Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-08-19 / 33. szám

XXI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre 10 — K Fél évre . 5 — K Negyedévre 2 50 K Egyes 5Z. ára 0 20 K Nyílttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. Keszthely, 1917. augusztus 19. KESZTHELY, HÉYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKORNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. 33. szám. Kéziratokat a szerkesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóliivatali Interurbán : 15. Szent István napja. Szent István napja a legjelentösebb ünnepe a magyar nemzetnek. Ünnepe az első magyar koronás királynak, aki lerakta a magyar államiságnak, az alkotmánynak ezer éve álló alapköveit. Ezerszám zarándokol el a magyarság e napon az ország szivébe, Budapestre, hogy méltó fénnyel ünnepelje meg édes hazánk első királya koronázásának emlékünnepét. Az ország minden részéből tódul a nép a fővárosba, hogv a Szent István királynak jobb kezét láthassa s az azt őrző üvegszekrényt megcsókolhassa. Zarándokúira kel a magyar nép, hogy kegyeletének adóját lerójja a »Szent Jo'ob< iránt, mely annyi áldást osztott az országra, mely a magyarokat a pogányságból a keresztény hitre téritette s mely megvetette a nomád, szétszórt, örökké nyugtalankodó magyarság országának szilárd fundamentumát. Neki köszönheti a magyar nemzet ezeréves fennállását. Ö hozta az országba a civilizáció magvait, a müveit nyugat termékenyítő szellemét. Hol volna az immár civilizált nemzetek sorában méltó helyet elfoglaló magyar nemzet, ha Szent István, a fölvilágosodott bölcs, körültekintő, a nemesért, szépért és magasztosért rajongó király nem hintette volna el országában a művelődés áldásthozó, termékenyítő magvát ? 0 tette a magyar fajt erőssé, szívóssá és kereszténnyé s e kiváló és felette értékes tulajdonságok, mélv, kiirthatatlan gyökeret vertek lelkében. E kiváló tulajdonságok tartották mindenkor össze a magyar nemzetet, mely annyi megpróbáltatáson ment keresztül azóta. Nagy életű, óriási tevékenységű, mindenek fölött lelkes embernek kellett lenni annak, aki Magyarország fejlődésének uj pályát nyitott Igazságszeretete is olyan nagy volt, hogy hozzámenekültek, az üldözöttek a világ minden részéből. Ahhoz a hatalomhoz, melyet Árpád kardja alapított meg, ahhoz a tekintélyhez, melyet Géza fejedelem politikai lángeszétől örökölt, hozzáadta a törvényhozásnak nyugodt méltóságát, az apostolnak szent ihletét. Nevezetes és figyelemre méltó dolog, hogy a legharcosabb nemzet első királya dicsőségét, világtörténeti hírnevét nem a háborúnak, hanem a krisztusi békemüveiknek, nem a rombolásnak, hanem az alkotásnak köszöni. ily nagy eredmények mellett nem csoda, ha a magyar nemzet soha se felejti .el öt, aki a civilizált, keresztény Magyarországnak alapját vetette meg és oly erőssé tette, hogy egy évezredig dacolhatott s a második évezredben is dacolhat ellenségeivel s a sorscsapások ellenében. Ha valamikor szükség volt arra, hogy emlékét kegyelettel őrizzük szivünkben, szent nevét áhítattal vegyük ajkunkra s a »Jobb«-jában magasan tartott kereszt előtt keresztény alázattal párosult reménnyel fohászkodjunk a magyarok Istenéhez, a mindenek alkotójához,— ugv most van arra legnagyobb szükség, ebben a vérzivataros időben, amikor veszélyben a haza, melynek Ő vetette meg az alapját s amikor orgiákat ülnek a gonoszok, akik nem ismernek hazát, a haza iránti kötelességet, felebaráti szeretetet, hanem csak az aranyborjút imádják ! Szervezzük meg a gyermek-mozit. Kevesen vették még észre, hogy milyen csábító kísértésnek van szabadon és védtelenül kitéve a gyermeki lélek mindenféle mozgófénykép színházakban. Vitán felül áll, és ezt soha senki kétségbe sem vonta, hogy a fejlődő, minden benyomásra fogékony, de világos kritikával nem fegyelmezett gvermek intelligencia vezetésre és szerető védelemre szorul és kell, hogy tapasztalt elmék válogassák ki számára szemlélete és megfigyelése tárgyait, A gyermek mohó vággyal igyekszik mindent megismerni és mozgékonv fantáziája hevesen reagál az uj dolgokra. Neki minden uj és újságánál fogva érdekes és a látott, halott, tapasztalt dolgok között csak az iránt tud különbséget tenni, hogy azok érdekesek a számára, vagy ismeretségökben közömbösek. Erkölcsi értékelésre a gyermek önállóan nem képes és mindennap láthatjuk, hogy játékaiban a rabló és a pandúr, ujabban pedig a betörő és a detektív neki egyképen kedves, uj. érdekes, szenzációs figurája. Ha szokatlan és regényes és fantasztikus jelenséget lát, az elméjében és képzeletében annál maradandóbb nyomot hagy, mentől ujabb és szokatlanabb ez a jelenség s erkölcsi kontroll hijián az újszerűségnek ez a szenzációja esetleg csupa káros szenvedelmet és rosszra vezető érdeklődést ébreszt fel lelkében. Sok ilven veszélyt felismertek már illetékes uraink s tudjuk, hogy színházba csak a nevelők szándéka szerint való színdarabokhoz engedik a gyermeket és olvasmányait is aszerint válogatják, hogy első friss és serkentő benyomásai a jó és gonosz pontos megismeréséhez vezessenek. Megválogatják számára látni és tudomásul venni valóit s a jó és gonosz konfliktusát csak oly formában engedik szemei elé, amelyben ezek az erkölcsi kvalitások már világosan értékelve vannak s a jó követendőnek és jónak, a gonosz pedig kerülendőnek és gonosznak van világosan feltüntetve. Minden téren működik már a nevelésnek ez a gondos ellenőrzése, csak éppen azon a téren hiányzik még majdnem teljesen, ahol a kísértés a legcsábítóbb és legnépszerűbb formában jelentkezik. A mozgó színházakba olcsim és minden tilalom nélkül beléphet a gyermek s ytt minden kommentár nélkül, minden magyarázó és értékelő intés nélkül veheti tudomásul, hogy Fantomas, a zseniális betörő, hogy győz a detektiven és hogy az ügyesen végrehajtott betyárság milyen tetszést, tapsot és népszerűséget szerez a betörőnek a publikum körében. Honnan tudja azt a gyermek, hogy amit lát, az erkölcsileg elitélendő s minden tetszcs sikere mellett is bün és gazság, amit a betörő cselekszik. A gyermek, csak azt látja, hogy kalandor, uj, érdekes ez az alak és az, amit tesz és kedvet kap hasonlót tenni és a betörő válik ideáljává, ami éppen nem mondható célszerűnek a valláserkölcsi nevelés szempontjából. A somogymegyei alispán ama kevesek egyike, aki felelősséggel teljes őrszolgálata közben ezt a lappangó veszedelmet is észrevette. Energikus rendelettel tiltotta meg a 15 éven aluli gyermekeknek, hogy a mozikat látogassák, kivéve a tanintézetek tudtával és ellenőrzésével rendezett ifjúsági előadásokat s ezzel a mozit is belekapcsolta az ellenőrzésnek abba a szisztémájába, amelyben el\esztr veszélves tttlaidonságaií és kitűnő pedagogiai eszközzé válhatik. Valóban, a detektivdráma nem okvetlenül kell az általános műveltséghez és bizony kevesebb lesz a fékezhetetlen, gonosz hajlandónságu rossz gyerek, ha Kacskovics alispán példája országszerte követőkre talál. Hogy a gyermekei; moziiátogatását K.eszthelyea is rendezni kell, minden vitán felül áll. A vitát a szomorú tapasztalatok, az élet, a fiatalkorúak bíróságának aktái már eldöntötték. Hogy a gyermekeknek a mozilátogatást teljesen megtiltani nem lehet, szintén bizonyításra nem szoruló tény, valamint az sem, hogy hatóságilag kell a gyermekek mozilátogatását rendszabályozni. Szombathely városa ép a minap tette. Székesfehérnak is megvan már az erre vonatkozó szabályrendelete. Végül azt sem kell magyaráznunk, hogy a mozit a gyermekszórakoztatáson kívül mindenféle ismeretek tanítására a legeredményesebben lehet felhasználni. Hogy a mozival való tanítás többet ér, mint a legjobb pedagógiai rendszer, — illetve ez az — szintén bebizonyított tény. Ezért kell tehát nekünk a gyermekmozgó ügyét megszerveznünk. Kettős célt érünk el. Megmentük a gyermeklelket a romlástól és sokat tanítunk vele. A megszervezést röviden mindjárt körvonalazzuk is. Minden vasárnap délután gyermekmozi volna. A városi tanítóságból és hitoktatói karból szűkebb körű bizottságot kellene választani s az a mozitulajdonossal közösen megtárgyalná minden előadásnak filmanyagát. A gyermekeket rászoktatnák, hogy csakis ezeket az előadásokat látogassák, illetve más előasásokról kitiltva lennének. Nem egyszer fontosabb, tanulmányosabb filmeknél kötelező mozilátogatás volna. Ajánljuk e terv megvalósítását az illetékes körök figyelmébe ! A »BALATONVIDÉK< EQYES SZÁMAI KAPHATÓK: NÁDAI 1GNACZ KÖNYV- S PAPIRKERESKEDÉSÉBEN