Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. jannár 16. 3. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 í BALATONVIDÉK Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhiva­talba kérünk. Nyiittér soronkint»korona. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ P OLITIKAI HETILAP. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal a «volt Gazdasági Tan­intézet épületében*. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán: 51. A magyar ipar jövője. Nálunk, Magyarországon senki sem kételkedik abban, hogy a hábo­rús események kiváló sikerei folytán hazánk közgazdasági perspektívája a jövőt illetőleg előnyös helyzetet mutat. Nemzetünk nemcsak állami, de kivált gazdasági újjászületés küszöbén áll, mely utóbbinak helyes és okszerű megoldásában a magyar ipáros társa­dalomra is jelentékeny [szerep hárul. Örökké csak nem tart a háború, egyszer még is csak véget ér. Nekünk tehát minden előkészüle­tet meg kell tennünk arra, hogy az uj helyzet, a háború sikeres befejezésé­től kiszélesedett munkakör készületle­nül ne találjon bennünket. Közgazdasági életünk vezetőinek kész programmal kell elöállaniok, hogy midőn a béke nyugalmas percei be­következuek, ipari és kereskedelmi szervezetünk céltudatosan kezdhesse meg működését az uj hivafáskörében, melyet a nemzeti érdekek ui irány­elvei számunkra kijelölnek. A monarchiának, különösn pedig hazánknak kettős érdeke van a Bal­kánon. Először, hogy mentesítve legyen a délszláv eszmének nemzeti életünk ellen irányuló agitációjával szemben. Másodszor pedig, hogy ott magával, mint legközelebbi szomszéd, az ipari és kereskedelmi hegemóniát bizto­sítsa. Tekintettel arra a körülményre, hogy a háború sikerei folytán a szer­bek délibábszerü ábrándképei szerte­foszlottak, egyelőre a délszláv eszmével alig lesz bajunk. Anuál sürgősebb fel­adat várakozik ránk ott a közgazda­sági berendezkedés állandósítása ér­o dekében. A magyar iparnak érvényesülnie kell a Balkánon. Kereskedelmi szer­vezeteinknek szintén idejében kell az összekötő kapcsolatot megteremteniük. Ha azonban a magyar ipar a jövőben föl akarja venni a versenyt a nagyipari államokkal és dacára a kedvező földrajzi fekvésének, a déli szomszédoknak ipari cikkekkel való el­látásában a vezető szerepet nem akarja átadni a nálánál hatalmasabbaknak, akkor minden eszközt megkell ragadnia, hogy a létért folytatott küzdelem ener­giáit szorosan összetartsa, a nagyerejü versenytársát fejlett szervezettségével ellensúlyozhassa. Magyarországról ugyan joggal állíthatták eddig, hogy bevallott mező­gazdasági állam. De az is igaz, hogy minden föltétel meg van arra, hogy iparát is megfelelő virágzásra emelje. Az ipari élet föllendüléséhez ugya­nis három föltétel kívántatik; először BfeK. - > aj Itelj^menyiségü nyersanyag, másodszor elegendő szakképzett munkás, harmad­szor pedig megfelelő piac. Magyarország nyersanyag dolgá­ban bőven el van látva. Faipari, fém­ipari, teksztilipari nyersterfnényeinket eddig is nagy mennyiségben szállítot­tuk külföldre. Munkás tekintetben is rendelkezünk megfelelő erővel. A jövő­ben nem kell a munkásnak Amerikába vándorolnia, itthon is megtalálja meg­felelő foglalkozási körét. Piacnak meg önként kínálkozik a Balkán, csak az­után ne engedjük azt az orrunk elöl el­halászni. A magyar iparnak tehát a há­ború szerencsés végeztével remény­teljes jövőre van kilátása. A mi kö­telességünk annak célszerű talaját ideje korán elkészíteni, Gondoskodnunk kell először az ipari szervezet tökéletesí­téséről, másodszor pedig az ipari szak­műveltség fejlesztéséről, gyarapításáról. Vidéki múzeumaink. Irta: Posch Zsigmond. II. E cikk irója számos hazai és külföldi bolyongásai között különös kedvteléssel ke­reste föl a vidéki tárlatokat. Ezekben volt alkalma könnyebben és olcsóbban föllelni, A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA ,,Kicsi fiam, a betegágyról Küldöm most ezt a leyelet; A kedves nővér keze irta, Hozzád viszi a lelkemet! Én már elmegyek messze, messze, És fáj a bucsu — óh nagyon! Fiam! Gondolj majd az apádra ! Emlékeimet neked hagyom.... Egy kicsi fénykép... régi, sárga... Az égből néz most már reád. . . Kicsi fiam, őrizd meg, tedd el, O volt a szegény, jó anyád... A kardom. Csonka, földre sújtott Sak gyilkos fegyvert, muszka vast. A csákómon egy rongyos nyilas, A vérem töltötte be azt... 5 neked hegyom a szép hazánkat, Melyért gyönyörrel hull a vér, Amelynek ragyog koronáján A dtcsőség, a hír, babér... Ha felnősz, légy jó katonája, Magyar vagy, magyar a neved; Hazád van, nem lész soha árva, S mi ott leszünk mindig veled... Kicsi fiam!.. . Már vége...- érzem... Megyek... már szélit az anyád... Az Isten áldjon, óvjon téged S a küzdő, bizó szép hazát!..." Kovásznay Erzsi. Üres beszédek. Berkes Róbert A nevetésről. Most, hogy jöttem hazafelé, megint azt tapasztaltam, hogy nehéz munka lehet a gondolkodás. Akik szembe jöttek velem, mind igen jó hangulatban lehettek, mert vagy ka­cagtak, vagy nevettek. A mosolyt minden­esetre túlhaladták. Aztán eszembe jutott, hogy ahonnan jövök, ott is nevettek, meg, hogy tegnap is hallottam hahotázni. És em­lékezem, hogy ahányszor nemcsak néző, de látó szemmel is járom a boulevardot, több­nyire csak derűs embereket látok. Mosolygós embereket, kik ugyan már eleget sirtak, de nem felejtették el a nevetést sem. Pedig hát mi van ezen a világon ne­vetni való ? Milyen nagy baj van mindenfelé, ahol csak újságot nyomtatnak ! Még az északi sarkon is, csak a földi keserves nyomorról olvasnak a „Grönlandi hiradó"-ban az eszkimók. Világrészek, meg államok vannak nagy bajban. Családok és minden ember külön­külön, egész nap a baját számlálhatná! Kis bajok, meg nagy bajok milliónyi abroncsa szaladgál az emberek között és nyomán. Gurulásuk közben, kit fellöknek, kit meg­löknek, de ha fáj is az ütés, minden jajszót túlharsog a kacaj! A glóbus képesfele vala­honnan a Marsról nézve, a mosolytól, göm­bölyűbb a humoros teli holdnál. Nincsen semmi rettenetes, ami ne volna jó egy vicc fundamentumának ; nincs iszony, melynek ne volna komikus oldala. Kenyér nincs, de a megnevettétésért minden pénz potom. Nincsen abban semmi: temetésrő Reg kékfestő gyár fest minden && FI Q fi A 1* Of V szövetet, bármily szinr®. WliöJ^'CI gvl Feketét 24 óra alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents