Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-05-13 / 19. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. augusztus 12. 73. szám. Előfizetési ár: Egész évre >10'— K Fél évre . 5- K fi egyed évre 2 50 K Egyes sz. ára 0 20 K Nyllttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOS utca 58. szám. KESZTHELY, HEYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKORNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ T ÁRSADALÍMI H E TILAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimérc pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 13. A szociális miszsziótársulat. A Szociális misszió-társulat f. hó 7-én tartotta meg rendes május hónapi konferenciáját, illetve munkaóráját, melyre a központ Rónai Paula nővért küldte ki. Az elnöknö: dr. Illés Ignácné üdvözlő és megnyitó szavai után Paula nővér tartotta meg konferenciáját. A nála már ismert és megszokott mély tudásával és szeretetreméltó, kedves modorában ismertette a csecsemő- és anyavédelem komolyságát és aktuális voltát. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a lelkek szerelése szempontjából, hanem nemzeti és hazafias szempontból is fontos ez az ügy s ezt széles tanulmányra valló statisztikai adatokkal is támogatta, melv szerint nem a születések száma csekély, hanem a halálozások számararlva nagy. És ezt megakadályozni nemcsak az állam, megye. " községek kötelessége, de minden szociális charitativ egyesület, sőt családok, egyesek szent faladata is. Szerinte a nagy halandóság oka főképpen a tudatlanság és a szegénység. Ezen okokat megszüntetni volna első sorban feladata az anya- és csecsemővédelmi mozgalmaknak. Részletesen felsorolta azokat a teendőket, melyek e tekintet7 J ben azokra hárulnak, kik az anva- és J csecsemővédelemmel foglalkoznak, de hangsúlyozta, hogy az anyagi támogatás és testi ápolás mellett ne feledkez zünk meg a lelkiekről sem. Jelentette, hogy a Szociális misszió-társulat tagja az országos »Stefánia* anya- és csecsemővédelmi egyesületnek, igy közvetve a keszthelyi szervezet is. Szeretettel kérte a hölgyeket, hogy munkásságukat e téren is nagy ügybuzgalommal fejtsék ki s akik különösen ebben az irányban óhajtanak működni, jelentkezzenek Reischl Imréné ügyvezető elnöknél. Végül Isten segítségét és áldását kérte az egyesület működésére. Sziklay Kálmánné titkár jelentette, hogy a megalakuló közgyűlés óta a létszám I alapitótaggal s 45 rendes és pártoló taggal emelkedett A tagok száma : 207. Nagy Margit a »Nővédelmi hivatal' vezetője terjesztette elő jelentését április 11-én megnyílt iroda tevékenységéről. Április 11 -tői május 6-ig beérkezeit 112 ügy, melynek legnagyobb része segély iránti kérelem. Kiadatott 42 szegénv ügye környezett tanulmányra. Elintéztetett 22 tanulmány, a többi folyamatban van A beérkezett jelentések alapján lakbér segélyben részerült 7 szegény 144 K 50 f. értékben. Azonnali segélvt adtak 7 esetben, ezenkivül 29 >Szt. AntaU szegénye közölt kiosztottak 1 12 koronát. Több kérelmezőnek munkát, egynek állást szereztek, néhány beteg orvosi segélyben részesült, 3 nagyobb beteget velamelyik budapesti kórházban fogják elhelyezni. Örömmel jelentette továbbá, hogv Cséby Lajos gyógyszerész ur felajánlotta az elnökségnek betegeik és szegényeik ingven orvossággal való ellátását. A kereskedők társulata 50 kort. juttatott a misszió céljaira. Indítványozta egyúttal, hogy a nemes, nagylelkű ajánlatért, illetve adományért jegyzőkönyvi köszönetet mondjon az egyesület s a jegyzőkönyvi kivonat az illetőknek megküldessék. Tudatja továbbá, hogy az >Ének és Zenekedvelők Egyesülete*, melynek főcélja az egyházi ének és zene müvelése, belép a Szociális Misszió kötelékébe. Baum Károlyné indítványozta, hogy a szociális misszió egy napközi otthon felállításáról gondoskodjék, minthogy a szülök sok esetben azért nem vállalhatnak napszámot, mert nincs gyermekeiket kire hagyni. A szociális misszió elismerte az ügy fontosságát, az ügyet az elnökség magáévá tette s mindent elkövet egy napközi otthon létesítésére, ha az lehetséges lesz. A konferenciát dr. Dunszt apátplébános lelkes szavai fejezték be. Teljes elismeréssel adózott a missziótársulat alig egv hónapi munkásságáért ; lelKárpát-kultuszunk. — Május elseji gondolatok. — (Folytatás.) Bartalóknál ugy tűnik föl a hegyóriás, mint a szabadság istene, mely gyűlöli az előtte leboruló rabszolga lelkű embert s hozzá csak a szabadság szózatával lehet közeledni (Harangszó). Más költeményeiben is (Nyár volt, A Rózsa menedékház Tátrafüreden) ez jut kifejezésre. És akárcsak Petőfi a Iiegyvidéket, ugy nézi ő le a rónaságot, pedig szülőföldje, nevelő anyja vo|t - de mégsem hisz EnJrőJtől (itt született) csak nyugatra és délre nvuük alföldi rónaság, északra és keletre már a Kárpátok hófedte bércei kéklenek a távolból. Csak igy érthetjük meg a hűtlenséget, az elpártolást s hogy szinie mégvetőleg szól az alföldiekhez (Ősszel a Tátrában) : Kik lenn a lágy síkságon elromlátok, Korcs ivadék, ide jöjjetek Becsületet tanulni, félni Istent, Szabadságot szeretni. . . A dus rónaságot csak röptében üdvözli. Az ott uralkodó hőség miatt kamrának, sütőkemencének nevezi a ió anyát, majd elmélkedni kezd saját hűtlenségén : ^szülénk öle fiat ne vonzana ?« De készen is van rá a felelettel: ? lásd a tündértáju felvidék mint lánv rabolta el fiad szivét.« Mert Hü képe hegy-völgy játszi nőszeszélynek, j Eszménk magasabb itt és érzelmünk mélyebb. (Barangolás.) ügy érzi, hogy a Kárpátok hegyvidéke mindig" uiabb és szebb alakot ölt, pedig szépsége változatlan. Fenséges és komolv. Nincs ősze a szirth'omlok báiinak .- fenyőkoszorui a tél fehér fátvolán át is virulnak S ha nyár hevén hullámos keble ringat, Valóság föl nem éri álmainkat. (U. o.) Mi ehhez képest az alföld egyhangúsága ? Petőfi az alföld láttára kiált föl: Ó természet, ó dicső természet, Mely nyelv merne versenyezni véled ?— Bartók a Kárpátok láttára (A Rózsa-menedékház Tátrafüreden) : Felséges Tátra ! ki merészel Versenyre kelni véges ésszel Az alkotó örök művésszel. Hogy eltorzítson testve gyönyörűnek S törpiisen irva, mondva nagyszerűnek. De talán még jobban kedveli a kies völgyek virágos, lepkejárta rétjeit, hol félálomban mereng a magány kaszák pengésén és gyűjtők dalán, mely addig zeng tetőtől-tetőig, mig a viszhang el nem fárad. A csupa rideg fenség szemlélete kimeríti lelkünket, mig az ilyen nyájas látvány felüdíti. * A nagy természet itt végtelenebb, Mert tönségteljes, ámde nem rideg. Nem tesz fejére sziklakoronát, Virág födi királyi homlokát (Koritnicán .) Itt már mintha közelebb éreznők Petőfihez ! * Költőnk szerint még a porosz is dicséri a Tátrát. - Eljöttek csodájára minden nemzetek Félelmetes szépségében csak most bontakozott ki előttünk és a világ előtt Most mikor Észak rémes árnyai vészes viharként zudultak szorosaira. Eljöttek megcsodálni a germánok, a mozlimok, a bolgárok — és tudja a jó ég : melyik földről nem a haditudósítók.-S eljött a kedves idegen is, aki mikor megismert bennünket, lelkesedve kiáltott fel Ave Hungaria ! Merem mondani, hogy ebből az Avébői jó rész Kárpátjainknak szólt. Ez ÍV. Aage Madelung nem tudja megtagadni tőlük haditudósitásaiban a dicséretet és szinte költői lendületüek ilyenkor sorai : Jobbról, mint kék megkövült hiillámsor emelkednek a Kárpátok a jobb felől elterülő magyar róna fölé ... A Kárpátok szakadatlanul nőnek, ugy emelkednek ki a láthatár gőzéből, mintha ébredezve lassan-lassan egész magasságukban kinyujtóznának. . .« (Hadinaplóm.) Ezekből mi következik tehát! Megkell becsülnünk a mi gyönyörű Kárpátjaink értékét, de nemcsak a honvédelem, hanem — és ezt hangsúlyoznom kell — a költészet szempontjából is. És akkor maid más népek is jobban meg fogják becsülni. Vajha igy lenne! — Vége. — N. B.