a..nyári fogyasztásra elégséges. Idegenből kell hozni nagymennyiségű élelmiszert, mire nézve a szövetség a Balaton három forgalmas pontján, Siófokon, Balatonalmádiban és Balatonfüreden élelmező szövetkezeteket szervezett, inelvnek nemcsak a saját fürdőjük, hanem a szomszédos fürdők élelmiszerrel való ellátására is hivatottak. A fontos az, hogy a hatóság a szövetkezeti ellátást támogatásában részeltesse és módot nyújtson a Balaton mellett való tartózkodásra. A dolog tehát ugy áll, hogy zöldség- és főzelékfélékről a Balatoni Szövetség gondoskodott. A teiellátás előreláthatóan igen nehéz lesz és erős uzsorától kell tartani A huskérdés kielégítő megoldást fog találni, meri hus van elég bőven és nem drágább, mint másutt. A baromfi, tojás olyan drága, mint Budapesten, ha pedig ezt a mértéket túlhaladja, a balatoni élelmező szövetkezetek fognak gondoskodni aro ?> ról, hogy idegen piacokról hozott áruval az esetleg föllépő uzsorát leszereljék. A hatósági cikkekre nézve a mai, a l\özélelmezö Hivatalnál történt döntés az irányadó. Szóval ugy áll a dolog, ha minden tényező megteszi a magáét, semmi különösebb baj nem lesz az ellátás körül. Az igényesebbek nem találnak meg mindent, amit keresnek, de a szerénvebb ember minden nap jól fog lakni. És kivánhatunk-e a mai viszonvok között egyebet ? Mindenesetre jól cselekszik az, aki magával viszi azt, amiből készlete van, igy például cukrot, kávét, burgonyát. Az idén még a nyaralás is körülményes lesz és bizony meg kell gondolni annak a dolgot, aki a Balaton hüs hullámaiba akar a forró nyári nap elöl menekülni. A Balaton jövendő vendégeinek ugyan nincs okuk aggodalomra, vagy nyugtalanságra, de szükségük van : türelemre és méltányosságra, mely számol a háború teremtette viszonyokkal. Csak a viszonyok változtak meg. de a csodálatos szépségű vidék a megszokott, évről-évre ismétlődő, örökké szép nyári pompájában öltözötten várja vendégeinek azt a hatalmas özönét, mely az idén minden eddigi mértéket meghaladó tömegben készül elárasztani e nagy víz táját. A kath. Legényegylet \ £OZg A keszthelyi kath. Legényegylet f. hó 9-én tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlés fő tárgya tisztújítás volt A gyűlésen Nagy Sándor elnökölt. Elnöki megnyitójában üdvözölte a szép számban megjelent tagokat és örömmel állapította meg, hogy az egyesület megfogyatkozva, de nem erőtlenedve folytatja zajtalan működését a világnáboru alatt is a tisztes ipar szolgálatában, bár a rendes és pártoló tagok jelentékeny része a különböző harctereken teljesiti hazafiúi kötelességét. Jelentésében kiemelte, hogy a háború alatt a közönség nem vehetett tudomást oly mértékben az egyesület működéséről, mint a háború előtt, de kifejezést adott azon reménynek, hogy a háború végén visszatérő tagok éppen olyan erősnek és életképesnek találják az egyesületet, mint akkor volt, mikor a nehéz kötelesség hadba szóllitotta őket. Hálával emlékezett meg az egyesület jótevőiről, kik támogatásukat a háború alatt sem vonták meg az egyesülettől és örömmel jelentette a közgyűlésnek az alapító tagok számának jelentékeny gyarapodását. A tisztújítás a választmány jelölése alapján történt. Eredménye a következő : Egyházi másodelnökké egyhangú lelkesedéssel Jakab Lajos premontrei tanárt választották meg. Pénztáros lett Reithoffer István, ki a háború alatt eddig is legnagyobb pontos.sággal és odaadással végezte a pénztárosi teendőket. Háznagy : L

aky Péter. I. dékán : Protár Bálint. II. dékán : Durzsa Ferenc.. 1. könyvtáros : Gödbaum János. II. könyvtáros: Frankó Pál. Számvizsgálók : Meizler Károly, Kósa Ádám. Választmányi tagok : Baksa Rudolf, Erdős Márton, Nagy Ciyula, Gasparics György, Szabó Károly, Kutnyák Ferenc. Póttagok Takács Kálmán, Süle István. A jegyzői teendőket Jakab Lajos, az egyleti ház gondozását pedig Szalay Ignác vállalta. Szalay Ignác világi elnök meleg szavakkal üdvözölte az egyesület uj vezetőit s kérte a tagokat, hogy katholikus mesterlegényekhez illő viselkedésükkel s az egyesületi szabályok pontos megtartásával könnyítsék meg a, vezetőség munkáját. Nagy Sándor elnök megköszönte az üdvözlést s az egyesület tagjait keresztény összetartásra és a Legényegylet katholikus jellegének ápolására,