Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-09-23 / 38. szám

BALATONVIDÉK által, hogy a katolikus újságírás alkalmaz­kodott az' élet viszonyaihoz és a vallott keresztény eszmék keretem belül moderné lett, azoknak a figyelmét is magára irányí­totta, akiknek eddig a katolikus újság »pa­pos< volt. Erről a hatalmas nekilendülésről ad számot az a jelentés is, melyet a Katolikus Sajtóegyesület bocsátott most közre az el­múlt egyesületi évet záró közgyűlésről. A közgyűlésen a katolikus társadalom szine, java részt vett. Az elnöki megnyitóban Pro­hászka Ottokár felállította a tételt: A világ­nézetek harcában — úgymond — pergőtüz az ellenséges állásokra a sajtó terepeiből ömlik. Ép az ezért minden párt és fél és hatalom a sajtót igyekszik szervezni. Pro­hászka püspök a szervezésben látja a kato­likus sajtóegyesület főcélját. Buttykai P. Antal tovább megy és leszögezi a sajtóegyesület másik fontos célját is, amikor azt mondja főtitkári jelentésében: >Az Élet szerkesztőjé­vel együtt sürgettem a katolikus újságírók anyagi függetlenitését, a helota sorból való kiemelésüket, számuknak szaporítását, ré­szükre szociális intézmények létesítését, szóval megbecsülésüket. * P. Buttykainak nagyon is igaza van. A katolikus újságírók megbecsülése és a­nyagi függetlensége magával fogja hozni a katolikus sajtó még hatalmasabb fellendülé­sét. Mert a P. Buttykai által is hangoztatott >helota sors< sok tekintetben akadálya volt a fejlődésnek. A katolikus sajtónak nem nyomorgó helotákra, de anyagilag független iróerőkre van szüksége. A jelentés sok érdekes adatot közöl a katolikus sajtómozgalomról. A sajtóegyesü­letnek az elmúlt egyesületi évben 216 211 K 27 fillér bevétele volt. A kiadás 94.860 K Az egyesület összes vagyona 462.466 K 47 fillér. A bevételek szaporítására jótékony be­folyást gyakoroltak a sajtóvasárnapi gyűjtések. A sajtóegyesület kiadása az elmúlt egyesületi évben — mint már emiitettük — 94 860 korona volt. Ebből a legnagyobb rész 72000 korona a lapok segélyezésére jutott. A fennmaradt összegből a budapesti hirlapirók 4800 korona háborús segélyt él­veztek. Hadikölcsönjegyzésekben sem maradt mögötte más egyesületeknek A lefolyt egye­sületi évben 200 000 a közgyűlésig összesen 400.000 korona hadikölcsönt jegyzett az egyesület. Két idézetet iktatunk végül ide ; Pro­hászka püspök a közgyűlés megnyitójában a következőket mondta : »Erőteljes akció csak ott van, ahol a világ összes érdekei mellett indítanak akciót, hol követke őleg a lap nem jótékonykodás kitartotta, hanem hatalmi eszköz, hanem kard és fegyver, érdekek bástyája, nagy s életbe­vágó célok megvalósítója.* P. Buttykai Antal pedig ezeket mondja főtitkári jelentésében : »Amikor írókért sóhajtunk, ne feled­kezzünk meg az újságokról sem, akik a szű­kös időben is kitartottak ideáljaink mellett és rendithetetlen lelkesedéssel végezték nél­külözések között a maguk munkáját és akik­nek elsősorban érdemük, hogy a katolikus sajtó annyira jutott, amennyire már is van.« A katolikus sajtó jövője e két nyilat­kozatba belefektetett igazságokon nyugszik. Polgárőrségek az ár­drágítók leleplézésére. (A Főszolgabíró ur figyelmébe !) Hadik János gróf, az Országos Köz­élelmezési Hivatal elnöke programmbeszédé­ben ígéretet tett, hogy az árdrágítók és a közélelmezés kárára történő visszaélések ellen radikális rendszabályokat fog életbe léptetni. Ezt célozza az a három uj rendelet, ame­lyeket most küldöttek ineg a megye törvény­hatóságához. Az elsőben Hadik gróf a közélelmezés körét érintő feljelentések soronkivüli elinté­zését rendeli el. A Közélelmezési Hivatal gondoskodott a büntető hatóságok szigorúbb ellenőrzéséről is. Hadik gróf rendeletét ki­egészíti Nagy Ferenc utasítása az árdrágítók I 917 szeptember 23. leleplezéséről. Ebben megállapítja, hogy or­szágszerte általános a panasza termeink és kereskedők ellen, mert a zöldség, főzelék és gyümölcsféléknél a megállapított maximális árnál többet követelnek és kapnak A ható­ságok ezek fölött a szükséges ellenőrzést nem gyakorolják. A Közélelmezési Hivatal alelnöke fel­hívja a hatóságot, hogy a maximális árak betartására ugy a nyilí piacokon, mint az üzletekben az eddiginél nagyobb figyelmet fordit anak és fontolják meg, vájjon az ár­drágítók leleplezésére nem volna-e alkalmas polgárőrségek mintájára olyan társadalmi szervet alkotni, amely jórészt pótolná a rend­őri közegek megfogyatkozott számát és amely hatósági jogkör nélkül, de az eddiginél mé­gis jóval nagyobb hatáskörrel a rendőrség­nek segítségére lehetne. Mi pedig most utoljára kérjük a köz­igazgatási hatóságot, hogy a lelketlen árdrá­gítók és uzsorásokkal szemben a lehető leg­erélyesebben és legszigorúbban lépjen fel ; mert ha ez utolsó kérelmünk is a pusztában kiáltónak szava lesz : kénytelenek leszünk ellene a legfelsőbb hatóságnál feljelentést tenni. A tisztviselő nyomor. A tisztviselők számára temérdek ígére­tet hozott a demokrácia korszaka A bukott Tisza-kormány utolsó garasait dobta alamizs­naképpen ruhabeszerzésre a tisztviselőknek. A húsvéti nagygyűlésen nem kolduslilléreket kértek a magyar tisztviselők s mikor a ki­rály közjóléti szociális törvenyek alkotására kötelezte az uj kormányt, nem gondolt arra. hogy alamizsnaosztással altassák el a tiszt­; viselők nyugtalanságát és nyomorát. Az uj kormány első szava igéret volt, becsületbeli, királyi szóval biztosított igéret, hogy az uj rendszer első dolga lesz a há­ború nyomorúságát igazán martir megadás­sal viselők tisztviselő helyzetét javító törvé­nyek alkotása. Ez még a nyár elején volt. Most itt a bus, kegyetlen tél postája. Iskolába kell kül­deni a gyermekeket, valamint el kellene rakni a ma még vásárolható élelmicikkekből, fűtő­anyagból a télre, mert nem is naponkint, hanem óránként repül fel a magasba min­dennek az uzsora ára a szabadon és büntet­lenül kalózkodó haramia-bandák határt nem ismerő, féktelen gazdagodás! vágyából ; de a kormány egyre halogatja a tisztviselők fizetésének rendezését, sőt a nehézkes bürok­ratikus gépezet még ma sem folvósitotta a beszerzési előleget. Szeptember van és se a családi pótlé­kok megígért kétszeres összegéhez, se a be­szerzési előleghez nem juthat a tisztviselő. Október elsején lejár a régi harmincöt százalékos háborús segély és még semmi intézkedés, hogy mi lesz azután, pedig ha csak októberben intézkednek, akkor a ma­gyar adminisztráció keserves malmáról majd csak novemberben, vagy decemberben pereg egy-két garas az üres zsebekbe. Mit kezd akkkor a tisztviselő azzal az előleggel és segéllyel, amely a nyáron még segített volna rajta ? Ez nem mehet igy tovább. A törvény­hatóságoknak kell megmozdulni. Emeljék fel szavukat a kormánynál és mutasson rá : mi vár a tisztviselőkre, ha csak mindig ígérget­nek, de semmit nem cselekesznek azok, akiktől méltán vár a társadalom positiv tetteket. — Nem viszik a harctérre az öreg népfölkelőket. A hadügyi kormány elren­delte, hogy az 1867—1868-beli születésű le­génységi állománybeli népfölkelők szol­gálatravaló alkalmasságukra tekintet nél­kül csak a mögöttes országrészben alkal­mazhatók. Ez évjáratbeli legénység sem ki­cserélésre, sem után pótlásra nem használ­ható fel, ellenben elsősorban belső kicseré­rélésre, hogy a mögöttes országrészekben levő harctéri és őrszolgálatra alkalmas legénysé­gét felváltsák. Tengeri-gazság és burgonya-uzsora, Az idei tengeritermés dolgában még semmiféle kormányintézkedés nem történi, de azért országszerte megindult a tengerivel való üzérkedés, meglehetősen nagv uzsorásko­dással. Van hely, ahol a nyers, csöves ten­geri métermázsájáért 100 '120 koronát kő­vetelnek a termelők, Ez az ár a morzsolt kukorica árát 200 koronára rúgtatja, mert körülbelül 50 százalék veszteség áll elő a beszáradás és a csutka súlya révén. A hi­hetetlen merészséggel felvert" árakat egvrészt az ügynötök, másrészt a kishizlalók fizetik Az ügynökök azért, hogy a kormány­rendelet megjelenése előtt mennél nagyobb mennyiségre tehessenek szert és a dug-uzso­ráskodást a jó későn bekövetkező rendelke­zés után nyugodtan folytathassák. A kishiz­lalókat pedig ez a szemérmetlen magas ár egyenesen agyonüti. Megfosztja őket annak a lehetőségétől, hogy a nagy kinnal fölnevelt egy-két jószágot, vagy baromfit, ludat, kacsát zsírra hizlalják. Kétszáz koronás kukoricával a szegény ember nem tud hízót nevelni. Ma már amúgy is veszedelmes arányokban je­lentkezik a zsirhiány és még nagvobb vesze­delem támad abból, ha ezt az uzsorázsko­dást meg nem szüntetik. Hasonlóképpen dolgoznak a burgonyá­val is. A kormányrendelet 20, illetve 22 ko­ronára maximálta a burgonyát, a forgalmi ár pedig 60 80 korona. Ézeknél az áraknál olcsóbban lehetetlen burgonyához jutni. Mu­togathat százféle vásárlási engedélyt, járkál­hat bíróhoz, jegyzőhöz, vagy főszolgabíróhoz, a krumplit elássák, de maximális árért nem adják el. H I N K K. — Felkérjük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátra­lékaikat, mint a már esedékes ez évi elő­fizetési dijaikat is a következő cimen ad­ják postára : dr. Csák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. — Püspökünk felszentelése. Mi­ként korábban hirül adtuk, Rott Nándor dr megyéspüspökünk felszentelése ma, 23-án lesz | Budapesten az egyetemi templomban. A szé kesegyházi káptalan képviseletében ez ün­nepi aktuson Rédey Qyula dr. c. .püspök, káptalani helynök, Néger Ágoston protonotá­rius, prelátuskanonok, Rada István prelátus, prépostkanok, Káuzli Dezső, prelátus, apát­kanonok, Simon Qyörgy dr. apátkanonok, dr. Radványi Viktor pápai kamarás, püspöki titkár és dr. Vegele Lajos, pápai káplán, szentszéki jegyző vesznek részt. Te Deum. Rédey Qyula c. püspök, káptalani helynök legutóbbi körlevelében hi­vatalosan is tudatta az egyházmegye papsá­gával Rott Nándor dr. esztergomi prelátus­kanonok veszprémi püspökké való kinevezé­sét Ebből az alkalomból hálaadó istentisz­telet tartását irta elő minden plébánia tem- • plomban. Ezt az ünnepélyes Te Deumot ma tartják a helybeli plébánia templomban. — /Yleghivó. Vettük a következő meghí­vót : Ő Eminenciájának, dr. Csernoch János bi­bornok-hercegprimás ur elnöklete alatt szep­tember hó 23-án d. u. 6 órakor a Nemzeti Mu­zeum dísztermében a magyar katholikusok gyűlést tartanak a pápai békejegyzék tár­gyában A gyűlésen beszélni fognak: Érzberger, német centrumpárti képviselő, gróf Mailáth József, dr. Ciiesswein Sándor, gr. Széchenyi Emil és dr. Zboray Miklós. A gyűlésre a mélyen tisztelt Cimet tisztelettel meghívja a rendező-bizottság nevében : a Kath. Népszö­vetség Elnöksége. — Nem halt meg lierboly Zoltán. Mint örömmel értesültünk, Herboly Zoltán 20­as honvéd hadnagy nem halt meg, csak súlyo­san megsebesült. Másnap találták meg, a harctéren és most katonakórházban van ápo­lás alatt. Sebesülése — mint értesültünk — — súlyos, de felgyógyulásához van remény.

Next

/
Thumbnails
Contents