Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

2. legnagyobb szükség van, ahol azokat legjobban megfizetik. Azonban épen ezen értéknevelésben van a vissza­élések főforrása. A kereskedő is ugy tesz a nye­reséggel, mint Arany János »Füle­mile «-füttyének birója. »Jobbról fü­työl, nekem fütyöl, balról fütyöl, ne­kem fütyöl.« A dazda küzd, vesződik, izzad, a fogyasztó meg siránkozik, kesereg és átkozódik; csak egyedül a bankár gyi'ijti az aranyakat rendületlen kitar­tással, bele, abba a feneketlen zsebbe, ahonnan országokat és nemzeteket csak úgv félkézzel dirigálnak. Figyelő. A fináncok. Amióta vannak, nem nagy rokonszenvé­vel dicsekedhetnek a magyar embernek. A Bach korszak szüzdohányt pipázó magyarjá­nak érzelmei átjárták az egész nemzet lelkét s ezt megszokta a modern állam e fürge, zöld­hajtókás szerveit minél kevesebb szeretettel nézni. Bizalmatlan irántuk, sokszor haragszik rájuk s ezen érzelmek már nem egy rossz viccnek adtak életet. Pedig komolyan fontolva a dolgot, a finánc époly hasznos, sőt szükséges rossz, mint teszem a végrehajtó. Sőt mig ez egy­szer ártatlan, vagy szerencsétlen embereket hajt végre, addig a finánc az állam törvényei­nek kijátszóit kutatja, üldözi mindnyájunk javára. Olyanforma a foglalkozása, mint a kémény,- vagy utcaseprőé. Ezeket sem szíve­sen látjuk, de azért eszünk ágában sincs, hogy feleslegeseknek mondjuk, vag,' pláne gyűlöljük őket. A mostani háborús napokban fokozó­dott az érdeklődésünk a magyar pénzügymi­niszter e jószimatu csápjai iránt. A magvar Kánaánban fogy a mag, a liszt, a kenyér. Sokan nélkülöznek azért, mert másoknál "ar­madában all elrejtve az Isten áldása. Hogv rabszolgakorbács legyen belőle azok kezében, akik elég önzők, kapzsiak és szívtelenek ahhoz, hogy vele véresre verjék ennek a so­kat szenvedő nemzetnek a testét, nélkülözé­seknek téve ki azokat, akiknek az Isten áldá­sából kevesebb, vagy semmi sem jutott. S a fináncok járnak. Száz métermázsa, húsz métermázsa, öt métermázsa, hatvan kiló, harminc kiló, tizenöt kiló és igy tovább. Igy halljuk, olvassuk most naponként. Ez annyit jelent, hogy akinek a napi 240 gramm kenyé­ren túl van augusztus közepéig 20 vagy 30 kiló felesleges lisztje, attól a jó, buzgó, derék fináncok irgalmatlanul elrekvirálják. Persze felsőbb rendeletre. A finánc nem sokat gondolkodik. U kötött marsrutával jár és cselekszik. Cselek­szik a régi, a kezdődő római köztársaság puritán becsületességével. . Nem baj. A hazáért, mindnyájunk jó­vdtáért ezt is kiálljuk. Ha a katonáink a a harctéren odaadhatják vérüket, miért ne adnánk mi oda a mi husz kiló felesleges lisztünket, ha ezzel elősegíthetjük, vagy pláne biztosithatjuk a győzelmet. Csak arról nem tehetünk, hogv ezt a rettentő buzgóságot látva, arra gondoltunk, hogy ezen a szegény nemzeten nem lehet csak kenyér és lisztrekvirálással segíteni. Mert az életben sok egyéb is kell. És ez a sok egyéb még ma is nebáncs"virág. A zsir, a szappan, a hagyma, a zsir, a cukor, a bőr, a posztó, a karton, a cipő, a ruha, az ing-gallér, a kézelő stb. A kávé ára nyolc koronára szö­kött fel s a napokban olvassuk egyik mer­kantilista irányú fővárosi lapban, hogy Bu­dapesten egyetlen kereskedő raktárában 3O.OO0 zsák kávé fekszik. Az illető most, az áremel­kedés révén, anélkül, hogy kisujját mozdítaná 4 és fél millió koronát keres ezen a portékáján. Most, mikor egy darab szappan ára két ko­rona körül jar, igen szeretnénk bizonvos szappanraktárakba betekinteni. És igy tovább. Valószínű, hogy a mi jó, fürge fináncaink ehhez is értenének. Nemcsak a huszkiló lisz­tekhez. Hogy miért nem értenek ? Hát kérem :. Magyarországon vagyunk. A háború aiatt férjhez ment asszonyok­nak is jár segély. A pénzügyminiszter egy konkrét eset­ből kifolyólag hozzáintézett kérdésre nézve a háború folyamán férjhez ment asszonyok ha­disegélyére nézve a következőképpen rendel­kezett : Olyan esetekben, amikor a hadbavonult közvetlenül bevonulása után katonai szolgá­latának teljesítése közben lép házasságra, a bevonultnak gyámoly nélküli családtagjai, tehát felesége és esetleges édes, vagy mostoha gyer­mekei is, — a mennyiben az előirt egyéb feltételek fennforognak, állami segélyben ré­szesíthetők, de csak akkor, ha a szóban forgó családtagokat a bevonulás előtt is az illető hadbavonult tartotta el. Olyan esetekben, azonban, a mikor a fent megjelölt körülmények között létrejött házasság esetleges, édes, vagy mostoha gyer­mekeket a házassá" megkötéséig nem a had­o o o bavoult .tartotta el, állami segély általában véve nem állapítható meg, kivéve azt az ese­tet, ha a feleség és az esetleges gyermekek a házasság megkötése után olyan helyzetbe jut­nak, hogy teljesen a bevonultnak eltarthatá­sára szorulnának.' Nászajándék a hadí­árváknak. A Bajmoki Népbank Részvénytársaság ez idei évi rendes közgyűlését a mai nagy­időkhöz méltóan örökítette oly kezdeményezéssel, melyet minden pénzintézet, minden vagyonos magánember követhetne. A pénzintczel részvénvesei áldozatké­szen sietnek a jelen bajainak orvoslásához segédkezet nyújtani; maga a pénzintézet azonban magasabb erkölcsi indokok által vezéreltetve, a hadiárvák jövőjét is, — már t. i. amennyire ez lehetséges, — boldoggá akarja tenni. Hegedűs Lénárd esperesplebános indít­ványára elhatározta az intézet közgyűlése, hogy tiszta nyereségének 20 százalékát a hadiárvák alapja cinjén őrzi addig, amíg idővel az igy létesített alapból 20 hadiárvá­nak nászajándékot adhat. E nemes gondolat követésre méltó minden tekintetben. Pénzintézetek, magáno­sok egyaránt magukévá tehetnék az eszmét, mellyel kettős célt szolgálnának : serényen dolgoznának a nemzet virágos kertjében, ápoinák a jövendő nemzedéket, de egyúttal buzdítanának a ió magaviseletre és erköl­csös életre. Erkölcs nélkül a jövő kiépítésére irá­nyuló munka mindig kétséges marad. A tiszta erkölcs képezi a haza talpkövét. Aki csak a pillanatnyi bajokon akar segíteni anélkül, hogy a jövendőbe tekintene, — az érdemeket szerez ugyan magának, de összehasonlíthatatlanul nagyobb érdemeket szerez az, aki a boldog jövendő megalapí­tásának munkáját is célul tűzi ki maga elé. Ezért érdemel kiváló elismerést Hegedűs Lénárd esperes-plebános eszméje és a baj­moki pénzintézet határozata. Bár sok követője akadna ennek a szép eszmének, a magyar nemzet jövőjének érde­kében ! A foábury és a nőkérdés. A párizsi »Temps« legutóbbi számában ismerteti Girault tanárnak, az ismert francia tudósnak »A nő a háború után« cimü füzetét. A háború következményei között — irja Girault — egy olyannal találkozunk, amely a legélénkebben foglalkoztatja a leg­kitűnőbb elméket s amely erősen fogja érez­tetni szellemi és társadalmi életünkre való hatását, A háborúnak e következménye : Eu­rópa férfilakosságának csökkenése. Nyolc — tízmilliónyi férfinak elvesztése, akiknek élet­kora 18 45 év között váltakozik, aggodal­mat kelthet Európa valamennyi állami szer­vezetében. Bizonyos, hogy e szevezetek a háború után, mai formájukban már nem áll­hatnak fenn. Minthogy a nemek közti egyensúly megszűnt, üirault tanár szerint a helyzet annnyira megváltozik, hogy még az erköl­csök is forradalmi átalakuláson fognak át­menni. A háború utáni korszak a nők kor­szaka lesz, mert természetesen ők lesznek előnyben az egyensúly megszűnte folytán. Megállapítja Girault, hogy minden go­lyó, amely a fronton egy katonát talál, egyúttal egy fiatal leányt is arra itél, hogy mint aggleány töltse el életét. Sokkal keve­sebb házasulandó fiatalember lesz, mint férjet kereső leánv. Ezért is a legkülönösebb házasságokra készülhetünk elő. Olyan há­zasságok, amelyek korkülönbség, vagy a társadalmi állás aránytalansága miatt eddig általános megütközést keltettek, ezentúl sen­kit sem fognak csodálatba ejteni, vagy meg­botránkoztatni. A hozományvadászok meg­szaporodnak és könnyű munkájuk lesz. De ez az állapot szociális szampontból is fontos következményekkel fog járni. Férjek hiányában még több fiatal leány lesz kény­telen foglalkozás után nézni, vagy mestersé­get tanulni, hogy magát eltarthassa. A nők számos olyan foglalkozási ágat fognak be­tölteni, ami eddig kizárólag a férfiak tevékeny­ségi körébe tartozott. Talán a nők, akiket a munka komollyá fog tenni, elő fogják mozdítani egy kevésbé frivol társadalom kialakulását, ahol a fény­űzés és ruhakérdés — legalább egy időre — háttérbe szorul. Annyi bizonyos — mondja üirault — hogy a nők sokkal jelentékenyebb szerepet fognak játszani a háború után, mint a hábo­rút megelőző időben. — Uj eimer a pénzeken. Mindazoknak a magyar veretű koronaértékü pénzérmeknek veretésénél, amelyeken a magyar szent ko­rona országainak egyesitett cimere a címer­tartó angyalokkal látható, ezentúl a magyar szent koronának az 1915. évi október 10-én kelt legfelső kézirattal megállapított uj cimere fog alkalmaztatni. 3—• Szintúgy mindazon osztrák veretű érmeknél, amelyeken a császári sas látható, jövőre az osztrák tartományok uj kis cimere fog alkalmazást nyerni. Reg kékfestő gyár fest minden SI^AFCyPír szövetet, bármily szinre. H feketét 24 óra alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents