Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-07 / 1. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 február 11. most már biztosítva van és az alakuló közgyűlés február 18-án lesz Budapesten. Ennek az uj részvénytársaságnak lesz a hivatása, hogy komoly 'formában tárgyaljon a közmiivek átvétele felől és amennyiben a tárgyalások sikerre vezetnek, az uj társaság fogja a szövetségtől a kezelést átvenni és gondoskodni az üzem kiterjesztéséről. Az üzem kiterjesztésének szinte határtalan tere van. A Balatonvidék ma is elsőrangú idegenforgalmi hely és mai napon 40 fürdőjével az ország legnagyobb fürdővidéke. A fürdő- és nyaralótelepek száma szinte évről-évre nő és nincs éppen messze az az idő, amikor a szebbnél-szebb villák és nyaralóhelyek összeérve, pompás, szép koszorúként övezik kincses nagy vizünket. Ott, ahol az idegen forgalom nő és terjeszkedik, ott a vagyoni helyzet is kifogástalan. Tehát a beruházásra nem csak az alapok, hanem a feltételek is megvannak. A környék gazdaságai mindjobban térnek át a belterjesebb gazdálkodásra, a gépek használatára ; ezek működésben tartására mind nagyobb mértékben szükséges a kedvező feltételek mellett nyert hajtóerő, nem is szólva arról, hogy a fürdők is egymásután rendezkednek be a fejlett igények követelményeire. Alkalmasint rövid időn belül minden fürdőnk csatornázással és vízvezetékkel lesz ellátva, ami nehezen volna megoldható, hogyha az olcsó és biztos hajtóerő rendelkezésre nem állana. A villamosmüvekhez elsősorban a közvetlen parti községeket és fürdőket kapcsolják. Azután a szomszéd községek és további községek bekapcsolása fog megtörténni. A tervezet szerint mintegy háromszáz község bekapcsolása lesz lehetővé téve a Balaton két partvidékén és ezen tul is. Hogy ez a nagy üzem ekkorára mikor fog kifejlődni' előre nem tudhatjuk, de a tervezetek iránt való igen meleg érdeklődés azt látszik igazolni, hogy a balatoni villamosmüvek egyike lesz az ország e nemű legnagyobb vállalatának. — Kérelem a hátralékos előfizetőinkhez. Hátralékos előfizetőinket kérjük, legyenek szivesek az 1916. évről még hátralékban levő hátralékaikat dr. Csák Árpád felelős szerkesztőhöz cimezve postafordultával megküldeni ; mert a mai nehéz viszonyok között nem kívánhatja senki, hogy a hirlapot dij nélkül küldjük. kard és a lanttal, szolgálta, vivta a szabadság fenséges eszméit. Akkor ő is fegyvert fogott. Én tűztem fel a nemzeti szinü szalagcsokrot a csákójára. És nem jött vissza. Nem is láttam többé. Csak emléke, oh az emléke még itt vergődik e kihűlő, annyit szenvedett szívben. — De ne sírj-nagymamikám, mert akkor én is sirok veled, mert háthogyha ő is elmegy és nem jön vissza és . . . és . . . nem látom többé. — Nem sirok gyermekem. Mindig türelmesen viseltem el a sors szeszélyeit. Hanem az a nap 1849 juliusában, óh az felejthetetlen nap volt. Nagyapádat azután ismertem meg. De az a komoly, izzó lelkű ifjú, aki annyira megértette lelkemnek még a legtitkosabb gondolatát is, nem ment ki soha, soha emlékezetemből. Megnézheted, ott van a fényképe, a kopott imakönyvemben, azzal a néhány szál fehér rózsával, melyet legelőször adott. És a nagymama könnyezve s mosolyogva nézett a magas, fekete ifjú elsárgult fényképére, akinek tiszta tekintetébe annyiszor mélyedt el, mikor még tizenötéves bakfis volt. SZALAY ANNUS A magyar mezőgazdaság uj esztendeje. Az 1916. esztendő itthagyott bennünket. Nagyon kevés gazda siratja eltávozását, mert csupa rossz emlék marad nyomában. Egyik legszomorúbb emléke mindenesetre az, hogy ma is felhangzik még a józanabb gondolkodásúak ajkáról a vád, hogy a mostani barna kenyérnek, a zsírtalan napoknak, a lencse és borsó eltűnésének, a cukortalan kávénak kizárólag a gazda az oka. A gazda : ez a földetturó, napkeltétől késő estig dolgozó, a maga munkájának eredményét előre soha nem látó, jámbor, igavonó állat, ez az oka annak, hogy sokakra rákényszeritődött nem ugyan az éhezés, hanem a gyomorbeli igények korlátozásának terhe. Énnek a képtelen vádnak erősödése volt a legszomorúbb tünete az elmúlt esztendő. Egyetlen magyar gazda se sirassa tehát 1916-ot. Felejtse el, de iparkodjék, hogy a szomorú emlékű 1916. utóda szintén el ne fajulhasson. Tegyen meg minden lehetőt, hogy a nemzet minden rétegében mesterségesen szított bárgyú felfogás, hogy a nagyon is elviselhető emberi bajoknak forrása csak egyedül a szántó-, vető gazda volna, az uj esztendő folyamán gyökerestől kiirtassák. Csakis a gazdaközönségen múlik, hogy ezt minél rövidebb idő alatt elérjük. Ha kezdettől fogva szervezetten, az erkölcsi erő teljes öntudatával szálltak volna szembe az ilyen vádakkal, a gazdák igazságán megdőltek volna és a nemzet minden értékes rétege egyesült volna a háborús terhek elviselésének megkönnyítésére. A gazda támogatná az iparost és a kereskedőt és viszont, így azonban csak egymásra agyarkodnak és míg a veszekedő felek pusztulnak, vigan hizik a más bőrén élő spekuláns. A szervezettlenség volt az oka mindennek. H 1 R K K. — Keresztény=szociáIis=misszió= társulat egy tagja Keszthelyen. Tanulságos és igazán élvezetes előadásban volt része a keszthelyieknek a mult csütörtökön, pénteken és szombaton délután, az irgalmas nővérek zárdájában. A társulat egy kiváló tudásu és készültségi tagja : Rónai Berta nővér tartott gyönyörű előadást, ismertetve a misszió céliát. Majd áttért a hit és erkölcsi életre, a felebaráti szeretfet és irgalmassági cselekedetek terére s a nőknek e téren való hivatását ecsetelte és kötelezettségeiket szabta meg. Szépen csengő, szinte behízelgő hangjával, örökké bájos mosolygásával, szavainak keresetlenségével, de annál bensőségteljesebb voltával, csakhamar megtalálta az utat nagyszámú hallgatói szivéhez, akik mindvégig a legnagyobb figyelemmel és élvezettel hallgatták előadását. Vajha követnék is tanítását s a sok jó példát ! Rónai Berta nővért dr. Dunszt Ferenc apát mutatta be a közönségnek egy szép és emelkedett beszéd kíséretében. — Egy jól eső értesülés. A keszthelyi templomban elhelyezett bomba-persely, mely a hadiárváknak gyűjt az ünnepek alatt 106 K 33 fillért jövedelmezett. — Kitüntetés. Őfelsége a király dr. Lénárd Dezső ezredorvost, dr. Lénárd János uradalmi főtitkár testvérét, a ki a háború kezdete óta a fronton teljesít egészségügyi szolgálatot, önfeláldozó magatartásáért a koronás aranyérdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntette ki. Szívből gratulálunk a szép kitüntetéshez ! — Koronázási ünnepély a fő= gimnáziumban. Országszerte ünnepelték a királyi pár megkoronázását az iskolák. Lélekemelő s a koronázási hangulatba beleillő ünnepéllyel adózott a keszthelyi főgimn. ifjúsága is a szent korona fenséges gondolatának. Az ünnepélyt a nemzeti ima : a Himnusz hangjai vezették be. Tibolt Ákos főgimn. tanár mély történeti és közjogi alapon fejtegette a szent korona tanát, a királyi hitlevelet s az eskü mintát. A megkoronázott IV. Károly király trónraleptéből két mozzanatot vésett az ifjak lelkébe : a béke gondolatát, mint az uj király főcélját és a Himnusz elrendelését, megkoronázása alkalmával. Majd Huber gyönyörű koronázási indulóját hallottuk. Szekeres Qvörgy VI. o. t. csengő hangján szavalta el Vörösmarty ; Himnuszát, a királyért. Az ünnepélyt a »Szózat«-tal fejezte be az ifjúsági énekkar. Kár, hogy a közönséget nem igen láttuk az ünnepélyen. — A vasúthoz levezető gyalogút oly rossz karban van, hogy a mai esős időben alig használható. Felhívjuk a figyelmét az illetékes köröknek a kérdéses útvonalra, annvival is inkább, mert a mai dra'ija időben J 1 ö nem mindenki veheti igénybe a drága bérkocsit. — Miért nincs kosaras piacunk? Lapunk egyik olvasója szerint azért nincs, mert a somogyi asszonyok elmaradtak a piacról. Ennek oka pedig olvasónk szerint — az, hogy a vasúti személyszállító kocsikba nem vihetik be élelmicikkekkel, különösen apró szárnyas állatokkal megrakott kosaraikat. Pedig ugy tudjuk, hogy máskor bevihették s ha volt is erre vonatkozólag ti lalmi rendszabály, azt a vasút nem hajtotta végre szigorúan. Nincs jogunk a vasút e tilalmi rendszabályainak szigorú végrehajtása ellen állást foglalni, csak azt nem értjük, hogy miért éppen most hajtja végre olyan nagy szigorral e tilalmi rendszabályt, amikor a városi közönség amúgy is olyan nehezen jut a létfentartáshoz szükséges élelmi cikkekhez ? A vasútnak ezekben a nehéz időkben inkább meg kellene könnyíteni az áru forgalmat, nem pedig megnehezíteni. — Adakozás. Neumark Mór ur, kávés, 40 koronát küldött hozzánk szegénysorsú iparos-családok segélyezése céljából, mely szives adományért ez utón is hálás köszönetet mond az ipartestület Elöljárósága. — Adakozás. Az ingyentej javára Bokány Mária 10 K adományozott, mely adományért hálás köszönetet mond Berkes Ottó. — A nikkel huszfilléresek be= szolgáltatása. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a saját károsodása elkerülése céljából a forgalomból kivont pénznemet két hónapon belül az adóhivatalnál szolgáltassa be, melyet azok a jelzett időig kötelesek beváltani. — Rekvirálják a kilincseket. A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter rendeletét az ajtóveretek rekvirálásáról és beszolgáltatásáról. Eszerint a kilincseket, gombokat, kilincsrózsákat, kulcslyukpajzsokat, kulcslyukfedőket, zárpajzsokat és ajtófogantyukat, ha túlnyomó részben vörösrézből, sárgarézből, vörösfémből, vagy bronzból vannak és amennyiben a gyárosok és kereskedők raktárában vannak, be kell szolgáltatni. A rekvirált ajtóvereteket január 20-ig el lehet adni a fémközpontnak. Az átvétel árát a miniszter később fogja közölni. — Köszönet. A helybeli sebesültek karácsonyára az egyes kórházakban adakozni szivesek voltak : Mesterich Elekné, Marinka és Dudi, Imrik Jánosné, Stieder Kálmánná, Lehrmann Laura, Reischl Vencelné, Hofman Istyánné, Pál Miklósné, Sujánszky Józsefné süteményt, kalácsot, cigarettát, Reischl Vencel bort, özv. Pap Sándorné 20 K, Egry Fanny 10 K- A szives adományokat ez uton is hálásan köszöni a vöröskereszt fiókegylet Elnöksége. — Elfogták a cinkotai tömeg= gyilkost. Reichenbergből irják, hogy a cinkotai tömeggyilkost, Kiss Bélát ott elfogták, Kiss Béla valószínűleg 44-esek közt szolgált és igy került Reichenbergbe. — A vármegye gyásza. A belügyminiszter leiratot intézett Zalamegye alispáni hivatalához, amelyben azon kívánságát fejezi ki, hogy a megyei hatóságok az országos gyász tartama alatt, 1917. május hó 25-ig minden levelezésen és okiraton fekete pecsétet használjanak. A vármegye természetesen kegyeletes érzéssel tesz eleget a belügyminiszter óhajának.