Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-14 / 2. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 február 11. A kereszténv szociális 9,' misszió társulat. Mult számunkban már megelékeztünk róla, hogy az ezelőtt 8 évvel megalakult keresztény szociális misszió társulat egy tagja az irgalmas nővérek zárdájában, három egymásután következő napon, tanulságos és élvezetes előadást tartott nagyszámú közönség jelenlétében. Előadásának célja az volt. hogy megismertetve a társulat nemes feladatait, annak híveket szerezzen. Előadása végén a jelen volt hölgyek közt taggyüjtő iveket osztott ki, akik már ineg is kezdték a taggyüjtést s ha 100 tagot sikerül az intézménynek megszerezni, akkor a központból a társulat egy tagja Keszthelyre jön és megalakítja az itteni fiókot. Városunk hölgyei bár nagy érdeklődést tanúsítottak a szép és nemes célú intézmény iránt és nagy számmal vettek részt a kiküldött ismertető előadásán, mégis sokan hiányoztak onnan s ezekre való tekintettel s az ügy érdekében is szolgálatot vélünk teljesíteni, ha a misszió társulat célját és szervezetét az alábbiakban röviden ismertetjük. A Keresztény Szociális Misszió-társulat olyan szervezet, melynek tagjai szociális-karitativ téren gyermek- és nővédelmi munkákkal, betegápolással, szegények és rabok támogatásával, jó olvasmányok terjesztésével stb. hivatásszerüleg foglalkoznak. A társulatnak vannak belső és külső tagjai. A belső tagok közé felvételre jelentkezők bizonyos időt a ,5zociális Szeminárium'ban (Budapest, 1. Krisztina-körut 125.) tartoznak tölteni, hol a szükséges lelki, elméleti és gyakorlati kiképzésben részesülnek Szociális hivatalok betöltésére ugyanis csak gyakorlott és tanult emberek alkalmasak, azért „Szociális iskolá"-t is tart fenn a társulat, hogy azok is, akik nem beltagok, komolyan készülhessenek elő a szociális munkára. A társulatnak a következő intézményei vannak Budapesten : 1. A Nővédelmi Hivatalok. Ezekben a társulat a hozzáfordulók ügyeit, állásközve íitést, tanácsadást stb. bonyolítja le. Ift végzi hivatalos teendőit, itt tartja szociális tanfolyamait, foglalkoztató műhelyeit stb. Majd egy lerongyolódott s a sok nélkülözéstől és szenvedéstől halvány, szinte halálsáppadtságu fogoly katona arca veti reá szemrehányó és megvető tekintetét, reá, aki elrabolta boldogságát. . . A szomszéd szobából egy legújabb operette vig dallama hallatszott ki. Majd női kacagás ütötte meg fülét. Ez a vig nóta, ez a vig kacagás kijózanította. . . Feledte szerelmét, feledte boldogságát s szinte utálattal a csapodár, a hűtlen nő, de önmaga iránt is, búcsúszó nélkül, rohanva hagyta ott bűnözésének színhelyét. Másnap önként jelentkezett felvételre a katonaságnál. Hónapok múlva, amikor a háború zajában már teljesen elfeledte a kis csapodár asszonyt, szabadságot kapott. Mellén a vitézségi éremmel, boldogan utazott hazafelé s alig várta a percet, hogy újra láthassa öreg, törődött édesatyját. Mikor végre hazaért és leugrott a prüszkölő vonatról, a végzet ismét útjába hozta a már elfeledett asszonykát. Közönnyel emelte meg előtte kalapját, mit az hidegen viszonzott és hirtelen, bizakodó mosollyal fordult a vele levő két uracshoz, akik, ugylátszott, kellőleg méltányolták szépségét. A fiatalember pedjg meggyorsította lépteit és boszusan mormogta fogai közt : — Igazi »vig özvegye. De sok jár-kel ilyen manapság közöttünk ! . . . CS. ELLA. A nővédelmi hivatalok cimei : I. Ker. Krisztina-körut 125., I. Ker. Döbrentey-utca 2—4. sz., V. Ker. Gizella-tér 3. sz. A Döbrentey-utcában a foglalkoztató műhely mellett Nővédelmi Otthon is van. 2. Mária Mercedes Leány-otthon. Itt a züllés veszedelmének kitett fiatalkorú leányok megfelelő tartást, ápolást, neveltetést és foglalkoztatást nyernek. A beutalást az igazságügyminiszterium intézi. Hivatalos helyisébe IX. ker. Mihálkovits-utca 16. 3. Patronázs-Szervezet. Ügyköre : fiatalkorúak védelme. Fogház- és Toloncház misszió. 4. Hadiárva és Özvegyek szakosztálya. Ügyköre : Hadiárváknak és özvegyeknek tanács, állásközvetítés, gyermekek elhelyezése, menekültek felsegitése. Hivatalos helyisége: IV. ker. gróf Károlyf-utca 14. 5. Eeíhánia-Szerethóz Szikszón. Ebben a javító- és nevelő-intézetben 100 növendék van elhelyezve. 6. Két katona-kórház. A háború tartama alatt két katona-kórházat lát el a társulat Székesfehérváron. Vidéki intézményeit a központi Missziószövetség kapcsolja egybe. A Misszió-szövetség tagjai vagy közvetlenül a Központhoz tartozhatnak, vagy a társulat vidéki fiókjaihoz. Közvetlenül a központhoz csatlakozott tagok havi 1 koronát fizetnek a társulat céljaira s ennek ellenértéke gyanánt kapják havonta Prohászka püspök körleveleit és a Keresztény Nő cimü folyóiratot. A társulat vidéki fiókjaihoz évi 6 koronával csatlakoznak az illető helybeliek, akik az ott létesített intézményben dolgoznak is. A fiók szoros összeköttetésben áll a Központtal. A fiók tagjai kapják a Keresztény 'Nő cimü egyesületi lapot is. Melegen ajánljuk minden intelligens keresztény nőnek a helybeli fiók-egyletbe való belépést, hogv azt a kedves, ügybuzgó Paula nővért a íió-társulat megalakításának munkájában ismét és mielőbb körünkben üdvözölhessük ! Még egyszer a Balaton nevéről. Nem vagyok a turánizmus ellensége, sem modern, külföldet utánzó nyugatos, sem szláv, vagy pláne pánszláv irányban »garázdálkodó« nyelvész, de annyira már turáni soviniszta sem vagyok, hogy turáni festékkel fessek be mindent. Én merem állítani, hogy a Balaton szó se nem ősmagyar, se nem ősturáni, se nem török eredetű, hanem szláv, vagy ha ugy> tetszik : szlovén. Támaszkodhatom véleményem támogatására olyan tekintélyekre, kik az előző vádakkal komoly és tudományos értéküknél fogva sem illethetők. Ortvay Tivadar »Magyarország régi vízrajzában (tehát nem is nyelvesz) legalább 30 változatát állítja össze a Balatonnak. Legősibb neve : Peiso, Pelso, vagy Pleso. Ezek a romaiaknál fordulnak elő, de a Fertő-tóra is alkalmazva. Szerinte görög, vagy kelta eredetűek, Jankó János szerint kizárólag kelta, de abban mind a ketten megegyeznek, hogy latin és szláv semmi esetre. Schafarik szlávnak tartja (morva, orosz), ezt a véleményt azonban Hunfalvy megcáfolja a kelta eredet javára. Ránk nézve fölösleges vitatkozni efölött, hiszen ez az elnevezés a római világgal eltűnt. Hogy avar neve lett volna ezután a Balatonnak, arra adataink nincsenek. (Egyébként nagyon vitás az avarok turáni (török) eredete is a hunokéval együtt.) Hanem arra igen is vannak bizonyítékaink, hogy a Balaton körül letelepedett szlovénektől származhatott a régi okiratokban és krónikákban különféle változatban előforduló név (balatin, bolatin, bolotun, Bolotum, Bolotim, Balatony). Ez a név már határozottan szláv eredetű és pedig az avarok ideiében a nagytó körül lakó szlovénektől származik és a különböző szláv nyelvekben nem csak »blato« ealakban van meg, melyhez keresni kellen egy >n«-et, hanem blatan, blatno, blatna, sőt blatn alakban is. Ezekből már kikövetkeztethetjük a magyar Balaton és a német Blatensee-t, vagv később Plattensee-t. A Balatin, Balatino, Jezero, Balatun már a magyarból mentek át ilyen alakban a szerbhorvát nyelvbe (Ivekovic és Broz sz.). Ugyanígy származott a 11 —15. században magyarból latinosított név : lacus Balatinus. Vannak ugyan, akik Horvát Istvánon kivül szintén szeretnék a Balaton nevét magyar eredetre visszavezetni, igy Kassai József : szerinte Balaton—barna tó. Ez gyermekes és nevetséges állítás. Van egy az ujabb vélemények szerint megkérdőjelezett adatunk, a debreceni legendákban arra, hogy a »balatoiru szó általában tó érteiemben fordul elő, de ezt különben is csak egy helyen találjuk (és ki tudja hitelt érdemlő-e a szöveg ?) s az illetékesek (Gombocz, Melich) elvetették egyhangúlag. Podhráczky meg a »bara« bácskai tájszó (viz, tó, pocsolya) származékának hiszi a tó nevét, de nem veszi tekintetbe azt, hogy ez is szerb-horvát jövevény szó. Végül vannak akik azt hiszik, hogy bala (törökül *balyk« azaz hal) és tó szavakból alakult. Adatuk nincs rá, tehát itt sem lehet érvényesíteni a turáni sovinizmust. Arra sem lehet hivatkozni, hogy az >-on« és »-ony« végű ősturáni szavak miptájára a Balaton is ősmagyar eredetű, hiszen a felhozott példák egyikének (Bakony) vagy éppen nem is sejtjük eredetét, vagyha Czirbusz Géza magyarázatát fogadjuk el, akkor az ófelnémet Buoke (Bükk) eredetet kell elfogadnunk (oklevélben Bukkon ugyanolyan értelemben). Hivatkozom végül a nyelvtudomány mai álláspontjára, melyet a legújabban megjelent Gombocz—Melich-féle »Magyar etvmologiai szótár« méltán képvisel, nemcsak szerkesztői, hanem az Akadémia révén is. Ha van, aki mindezek dacára kételkedni mer a Balaton szó szláv eredetében, merem mondani : túlzó soviniszta s az vakbuzgó követője Horvát Istvánnak ! N. B. H

IRDETÉSEKET FELVESZ A KIADÓHIVATAL Csecsemővédő tanfolyam. Szombathelyen január 29-én hat hétig tartó anya- és csecsemővédő női tanfolyamot nyitanak. Ez a tanfolyam a kenyérkeret nélkül álló nemesebb érzésű nők számára uj, tisztességes, sőt nemzetmentő kereseti forrást kinál. Mindenki előtt ismeretes, hogy ezeréves történelmünk legnehezebb napjait éljük. Legjobbjaink hullanak el a becsület mezején. Reménységünk csak a jövő nemzedékben lehet. De ez a reménységünk is — fájdalom — hervadóban. A születések száma apad, a halandóság nő. Meg kell mentenünk, ami megmenthető. A nehéz megélhetési viszonyok, a családfenntartó távolléte, a közegészségügyi viszonyok rosszabbodása, az orvos hiány, mindmegannyi tényező, amely karöltve a tudatlansággal, növeli a csecsemő halandóságát. Ennek elhárítására, vagy legalább is enyhítésére határozta el a belügyminiszter, hogy anya- és csecsemőnői tanfolyamot rendez, amely tanfolyamokon arra alkalmas, kellő intelligenciával biró nők kiképeztetnek s akiket aztán a »Stefánia-Szövetsége, amely az anya- és csecsemő védelmet tűzte zászló-