Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-02-25 / 8. szám

XXI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 10'— K Fél évre . 5 — K Negyed évre 2 50 K Egyes sz. ára 0 20 K Nyilttér soronkint I kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. Keszthely, 1917. március 29. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITIKAI HETILAP. 10. szám. Kéziratokat a szerkesztőség címére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 15. A vásárok uj rendje. Zalamegye törvényhatósága legutóbb szabályrendeletet alkotott, mely a zalamegyei vásárok (országos-, hetiés napi-vásárok) uj rendjét szabályozza. Ennek az uj szabályrendeletnek lényegesebb pontjai a következők : Zalamegye területén a vásárok április—szeptember hónapokban reggel 6 órakor, október—március hónapokban reggel 7 órakor kezdődnek és este 7, illetve 5 órakor végződnek. Az árusítási helyeknek és árusítási helyek sorrendjének megállapítása a községi elöljáróság hatásköréhez tartozik. A heti és'napi vásárokon sertést, szalonnát, zsírt, baromfit, ipari feldolgozás, vagy továbbeladás végett április 1-töl október l-ig reggel 8 óra, október 1-töl április l-ig pedig 9 óra előtt vásárolni tilos. Tilos továbbá ezeknek az árucikkeknek vásár idején a vásártérül ki nem jelölt helyeken való adásvétele. Kihágást követ el az is, aki a piacra hozott életszükségleti cikkeket szállító eladót útközben feltartóztatja s tő-le a cikket megveszi s a cikkekért a szokásos árnál magasabb árt kínál. Hasonlókép büntetendő, aki portékáját vásárra menet házról-házra árusítja, vagy a kereskedő, aki ily módon szükségleteit beszerzi, mert ez az eljárás a közélelmezés rovására történik. Aki a felsorolt kihágások valamelyikét elköveti, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Talán mondanunk is felesleges, hogy ennél üdvösebb szabályrendeletet mostanában nem alkottak a vármegyeház ódon épületében. Mi ugyanis egyik legfőbb oka annak, hogy napi- és hetivásárainkon alig van kosaras piac ? S ha be is vetődik néha napján egy-két falusi aszszony, azt annyira megrohanják és terményeinek árát annyira felhajtják, hogy talán Prsemisl körülkerítése idejében sem voltak magasabb árak a körülkerített városban. Mi ennek az oka ? Az, hogy a háború idején meggazdagodottak közvetítők utján szerzik be életszükségleteiket Hogy egy liter tej 80 fillérbe, egy tojás 40—50 fillérbe, egy liter tejföl 2 K 60 fillérbe kerül, azzal ők nem törődnek, hiszen a háborús nyereségből bőven kitellik az ekként támadt árkülönbözet, nem is számítva, hogy a közvetítők, akik ezen az uton szép pénzt keresnek, a házhoz szállítják az életszükségleti cikkeket, ami bizony nagy kényelmet nyújt a gazdag vevőnek s ami maga is megéri azt az árkülönbözetet, ami a közvetlen vélel és közvetített vétel között mutatkozik. És hogyan szerzik be ezek a közvetítők az élelmi cikkeket ? Akként, hogy már korán reggel kimennek a gyenesi, a cserszegi és páhoki útra, sőt a vasúti állomásra is és a piacra hozott élelmi szükségleti cikkeket szállító termelöket feltartóztatják utjukban, tőlük a cikkeket a maximális, vagy szokásos árnál jóval magasabb áron veszik meg, melyet aztán a gazdag fogyasztóknak nyereségre eladnak. Azért nincs kosaras piacunk, mely Keszthely város lakosságát a kellő mennyiségű élelmi cikkekkel ellátná s azért szenved a szegényebb fogyasztó közönség, mert a gazdagabbal versenyt nem tarthat. Egy fix fizetésből élő hivatalnokra nézve ugyanis nem közömbös, hogy 50, vagy 80 fillérért jut egy liter tejhez, 24, vagy 40 fillérért egy tojáshoz. Ennek a szomorú állapotnak a megszüntetését célozza az uj vásári rendtartás. Az eddigi visszaéléseknek a községelöljáróság, a föszoigabiróság, a csendőrség és rendőrség könnyű szerrel véget vethet ! Csak tessék a gyenesdiási, a cserszegi, a páhoki utakra egy-egy csendőrt, vagy rendőrt kivezényelni s azoknak feladatává tenni, hogy ezeket a közvetítőket, de magukat a saját szükségletükre vásárlókat is a városon kívüli élelmiszer beszerzésétől eltiltsák s illetve abban megakadályozzák. Majd akkor lesz kosaras piacunk, lesz kellő mennyiségű élelmiszerünk, a maximális, vagy a szokásos áron és nem fo£ szenvedni a szegé<' o nyebb néposztály, mely ép ugy ki ve-* szi részét a háborús állapot okozta terhes kötelességek gyakorlásából, vagy talán jobban, mint a vagyonos néposztály. Műkedvelő előadás a zárdában. Érdekes és élvezetes műkedvelő előadásban volt része a keszthelyi közönségnek folyó hó 18-án délután 5 órakor, az irgalmas nővérek zárdájában. A műkedvelő előadásban a zárdabeli növendékek s a jótékony célra való tekintettel öt helybeli urleány vett részt. A műsor első száma : Tisztelet a hősöknek, allegorikus kép volt szavalattal énekkel és tánccal. Hungáriát Bacsy Ilona, a győzelem angyalát Wolf Anna, a vértanúság angyalát Szűcs Ilona, a történelmet Farkas Anna, a müvészletet Pillmayer Piroska, a költészetet Lőke Margit személyesítette megfelelő, gyönyörű jelmezekben. Dalnemtő: Katzenbach Blanka, Pers Anna, Koltay Irma és Szabó Margit volt; virágárus leány pedig László Magdolna és Kamarás Erzsi. Az önkénteseket Magyar Mária, a honvédeket Stocker Klára, a huszárokat Lukács Ilona, a tüzéreket Szakovits Teréz, a népfelkelőket Fritz Emilia, a tengerészeket László Róza, a pilótákat Szűcs Vilma, az összes katonaságot Sikos E., az orvosokat és lelkészeket Jakab Erzsébet dicsőitették, hangulatos és szépen előadott versekben. Egy felnőtt falusi leány szerepében Árvay Matild, egy 6 — 8 éves falusi leány szerepében pedig Erdélyi Jolán játszott szép készültséggel. Két magyar menyecskét Papp M. és Pongrátz Ottilia személyesítette, mindkettő gyönyörű magyar nemzeti viseletben. Ezt az allegorikus képet, mely ugy az összeállítás ügyessége, mint a szavalatok és énekek precíz előadása s a jelmezek gazdag szinpompája miatt nagy élvezetet nynjtott a közönségnek, a két szakácsnő tréfás duett követte, melyet Maróczy Ilona és Tóth Ág nes adott elő ügyesen, állandóan lekötve a közönség figyelmét. Végül: Madarak dalversenye tréfás daljáték következett, melyben a csalogány, a szarka, a holló, a kakukk és papagály szerepében öt helybeli urleány aratott babért, állandó derültségben tartva a közönséget. Az álarcok és jelmezek a fentebb emiitett madarak formáját utánozták. • Az énekeket és daljátékokat Sziklay Mária és özv. dr. Csák Máténé intézeti zongora-tanitónők kisérték zongorán. A minden tekintetben sikerült műkedvelői előadást, mely méltóan sorakozik az idei farsangi jótékonycélu előadások közé, 19-én közkívánatra megismételték. A legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk a rendezésben résztvett kedves főnöknőrő! és kedves nővérekről is, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal biztosították az előadás sikerét. Kié legyen az eladó föld? A háború következtében eladásra kerülő magyar földek ne legyenek bárkiké, akik meg tudnák vásárolni, hanem elsősorban azoké, akik vérük hullásával az orosz és oláh ellen megvédelmezték azokat. Ez a lényege Somogyvármegye közgyűlési határozatának, amelyet e kiváló vármegye törvényhatósága gróf Széchenyi Aladár nagybirtokos, főrendiházi tag inditványára egyhangúlag hozott nem régen s amelyre vonatkozólag elhatározta, hogy hasonló határozathozatal végett az ország összes vármegyéinek megküldi, a melyek azután feliratok alakjában az ország törvényhozása elé kerüljenek megvalósítás végett. Ez a vármegyei indítvány sokkal fontosabb, mint az első pillanatra látszik. A földművelő Magyarország jövendőjéről van benne szó, amely meg akarja akadályozni, hogy a háború következtében elárvult, vagy egyéb okok miatt eladásra kerülő kis és nagybirtokok idegen kezekre kerüljenek, főleg olyan merkantil! és bankkörökére, ame-