Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1917-05-06 / 18. szám
2 BALATON VIDÉK 1917 május 20. Előkészítő értekezlet a Balaton magas vízállásának megszüntetése érdekében. A Balaton magas vízállásának sürgős megszüntetését célzó érdekeltségi mozgalom előkészítése tárgyában Kroller Miksa zalavári apát, Malatinszky Ferenc, Oltay Guido, Szabó Lajos földbirtokosok, dr. Lénárd János hercegi főtitkár, dr. Szigethy Károly fürdőtelep tulajdonos és Reischl Richárd bérlő a keszthelyi városháza tanácstermében f. é. április hó 29-én előkészítő értekezletet tartott, melyre a partvidék érdekeltségét is meghívta. A népes értekezletet Kroller Miksa zalavári apát vezette be, élénk színekkel ecsetelvén azokat a károkat, melyeket a Balaton magas vízállása a partvidék mezőgazdáinak s a fürdőtelep- és villatulajdonosoknak okozott. Hogy az értekezlet a szokásos formák között menjen végbe, indítványozta, hogy az értekezlet vezetésére elnököt s a hozandó határozatok jegyzőkönyvbe foglalása végett jegyzőt válasszanak. Jelen voltak egyhangú felkiáltással elnökül Kroller Miksa 'apátot, jegyzőül pedig Reischl Richárd bérlőt választották meg. Elnök megköszönve a beléje helyezett bizalmat elfoglalta elnöki székét. Kijelentette, hogy ez az értekezlet nem akar állam lenni az államban és nem akar sem a kormánynyal, sem a kormánybiztossal ellenkezésbe jutni, csak jogos panaszával óhajt a kormánybiztos s a kormány elé járulni és sérelmeire orvoslást keresni. Malatinszky Ferenc hasonló értelemben szólal fel. Tudomása szerint a magas vízállás a Halászati Részvénytársaság érdeke. Egyes érdek pedig nem állhat szemben annyiféle és fontos ellenérdekkel. A Balaton magas vízállásának csökkentését fontos közérdeknek tartja. Reischl Richárd alapos tanulmányra és készültségre valló beszédében megemlékezett a multak mulasztásairól s azokról az óriási károkról, melyeket a Balatonnak már évek óta tartó magas-vízállása miatt a parti birtokosok szenvednek. Szükségesnek tartja, hogy e viszás állapot megszüntetése céljából a Balaton környék összes érdekeltsége egy testté és lélekké tömörüljön és mindent elkövessen a magas vízállásnak minél sürgősebb megszüntetése érdekében. Szerinte az volna a leghelyesebb, ha a Sió zsilipét a nyári időszakra egészen kinyitanák s a kotrási munkálatokat télre halasztanák. Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, lesencetomaji földbirtokos sem akar a kormánnyal, vagy a balatoni kormánybiztossal ellentétbe jönni, kiről tudja, hogy sokat tevékenykedik a Balatonkultusz érdekében. Tény azonban, hogy a Balaton magas vízállása nagy károkat okozott és okoz még ma is a partmenti birtokosoknak s hogy azok feljajdulása jogosult. Őszintén megvallja, hogy a szakvéleményekben nem sokat bízik, sőt torkig van már velük. Szerinte a zsilip felnyitása nélkül apadás nem várható. Az bizonyos, hogy itt ellentétes érdekek küzdenek egymással ; de ezeket ki lehetne egyenlíteni. Tömörüljön a partbirtokosság is és jogos panaszát hozza illetékes helyen tapétára. — Utánna: Dr. Szigethy Károly szólt a tárgyhoz. Ismertette a Balaton vízállását a legutóbbi két évben. Siófokon szerzett tapasztalata szerint a Balaton 1916. májusban volt a legmagasabb: 152 cmrrel a siófoki vízmérce 0 foka fölött. 1917. február havában pedig a legkisebb : 118 cm. 1917. ápr. havában már 138 cm. tehát 20 cm. az emelkedés egy hó lefolyása alatt. Tartalmas beszéde folyamán kostatálja, hogy Tolnában árvíz nincs s a Sió zsilipjének megnyitásával sem hárulna reájuk veszedelem. Végre is annyi vizet eresszenek le rajta, amennyi az alsó vidék vaszedelme nélkül leereszthető. Ha máskép nem lehet a bajon segíteni, hagyják abban egy időre a Sió kotrását ; elvégre ha 100 esztendeig jó volt igy, akkor 2 évig még várhatunk. Ángyán János a halászati részvénytársaságot okozza a partbirtokosságot a magas vízállás folytán ért sérelmekért. Érje be a részvénytársaság azzal, hogy akkora vízen halásszon, jnint amikor a Balatont kivette. Reischl Richárd ismételt és szakszerű felszóllalásában annak az óhajának ad kifejezést, hogy a Balaton magas vízállása még ennek a nyárnak a folyamán csökkentessék, mert különben a partbirtokosság különösen az állattenyésztés terén óriási kárt fog szenvedni. Oltay G u i d ó szerint a Balaton magas vízállása nem csak a közvetlen partbirtokosságot sújtja érzékenyen, hanem a zalamenti birtokosokat is ; mert a Balaton magas vízállása következtében a Zalának nincs meg a kellő lefolyása és fölös vize a zalamenti birtokosok birtokát önti el és okoz tetemes károkat. Örömmel csatlakozik a mozgalomhoz Vaszary Ernő b. füredi fürdőigazgató szükségesnek tartja, hogy a balatoni kormánybiztos utján sürgős depulátió menjen a miniszterhez. A balatonparti fürdők érdekében létesítsen a minisztérium egy szakszervezetet arra, hogy ki, hol és miként építhessen a Balaton partján füi dőtelepet, vagy nyaralót. Hogy a fürdőtelepek viz alá kerültek, annak egyik oka a minden szakértelem és rendszer nélkül történt építkezés. Reischl Imre keszthelyi városbíró a keszthelyi balatoni fürdő érdekében szólal fel. A balatoni fürdők kérdése közgazdaságilag ép oly fontos, mint a gazdák érdeke. A kormány 1917. év végére igérte a helyzet gyökeres javítását. De kevés a reménye. Keszthely város nevében járul hozzá a mai mozgalomhoz. Kroller Miksa elnök összegezte ezután az elhangzott felszóllalásokat, melyek szerint dr. sipeki Bálás Béla főispán, balatoni kormánybiztos vezetése mellett a miniszterhez deputáció menesztendő az iránt, hogy a Sió kotrását a nyár folyamára szüntesse be s eresztesse meg a zsilipeket. A deputációba Kroller Miksát, Hertelendy Ferencet, dr. Kardos Celesztint, Malatinszky Ferencet, Oltay Guidót, Vaszary Ernőt, dr. Szigethy Károlyt, Ángyán Jánost. Reischl Imrét, Reischl Richárdot és Rolkó Gézát választották be. Ezzel a népes, a nagy érdeklődés mellett lefolyt tartalmas ülés véget ért. Elismeréssel emlékezünk meg Reischl Richárd hídvégi bérlőről, aki az egész moz galomnak kezdeményezője és lelke volt. Képviselőtestületi közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestülete folyó évi április 30-án délelőtt 11 órakor, a városház tanácstermében, Reischl Imre városbíró elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. A napirend előtt Reischl Imre városbíró szép szavakkal parentálta el a képviselőtestület e^y régi tagját, dr. Hanny Ödön járásorvost, aki évtizedekre terjedő hasznos és áldásos működése mellett a hévizi és balatoni fürdők felvirágoztatása körül — azoktudományos leírásával és publikálásával — elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. o Indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. A keszthelyi villamosmüvek átvételére városbíró egy szakértő bizottság megalakítását ajánlja. Indítványozza, hogy a pénzügyi bizottság mellé, a képviselőtestületen kivül álló egyénekből még két szakértőt kérjenek fel. Indítványára Jakab Lajos főgimn. tanárt és Ejuri Nándor hercegi urodalmi főgépészt választották be a bizottságba. Városbíró jelentést tett a balatoni fürdőnél történk munkálatokról. A munkálatok folyamatban vannak s azok pár hét alatt befejezést nyernek. Ezzel az üggyel kapcsolatosan felhatalmazást kér a Balaton magas vízállása folytán vizalatt levő balatoni szállodák szuterén-helyiségeinek feltöltésére. A képviselőtestület a felhatalmazást megadja oly feltétel mellett, hogy a szállodák bérlőjétől írásbeli nyilatkozat kérendő ki arra nézve, hogy a feltöltés következtében bérleszállitást nem igényel. A városház épületében levő üzlethelyiség lejárt bérletét, a háborús viszonyokra való tekintettel, egy évre meghosszabbítja. A városi rendőrök háborús városi pótlékát a háború tartamára 150 koronával, csizmapénzét pedig 100 koronával emelte a képviselőtestület. Illetőségi ügyek tárgyalása után a rendkívüli közgyűlés véget ért. A Balatoni MuzeumEgyesület közgyűlése. A B. M. E. f. é. április 29-én, d. u. 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében. Dr. Lovassy Sándor elnök megnyitó beszéde után dr. Csák Árpád titkár olvasta fel az igazg. választmánynak az egyesület 1916. évi működéséről s a Balatoni Muzeum ugyanez évi állapotáról szóló terjedelmes jelentését melyből kivesszük a következőket : Munkáskezek hiánya s a napszámbér aránytalnul magas volta miatt nagyobb szabású régészeti ásatásokat nem végezhetett a vezetőség s a pásztornép hadbavonulása miatt a néprajzi osztálynál a pásztoniiunkál: folytatólagos gyűjtésének is szünetelni kellett. A gyűjtemények gyarapítása a könyvtárnál volt a legintenzívebb, mert az évrőlévre előfizetett szaklapokon és folyóiratokon felül, az osztályvezetők eredményes muzeális működéséhez szükséges több szakfolyóirat sorozatainak és több más műnek megvásárlásával a könyvtár számottevő gyarapodást nyert. Mindezek költségére 900 koronát fordítottak. A muzeum tárgyainak rendezése, konzerválása és megőrzése tekintetében a könyvtárnál történt különösebb tevékenység. A könyvtári anyag ugyanis eddig egy szük, kellő világosság nélküli helyiségben volt öszszezsufolva, hol az anyag szakszerű rendezése és kezelése lehetetlen volt. Ezért az udvarban egy uj, egyelőre elegendő nagyságú, fűthető és kellő világosságú helyiséget bérelt a vezetőség s a könyvtár anyagát g,bban helyezte el, a régi helyiséget pedig raktárul használja. Oktatási szempontból a B. M. junius 25-től november 12-ig minden vasárnap és ünnepen nyitva volt s az érdeklődők díjtalanul látogatták. A muzeum állománya az 1916. év végén a következő számadatokat tünteti fel : A.könyvtár áll 4007 darabból. A régiségtár állománya, — ide nem számítva dr. Csák Árpád letéti gyűjteményét — 9919 darab. A néprajzi tár 4294 darab magyar tárgyat foglal magában ; közöttük tekintélyes számmal van pásztormunka. A tájrajzi gyűjtemény álladéka 861 drb. A természetrajzi gyűjtemény 2654 állatot, 295 növényt, vagy növényi részt és 632 ásványt, kőzetet és kövületet foglal magában; összes álladéka 3581 darab. A muzeum mind az öt osztályában, — a Csák-féle gyűjteményen kivül — 22662 tárgy található. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ez után titkár az általa kezdeményezett s a Balatoni Muzeummal kapcsolatos Vaszary-szoba és a hadimuzeum érdekében kifejtett tevékenységéről számolt be. A közgyűlés mindkét jelentést jóváhagyó tudomásul vette. Ezt követte a pénztárnok jelentése az egyesület 1916. évi bevételeiről, kiadásairól és pénztári vagyonáról. E szerint 9201 kor.