Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

2. A Vörös Kereszt Egylet közgyűlése. A Vörös Kereszt Egylet keszthelyi fiókja, folyó évi április 29-én tartotta II. r. közgyűlését a városháza tanácstermében, Előterjesztették az Egyletnek az 1915. évi működésről szóló jelentését és számadásait, megállapították az 1916. évre szóló költség­előirányzatot, kisorsoltak, illetőleg választot­tak 8 választmányi tagot. Mojzer György dr. elnök indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szava­zott mindazoknak, akik az Egyletet nemes hivatása teljesítésében anyagilag, vagy erköl­csileg támogatták. Különösen a Festetics hercegi családnak a Mária Vörös Kereszt kórház fenntartásáért és a sebesült katonák bőkezű megajándékozásáért. Továbbá Ber­kes Ottó, főgimn. igazgatónak az Egylet javára tartott élvezetes felolvasásaiért; La­katos Vince dr., főgimn. ianárnak: »A hazafias költészet fontossága napjainkban c. füzete iövödelmének az Egylet javára való átengedéséért; Illés Ignác dr., törzsorvosnak a Mária Vörös Kereszt kórház körültekintő kezeléséért; Gaál József, főgimn. tanár és szövetkezeti igazgatónak az Egylettel kar­öltve rendezett gazdag gyűjtéséért; a keszt­helyi leányoknak, akik illés Ilma kezdemé­nyezésére nagyszabású kiállítást rendeztek az Egylet javára : Kovács Mórnak az Urá­nia ingyenes átengedéséért; a Ganz Elektro­mos Müvek R, T.-nak a díjtalan világításért. Végül a közgyülé magáévá tette Laka­tos Vince dr.-nak azt az indítványát, hogy az Egylet a sebesült katonák szóra­koztatását rendszeresítse. E végből a köz­gyűlés elhatározta, hogy a sebesült katonák szórakoztatása céljából és részben az Egylet jövedelmeinek gyarapítására 50 tagu bizott­ságot alakit, amelynek elnökévé Illés Ignéc dr., törzsorvost választotta, aki a bizottságot időről-időre a módozatok megbeszlése vé­gett összehívja. Az egylet havonkint egy-egy hadidélu­tán rendezését tervezi. Nincsen élelmiszerhiány. Mégis nagy a dragaság. Hát van-e tulajdonképen élelmiszerhiány, •vagy nincsen? Rövid, lapidáris a felelet: nincsen. Ugy tudjuk, hogy a marhaállomány számszerűen nem apadt, sőt gyarapodott, ami abhan leli magyarázatát, hogy manap­ság már hust csak a hadsereg és azok ehetnek, akik a hadseregnek szállítanak. A közönség húsfogyasztása a minimumra apadt. Tojás van, de nem kerül a piacra, ami oda­kerül, az méreg drága. Így vagyunk a tej­haszonnal is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a maximális áraknak csak akkor van gyakor­lati értelme, ha rekvirálással függ össze, egyébként a maximális árak mellett is ki­zsarolják a közönséget, mert akinek nem elég a maximális ár, az nem bocsátja for­galomba a tulajdonát s aki máskép nem kap ennivalót, hogy éhen ne pusztuljon, kénytelen minden árt megadni, még ha be is csukják a rendelet megszegése miatt. Az életszükséglet 'örvényt bont. Épen ez oknál fogva minden közfogyasztási tulaj­dont rekvirálni kell. Mert mégis csak abszur­dum a mai rettenetes időben, hogy az or­szág közönségének egyik része, akinek van szarvasmarhája, sertése, apró lábas jószága, gabonája, lisztje, buigonyája, eladásra való élelmiszerkészlete, azt a rendelet kijátszásá­val tetszése szerinti magas árban értékesít­hette, akinek pedig ezzel a lelketlen i BALATONVIDBK ! uzsorával szemben nincs elegendő pénze, az nélkülözzön, nyomorogjon ée haljon meg éhen, hogy más mértéktelenül és törvényel­: lenes módon gyarapithassa vagyonát. Nem az a fő most, hogy akinek van valamije, annak most még többje legyen, hanem az, hogy az ország mtnden polgára megélhessen. Akinek van, attól tisztességes megté­rítési összeg ellenében el kell venni nélkü­lözhető fölöslegét s annak kell odaadni, sz '.én tisztességes vételi összeg ellenében, ak k nincs. A termelő és fogyasztó között, a va­I gyonos és vagyontalan közt a megélhetési viszonyok egyensúlyát csak így lehetne biz í tositani. Most, amikor minden élet az állam rendelkezésére áll, kell, hogy minden élelmi­szer is az állam rendelkezése alatt álljon. Akkor nem lesz ilyen botrányos elvi­selhetetlen drágaság és nem halunk éhen. Mert ha ez sokáig igy tart, sokan éhenhalunk ! 1916. május 14 A jegyzési idő második szaka. Az első félidőben sokan jegyeztek és nem egyszer milliós összegeket, de nem js­gyeztek még mindazok, akiknek a hadiköl­csönben való részvétel módjukban áll. És nem hoztunk össze még olyan jegyzési ered­ményt, amely jegyzési képességüknek és készségünknek minden tekintetben megfelel. A hátralevő több mint két hét jegyzési ered­ményen fordul meg, hogy ne csak a harc­téren, de az anyagi erőfeszítés dolgában is méltónak bizonyuljunk a nagy német nem­zethez. A Német-birodalom lakossága a három hadikölcsönre összesen 25 milliárd márkát jegyzett. Amikor pedig most márciusban ne­gyedszer fordult a német kormány a biroda­lom polgáraihoz, Németország minden hü fia nemes becsvágygyal fogott össze, hogy a negyedik hadikölcsön eredménye méltó le­gyen az előzők páratlan sikeréhez. Német­ország a negyedik nemzeti kölcsönt 10 mil­liárdot meghaladó összeggel zárta le. Ez a hatalmas eredmény pörölycsapásként sújtott le a kétséges és egyre halványuló reményke­dés közt vergődő ellenségeinkre. A mi tőkeerőnk tudvalevően jóval ki­sebb, össze sem hasonlítható á németek roppant gazdagságával és igy aránylagos mértéket alkalmazva, a mi három hadiköl­csönünk 4-3 milliárdra rugó eredménye fényesen megállja a helyét. A nagy erőfe­szítéssel kivívott erkölcsi és gazdasági presz­tízsünket a negyedik hadikölcsönnel csak ugy tudjuk megóvni, ha lépést tartunk nagy szö­vetségesünkkel és legalább elérni törekszünk mi is a harmadik hadikölcsönünk fényes eredményét. Nemes becsvágyunk és lelkes önbizal­munk semmivel sem kisebb a németekénél < ;s az erő teljes megfeszítésére való készség­tálán egyik népben sem lakozik olyan ha­talmas mértékben, mint a magyarban. Csak ki kell tűznünk a nagy célt, csak nemes versenyre kell buzditani a mi népünket a még rendelkezésre álló napok alatt és akkor az eddig elért és a jogosult várakozást meghaladó eredmény széles alapzatán fel­építhetjük a nemzet negyedig gazdasági erő­feszítésének hatalmas, messze időkre szóló monumentumát. Balatoni halak az ausztriai hus-szükséglet enyhítésére. A »Somogyi Hirlap«-ból vettük a kö­vetkező, szinte a lehetetlenségei határos hirt: A magyarországi húsárak folytonos emelkedésében igen nagy része van annak, hogy a rendelkezésünkre álló élő állatoknak mintegy 7 5 százaléka osztrák piacokra kerül és ezekkel a jelentékeny készletekkel a belföldi kínálat csökken. Most arról értesítenek bennünket, hogy a balatoni halászati társaság, a melynek Siófokon van a főtelepe és fiókokkal rendel­kezik Fonyód, Keszthely, Tihany, Révfülöp községekben, legutóbb oly szerződést kötött egy osztrák céggel, amely szerint halászati eredményének felét Bécs városának ellátására fogja szállitnni. A társaság, a mely tiz éves fennállása óta évenként átlagosan több, mint 21 száza­lékos tiszta nyereséget mutatott ki, a mostani kedvezőtlen husellátási viszonyok között is csak azon igyekszik, hogy a nyereségét nö­velje, — mert Ausztriában bizonyára kedve­zőbb árakat vél elérhetni, — holott hazafias kötelessége volna a belföldi fogyasztók ellá­tására törekedni. Ezt a kötelességét pedig annyival inkább leróhatná, mert mindenütt az egész országban oly magas halárak van­nak érvényben, amelyek mellett számadását minden bizonnyal megtalálná. A földmivelésügyi kormánynak való­színűleg ingerenciája van a társaságra és ezért htsszük, hogy a szóban lévő szerződés nem fog kivitelre kerülni. A Vörös Kereszt Egylet hadi délutánja. A helybeli fiókegylet folvó hó 16-án, kedden délután 5 órakor, az Urániában hadi délutánt rendez a következő számokkal: 1. Megnyitó : A magyar katona költé­szetünkben, mondja: Horváth György, fő­gimn. taná<*. 2. Hevesi : Imádság, szavalja: Szent-' gály Irénke urleány. 3. Mozgó képek Mesterich Mariska rleány zongora kísérete mellett. 4. P. Gajári Mártha, fővárosi mű­vésznő magánjelenete. 5. Mozgó képek Smith Carry urleány zongora kíséretével. 6. Hazafias magyar dalok. Énekli La­katos Vince dr.; zongorán kiséri Engel Qlly urleány. Belépő dij 60 fillér, páho.y 4 korona. !! Képes levelezőlapok kaphatók !! Sujánszky József !! könyv-és papirkereskedésében. !! - Fagyos szentek. Péntek, szombat és a mai nap a „fagyosszentek" napja. Pong­vác, Szervác és Bonifác ez a népszerűtlen három szent, a szép május e rettegett há­rom hőse az idén megemberelte magát és nem okozott károkat, bár a levegőt alapo­san lehűtötték. Most még urbán van hátra s ha azon is szerencsésen túlesünk, akkor az idei termést már nem kell féltenünk az elfagyás veszedelmétől. Az Isten óvjon is meg bennünket, mert ez nagy katasztrófá jelentene a mai báborus időben. Összes harcteri térképek 1! Beszerezhetők!! /. SUJÁNSZKY JÓZSEF .\ könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca

Next

/
Thumbnails
Contents