Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-02-04 / 5. szám

XXI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 10-— K Fél évre 5 — K negyedévre 250 K Egyes sz ára 0 20 K Nyilttér soronkint I kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. Keszthely, 1917. március 5. KESZTHELY, HEVIZ S AZ EGrESZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITIKAI HETILAP. 10. szám. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 13. Csecsemővédelmi intézményt! (Kérelem hölgyeinkhez.) Magyarországon átlag 640.000 gyermek született a háborút megelőző években. A háború óta természetesen sokkal kevesebb. Ebből 140.000 csecsemő nem érte el az első évet. A háború óta még nagyobb a halálozási arány. A csecsemőhalandóságnak egyik szomorú oka abban rejlik, hogy gyakran már a szülök sem egészségesek, a százféle betegség csiráitól megmételyezettek, aminek természetes következménye, hogy a csecsemő sem életképes, hogy a legcsekélyebb betegség erőt vesz rajta, vele dacolni nem képes, megemészti s ez által ijesztő méretekre terjed a nemzetpusztulás. A csecsemőhalandóságnak gyakran a nyomorgó sors az oka. Az anyának napestig a munkában kell állania, ami természetesen .a csecsemő gondozásának rovására történik A szegénység sem engedi ugy élni, táplálkozni az anyát, amint azt a csecsemő gondozása megkívánná. Kétszeresen nehéz a helyzete a mindennapi keresetéből élő anyának most, midőn a fökenyérkeresö, a féri a családtól távol, katonai és hazafiúi kötelességeinek kénytelen eleget tenni, vagy ami még borzasztóbb : hősi halált hal, árvára hagyva apró, neveletlen gyermekeit. A csecsemőhalandóságnak egyik további oka : az anyai szeretet hiánya, az anya gondatlansága s az anya tudatlansága. Ezek az okok is nem egy sírhelyet ásnak meg a nemzet erejének nagy veszteségére. Bizony sok szegény munkásaszszonynak nagy nyűg a gyermek. Nappal nem hagyja dolgozni, éjjel nem engedi pihenni. — Szomorúan komikus, hogy az uri anyák, akiknek pedig elég fölös idejük van, a mai racionális csecsemőápolás mellett alig érzik, hogy kis gyermek van a háznál. Legtöbb esetben nem is maga táplálja, hanem dajkát fogad neki. Így aztán a kis csecsemő egészen a cseléd gonjaira marad s annak becsületességétől függ a sorsa. Nem egy uri csecsemő pusztulj már el az anyai kötelességtudás és a szoptatós dajka gondosságának hiánya miatt szintén a nemzeti erő rovására, Az anya tudatlansága is nagy szerepet játszik a gyermekhalandóságban. Némely anya már a szoptatás időszakában tele tömi a csecsemőt kaláccsal, jó zsiros főzelékkel, gyümölcscsel, söt töltött káposztával is. E korán alkalmazott, tehát természetellenes tápszerek aztán bélhurutot idéznek elő s a csecsemő halálát okozzák. Sok-sok okát lehetne még felsorolni a gyermekhalandóságnak, melyek közé tartoznak ; a célszerűtlen ruházás, a friss levegő hiánya, a nedves, fülledt lakások stb. De ezeknek az okoknak felsorolása nem célja jelen cikkünknek. Jelen cikkünk célja : reáirányitani figyelmét az ahhoz értő, arra alkalmas, jó szivü és tettrekész hölgyeknek a csecsemövédelemre. Szép és nemes hivatás: szegény, nyomorgó embertársaink segélyezése, szép és nemes hivatás a szerencsétlen hadiözvegyek támogatása; de szebb, nemesebb s a jelen körülmények között a nemzet jövendő sorsára nézve hasznosabb és szükségesebb tevékenység nincs a csecsemövédelemnél. A nemzet je'enlegi ereje, úgyszólván szine-virága a harctereken pusztul, jövendő oszlopa, reménye pedig itthon veszik. Ezeknek a megmentése egy a nemzetmentéssel. Ugy hallottuk,hogy az olyan jól bevált és szép eredménnyel működő ingyentej-intézmény rövid idő múlva megszűnik. Megszűnésének okául sok mindent emlegetnek. Azt mondják, hogy a megszűnés okai között szerepelne a hagyományos'' magyar szalmatüz is. Nem keressük, nem kutatjuk az okokat, csak sajnálatunknak adunk kifejezést a megszűnés fölött ; mert azok az okok, melyek e szükséges és hasznos intézményt létrehozták, ha nem is mind, de nagyrészben tovább is fennmaradnak. De ha való a hir, akkor kétszeres kötelessége városunk nemeslelkü és tettrekész hölgyeinek, hogy az itt felszabadulandó idejüket, erejüket és tevékenységüket ne hagyják parlagon hevertetni, hanem szenteljék azt a csecsemövédelem nemzetmentő munkájának. Ehhez az államénál sokkal nagyobb erőre, a gyengéd női szivre van szükség, mely ha megmozdul s a háborúban tanúsított eddigi rajongó viselkedésével magához öleli a szegény, elhagyatott csecsemők védelmét is, önmaga teszi eddig kifejtett tevékenységére a koronát, melynek fénye glóriát von homloka köré. Akiknek az anyagi mód és a nyugalmas élet biztonsága megadatott, azok foglalják sziveikbe e szivböl fakadó és szivhez szóló kérelmünket ! Még több szigorúságot az árdrágítókkal szemben. A belügyminiszter ujabb rendelete. A belügyminiszter most harmadízben hívja fel a törvényhatóságok fejeit, hogy az árdrágítókkal szemben a lehető legkérlelhetetlenebb szigorúságot alkalmazzák, valamint éppúgy azokkal szemben is, akikről kiderül, hogy a most befejezett rekvirálás elől elrejtették készleteiket. A Zalavármegye alispánjához érkezett rendelet szószerint igy hangzik: A hadviselés sikerének egyik legfontosabb előföltétele, hogy a hadsereg épp ugy, mint a polgári lakosság a közszükségleti cikkekben ne szenvedjen hiányt. Ez teszi elkerülhetetlenné az elsőrendű közszükségleti cikkek igénybevételét (rekvirálását), az azokkal űzhető árdrágító visszaélések lehető megakadályozását és azt, hogy az említett cikkek egy részének megfelelő elosztásáról a hatóság gondoskodjék. Az igénybevett dolgoknak lelkiismeretes bejelentése és beszolgáltatása, továbbá az árdrágítás meggátlására irányuló rendel.kezések érvényesülése ehhez képest a hadviselés érdekei szempontjából elsőrendű fontosságú és igy a hatóságoknak nemcsak hivatali, hanem hazafias kötelességük is, hogy az emiitett rendelkezések pontos foganatosítását szigorúan ellenőrizzék és azoknak minden kijátszását, vagy megsértését kíméletlenül megtorolják. A több oldalról hallható panaszok azonban arra engednek következtetni, hogy sok helyütt a rekvirálási és az árdrágítás meggátlására irányuló rendelkezések eme nagyfontosságát sem a közönség nem ismeri föl, sem az a körül tapasztalt mulasztások, vagy visszaélések súlyát a hatóságok nem mérlegelik az azokhoz fűződő hátrányos következmények nagyságához méltóan. Az előbbit, a rekvirálási és az árdrágítás megakadályozására irányuló rendelkezések ellen elkövetett nagyszabású kihágás, az utóbbit pedig az a tapasztalat igazolja, hogy a rendőri büntető bíróságok e/cket a kihágásokat túlságosan enyhén bírálják meg és a visszaélések súlyos következményeivel, illetőleg az árdrágítás utján elért, vagy elérhető jogtalan nyereség értékével arányban egyáltalán nem álló csekély büntetésekkel sújtják ; a vád képviselői pedig az ilyen enyhe büntetésekben többnyire megnyugosznak. Amikor ennélfogva a rekviráló és az árdrágítás meggátlását célzó rendelkezéseknek a hadviselés érdekeire és sikereire kiható nagy fontosságát ismételten is nyomatékosan hangsúlyozom, figyelmébe ajánlom a kihágások megtorlására hivatott rendőri büntető bíróságoknak is, annak kiemelésével, hogy hivatali és hazafiúi kötelességeiket egyaránt megsértik, ha a rekvirálások és az árdrágítások körül tapasztalt visszaéléseknek, amelyek a hadviselés érdekeit oly messzemenőleg veszélyeztetik, valódi súlyúknál sokkalta csekélyebb jelentőséget tulajdonítanak a megtorlásukra megállapított pénzbüntetéseket, amelyeknek visszariasztó hatásuknak is kellene lenniök, cselekmény fontosságával arányban nem álló alacsony mértékben szabják ki. Fölhívom ennélfogva alispán urat, emlékeztesse az első fokon eljárni hivatott rendőri büntető bíróságokat a rekvirálási és árdrágítás megakadályozását célzó rendelkezé-