Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-05-06 / 18. szám

2 BALATON VIDÉK 1917 május 20. Előkészítő értekezlet a Balaton magas vízállásá­nak megszüntetése érdekében. A Balaton magas vízállásának sürgős megszüntetését célzó érdekeltségi mozgalom előkészítése tárgyában Kroller Miksa zala­vári apát, Malatinszky Ferenc, Oltay Guido, Szabó Lajos földbirtokosok, dr. Lénárd Já­nos hercegi főtitkár, dr. Szigethy Károly fürdőtelep tulajdonos és Reischl Richárd bérlő a keszthelyi városháza tanácstermében f. é. április hó 29-én előkészítő értekezletet tartott, melyre a partvidék érdekeltségét is meghívta. A népes értekezletet Kroller Miksa zalavári apát vezette be, élénk színekkel ecsetelvén azokat a károkat, melyeket a Ba­laton magas vízállása a partvidék mezőgaz­dáinak s a fürdőtelep- és villatulajdonosok­nak okozott. Hogy az értekezlet a szokásos formák között menjen végbe, indítványozta, hogy az értekezlet vezetésére elnököt s a hozandó határozatok jegyzőkönyvbe fogla­lása végett jegyzőt válasszanak. Jelen voltak egyhangú felkiáltással el­nökül Kroller Miksa 'apátot, jegyzőül pedig Reischl Richárd bérlőt választották meg. Elnök megköszönve a beléje helyezett bizalmat elfoglalta elnöki székét. Kijelentette, hogy ez az értekezlet nem akar állam lenni az államban és nem akar sem a kormány­nyal, sem a kormánybiztossal ellenkezésbe jutni, csak jogos panaszával óhajt a kormány­biztos s a kormány elé járulni és sérelmeire orvoslást keresni. Malatinszky Ferenc hasonló értelemben szólal fel. Tudomása szerint a magas vízállás a Halászati Részvénytársaság érdeke. Egyes érdek pedig nem állhat szem­ben annyiféle és fontos ellenérdekkel. A Ba­laton magas vízállásának csökkentését fontos közérdeknek tartja. Reischl Richárd alapos tanul­mányra és készültségre valló beszédében megemlékezett a multak mulasztásairól s azokról az óriási károkról, melyeket a Ba­latonnak már évek óta tartó magas-vízállása miatt a parti birtokosok szenvednek. Szük­ségesnek tartja, hogy e viszás állapot meg­szüntetése céljából a Balaton környék összes érdekeltsége egy testté és lélekké tömörüljön és mindent elkövessen a magas vízállásnak minél sürgősebb megszüntetése érdekében. Szerinte az volna a leghelyesebb, ha a Sió zsilipét a nyári időszakra egészen kinyitanák s a kotrási munkálatokat télre halasztanák. Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, lesencetomaji földbirtokos sem akar a kormánnyal, vagy a balatoni kormánybiztos­sal ellentétbe jönni, kiről tudja, hogy sokat tevékenykedik a Balatonkultusz érdekében. Tény azonban, hogy a Balaton magas víz­állása nagy károkat okozott és okoz még ma is a partmenti birtokosoknak s hogy azok feljajdulása jogosult. Őszintén megvallja, hogy a szakvéleményekben nem sokat bízik, sőt torkig van már velük. Szerinte a zsilip fel­nyitása nélkül apadás nem várható. Az bi­zonyos, hogy itt ellentétes érdekek küzdenek egymással ; de ezeket ki lehetne egyenlíteni. Tömörüljön a partbirtokosság is és jogos pa­naszát hozza illetékes helyen tapétára. — Utánna: Dr. Szigethy Károly szólt a tárgyhoz. Ismertette a Balaton vízállását a legutóbbi két évben. Siófokon szerzett ta­pasztalata szerint a Balaton 1916. májusban volt a legmagasabb: 152 cmrrel a siófoki vízmérce 0 foka fölött. 1917. február havá­ban pedig a legkisebb : 118 cm. 1917. ápr. havában már 138 cm. tehát 20 cm. az emel­kedés egy hó lefolyása alatt. Tartalmas beszéde folyamán kostatálja, hogy Tolnában árvíz nincs s a Sió zsilipjének megnyitásával sem hárulna reájuk veszedelem. Végre is annyi vizet eresszenek le rajta, amennyi az alsó vidék vaszedelme nélkül leereszthető. Ha máskép nem lehet a bajon segíteni, hagyják abban egy időre a Sió kotrását ; elvégre ha 100 esztendeig jó volt igy, akkor 2 évig még várhatunk. Ángyán János a halászati rész­vénytársaságot okozza a partbirtokosságot a magas vízállás folytán ért sérelmekért. Érje be a részvénytársaság azzal, hogy ak­kora vízen halásszon, jnint amikor a Bala­tont kivette. Reischl Richárd ismételt és szak­szerű felszóllalásában annak az óhajának ad kifejezést, hogy a Balaton magas vízállása még ennek a nyárnak a folyamán csökken­tessék, mert különben a partbirtokosság kü­lönösen az állattenyésztés terén óriási kárt fog szenvedni. Oltay G u i d ó szerint a Balaton ma­gas vízállása nem csak a közvetlen part­birtokosságot sújtja érzékenyen, hanem a za­lamenti birtokosokat is ; mert a Balaton ma­gas vízállása következtében a Zalának nincs meg a kellő lefolyása és fölös vize a zalamenti birtokosok birtokát önti el és okoz tetemes károkat. Örömmel csatlakozik a mozgalomhoz Vaszary Ernő b. füredi fürdőigaz­gató szükségesnek tartja, hogy a balatoni kormánybiztos utján sürgős depulátió menjen a miniszterhez. A balatonparti fürdők érde­kében létesítsen a minisztérium egy szakszer­vezetet arra, hogy ki, hol és miként építhes­sen a Balaton partján füi dőtelepet, vagy nyaralót. Hogy a fürdőtelepek viz alá kerül­tek, annak egyik oka a minden szakértelem és rendszer nélkül történt építkezés. Reischl Imre keszthelyi városbíró a keszthelyi balatoni fürdő érdekében szólal fel. A balatoni fürdők kérdése közgazdasá­gilag ép oly fontos, mint a gazdák érdeke. A kormány 1917. év végére igérte a helyzet gyökeres javítását. De kevés a reménye. Keszthely város nevében járul hozzá a mai mozgalomhoz. Kroller Miksa elnök összegezte ezután az elhangzott felszóllalásokat, melyek szerint dr. sipeki Bálás Béla főispán, bala­toni kormánybiztos vezetése mellett a mi­niszterhez deputáció menesztendő az iránt, hogy a Sió kotrását a nyár folyamára szün­tesse be s eresztesse meg a zsilipeket. A deputációba Kroller Miksát, Herte­lendy Ferencet, dr. Kardos Celesztint, Mala­tinszky Ferencet, Oltay Guidót, Vaszary Er­nőt, dr. Szigethy Károlyt, Ángyán Jánost. Reischl Imrét, Reischl Richárdot és Rolkó Gézát választották be. Ezzel a népes, a nagy érdeklődés mel­lett lefolyt tartalmas ülés véget ért. Elismeréssel emlékezünk meg Reischl Richárd hídvégi bérlőről, aki az egész moz galomnak kezdeményezője és lelke volt. Képviselőtestületi közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestülete folyó évi április 30-án délelőtt 11 órakor, a városház tanácstermében, Reischl Imre vá­rosbíró elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. A napirend előtt Reischl Imre városbíró szép szavakkal parentálta el a képviselőtes­tület e^y régi tagját, dr. Hanny Ödön járás­orvost, aki évtizedekre terjedő hasznos és áldásos működése mellett a hévizi és bala­toni fürdők felvirágoztatása körül — azok­tudományos leírásával és publikálásával — elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. o Indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökí­tették meg. A keszthelyi villamosmüvek átvételére városbíró egy szakértő bizottság megalakí­tását ajánlja. Indítványozza, hogy a pénzügyi bizottság mellé, a képviselőtestületen kivül álló egyénekből még két szakértőt kérjenek fel. Indítványára Jakab Lajos főgimn. tanárt és Ejuri Nándor hercegi urodalmi főgépészt választották be a bizottságba. Városbíró jelentést tett a balatoni für­dőnél történk munkálatokról. A munkálatok folyamatban vannak s azok pár hét alatt befejezést nyernek. Ezzel az üggyel kapcso­latosan felhatalmazást kér a Balaton magas vízállása folytán vizalatt levő balatoni szállo­dák szuterén-helyiségeinek feltöltésére. A képviselőtestület a felhatalmazást megadja oly feltétel mellett, hogy a szállodák bérlő­jétől írásbeli nyilatkozat kérendő ki arra nézve, hogy a feltöltés következtében bérle­szállitást nem igényel. A városház épületében levő üzlethelyi­ség lejárt bérletét, a háborús viszonyokra való tekintettel, egy évre meghosszabbítja. A városi rendőrök háborús városi pót­lékát a háború tartamára 150 koronával, csizmapénzét pedig 100 koronával emelte a képviselőtestület. Illetőségi ügyek tárgyalása után a rend­kívüli közgyűlés véget ért. A Balatoni Muzeum­Egyesület közgyűlése. A B. M. E. f. é. április 29-én, d. u. 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a vá­rosház tanácstermében. Dr. Lovassy Sándor elnök megnyitó be­széde után dr. Csák Árpád titkár olvasta fel az igazg. választmánynak az egyesület 1916. évi működéséről s a Balatoni Muzeum ugyan­ez évi állapotáról szóló terjedelmes jelentését melyből kivesszük a következőket : Munkáskezek hiánya s a napszámbér aránytalnul magas volta miatt nagyobb sza­bású régészeti ásatásokat nem végezhetett a vezetőség s a pásztornép hadbavonulása miatt a néprajzi osztálynál a pásztoniiunkál: foly­tatólagos gyűjtésének is szünetelni kellett. A gyűjtemények gyarapítása a könyv­tárnál volt a legintenzívebb, mert az évről­évre előfizetett szaklapokon és folyóiratokon felül, az osztályvezetők eredményes muzeális működéséhez szükséges több szakfolyóirat sorozatainak és több más műnek megvásár­lásával a könyvtár számottevő gyarapodást nyert. Mindezek költségére 900 koronát for­dítottak. A muzeum tárgyainak rendezése, kon­zerválása és megőrzése tekintetében a könyv­tárnál történt különösebb tevékenység. A könyvtári anyag ugyanis eddig egy szük, kellő világosság nélküli helyiségben volt ösz­szezsufolva, hol az anyag szakszerű rende­zése és kezelése lehetetlen volt. Ezért az udvarban egy uj, egyelőre elegendő nagyságú, fűthető és kellő világosságú helyiséget bérelt a vezetőség s a könyvtár anyagát g,bban he­lyezte el, a régi helyiséget pedig raktárul használja. Oktatási szempontból a B. M. junius 25-től november 12-ig minden vasárnap és ünnepen nyitva volt s az érdeklődők díjtala­nul látogatták. A muzeum állománya az 1916. év vé­gén a következő számadatokat tünteti fel : A.könyvtár áll 4007 darabból. A régiségtár állománya, — ide nem számítva dr. Csák Árpád letéti gyűjteményét — 9919 darab. A néprajzi tár 4294 darab magyar tár­gyat foglal magában ; közöttük tekintélyes számmal van pásztormunka. A tájrajzi gyűjtemény álladéka 861 drb. A természetrajzi gyűjtemény 2654 álla­tot, 295 növényt, vagy növényi részt és 632 ásványt, kőzetet és kövületet foglal magában; összes álladéka 3581 darab. A muzeum mind az öt osztályában, — a Csák-féle gyűjteményen kivül — 22662 tárgy található. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ez után titkár az általa kezdeményezett s a Balatoni Muzeummal kapcsolatos Va­szary-szoba és a hadimuzeum érdekében ki­fejtett tevékenységéről számolt be. A közgyűlés mindkét jelentést jóváha­gyó tudomásul vette. Ezt követte a pénztárnok jelentése az egyesület 1916. évi bevételeiről, kiadásairól és pénztári vagyonáról. E szerint 9201 kor.

Next

/
Thumbnails
Contents