Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

1916. február 27. BALATONVIDEK 3. Levél a harctérről. Ezt a levelet Morgós Jenő Irta Lakatos Yince dr.-nak. Kedves jó Tanár Ur! 1915. február 15. van. Barátságos, langyos kis szoba, fehér ágy, asztal, székek, mozsdó. Még ezelőtt 2 héttel a Zljel csúcsán mászkáltam, nyakig érő hóban, 2300 méter magasságban, ma Újvidéken. Itt már van szoba, a'gy, kultura, mozi, cukrázda. Mily öröm, boldogság ! Leírni lehetetlen. Mikor Magyarországból átkeltünk a Száván, lábunkat a kulturálatlanság, a vad, a barbárság országában tettük le. Szerbia! Csak utálattal s gyűlölettel beszélhetek erről az országról, eltekintve jelen pillanatban attól, hogy ez a görcs a földgömbön, idézte fel a világháborút. Mondhatom kedves tanár ur, ezt elérte Isten büntető keze. A sok ezer közül csak egy jellemző képet irok le, amelyet magam láttam, ott jártam ahol a szerb katonaság pusztulása a szerb civillakosság pusztításával találkozott. Ipek, montenegrói városkában voltunk. Nyugodtunk, pihentünk s vártuk a további előrevonulási parancsot Montenegró belsejébe. Életünk itt elég kellemes volt. Bár január elejét tiportuk, mégis kellemes, napsütéses idő. Maga a városka elég csinos, de csak messziről. Apró, iapostetejü házak, karcsú minarettek. Bent a városban azonban mindenütt piszok, török felfordulás. Sziik utcák futnak át egymáson. Az utcák közepén szennyes viz folyik. Ide dobálnak mindenféle szemetet. Most élénkség az utcákon. Zsákmányolt szerb ágyukat vontatnak. Hatalmas, fatengelyii, török málhás szekerek ballagnak. A csukaszürke és zöldsziini egyenruhák öszszeolvadnak a törökök fehér, daróc ruhájával. Jobbról-balról mindenütt boltok. Sajátságos épületek ezek Egy egyszerit faház, melynek felső részén emelet van. Itt laknak a >zsenkák« (hárem), Alsórésze pedig bolt. Az egész üzletberendezés nem ér 10 koronát áruval együtt. Így van ez minden török boltban. Alma, cukor, dió, só, dohány, gyufa. Ez a főáru. — Még egy cukrázdára is akadtunk. 1 koronáért lehetett kapni egy szelet torta forma valamit. A Zitterbarth bácsinál bizonyára most is lehet olyat kapni két vasért.*) Egyik január este azonban jött a parancs. Holnap Rozaj-t (városka a Zljeb hegységen tul) el kell érni. Elindultunk. Vagy 5 l\m.-t egyenesen mentünk. Azután megkezdődött az emelkedés. Ipek jobb oldalán ugyanis közvetlen emelkedik az örökös hóval burkolt, morc sziklaóriás : a Zljeb. Mig Ipek 500 méter magasságban fekszik, addig a Zljeb csúcsa 2300 méter. S ezen kell átmenni. De nemcsak nekünk, hanem a szerbekne kis át kellett menniök. Sőt nehéz ágyukat, tüzérségi műniciót kellett volna átvinniök. Azaz, hogy szerették volna csak. Lassan emelkedünk felfelé, tekervényes, kis szamárutakon. Mindig hidegebb, metszőbb lesz a levegő. Sikos van. Boszorkányos ut. Eleinte egy—két szerb ágyú, municiós kocsi, szekerek, ledöntve az árokba. Feljebb érünk. Mindinkább rettenetes lesz. Tiz, tizenöt ágyú, municiós kocsi fekszik már egy rakáson. Kocsik szekerek, — összetörve, szétvagdalva, feldöntve. Amodébb ismét tiz ágyu. Épek. Egy ágyu. Teljesen felrobbantva. Néhol ép, amott felrobbantott autók, a muníció milliós tömege, döglött lovak, lelőtt marhák rengetegje fekszik mindenütt. Egy kilométerrel feljebb ez a kép megkétszereződik. S itt-ott ágyukon, szekereken, fatövében fekszik 1, 2, amodébb 5, ott 3 stb. szerb mereven, mozdulatlanul. Ezeket lassan elfödi a hó. . . Ezen a menekülési irányon az én véleményem szerint egyetlen ágyút sem vittek át a szerbek öreg Montenegróba. Aztán ugy volt tovább kedves tanár Ur, hogy, ha jól emlékszem január 17-én jött a parancs : a tüzelést beszüntetni, az egész montenegrói sereg megadja magát. Ez meg is történt. Ott tehát egy csomó katonaság felszabadult. Összeszedtük magunkat s Beranetól egész Kral., óig gyalog marsoltunk. Itt vonatra szállva, tegnap Újvidékre érkeztünk. Most már este van. Az ágy lebontva, immár átadom magamat a kényelemnek s nyugalomnak s elgondolkozom még rágyújtva egy cigarettára, hogy is volt a montenegrói havasokon. Hideg, hó, eső, sár, hegyek, árpakenyér, 1 nyema nista« (nincs semmi). Mély tisztelettel szerető, volt tanítványa Morgós Jenő. II t *) (Ezer koronáért sem! Szerk.) — Köszönetnyilv.ínitások. A Keszthelyvidéki takarékpénztár f. hó 19-én megtartott közgyűlése alkalmából a főgimn. segitőegylet részére 60 K--át, az áll. polg. leányiskola részére 40 K--át, a női keresk. tanfolyam részére 30 K--át, és a községi elemi iskola szegény tanulóinak felruházására 60 K--át volt kegyes adományozni, amely adományokért hálás köszönetet mond Berkes Ottó főgimn. igazgató, gondnoksági és iskolaszéki elnök. A Iíesz helyi Takarékpénztár R.-T. közgyűlése, szíves volt a helybeli JótékonyNöegyletnek 70 koronát megszavazni; fogadia a tekintetes Igazgatóság a kegyes adományért hálás köszönetét a Jótékony Nőegylet Elnökségének. 4 Keszthely vidéki Takarékpénztár R.-T.. szives volt a helybeli Jótékony Nőegyletnek 20 koronát megszavazni; fogadja a jótéteményért hálás közönelét a Jótékony Nőegylet elnökségének. A Keszthelyi Takarékpénztár R.-T. a hadbavonultak segélyezésére 400 koronát volt kegyes adományozni, melyért hálás köszönetet mond az Elöljáróság. A Keszthelyvidéki Takarékpénzt ír R.-T. a szegényház javára 120, az ov< Ja részére 40 koronát volt kegyes adományozni, melyért hálás köszönetet mond az Elöljáróság. A Kesz 'hely vidéki Takarékpénztár R.-T. a Tüzoltó-Egyesület javára 60 koronát volt kegyes adományozni, melyért hálás kö-. szönetet mond Bognár Imre főparancsnok. A Keszthelyvidéki Takarékpánztír R.-T. A Keszthelyi Iparosok Dalkörének 30 koronát volt kegyes adományozni, melyért hálás köszönetet mond Bognár Imre Dr. Jlojzer György alelnök. elnök. \ — Ne küldjünk tábori postai csomagokI ban élelmiszereket. A kereskedelemügyi mi' niszter ur a hadseregfőparancsnoksággal egyetértve ismételten kimondotta, hogy a tábori postákhoz szóló csomagokban élelmiszereket küldeni nem szabad, mert a tábori postai csomagok a rendkívüli viszonyok miatt csak hosszabb idő múlva juthatnak a rendeltetési helyre s így az élelmiszerek, mire aztíkat a címzettek megkapják, már rendszerint élvezhetetlenek s ha mégis elfogyasztatnak, betegséget okoznak. Ehhez képest a postahivatalok utasíttattak, hogy az élelmiszert tartalmazó tábori postai csomagokat ne vegyék fel s ha valamely csomagról a felvétel után állapítják meg, hogy élelmiszer van benne, azt a feladónak tértiportóval terhelve küldjék vissza — Kincstári lovak a mezőgazdaság szolgálatában. A csász. és kir. közös és a m. kir. honv. hadügyminiszter ur a földmüvelésügyi miniszter úrral egyetértőleg mezőgazdasági munkák végzésére kisegitésképen kincstári lovakat fog a mezőgazdák rendelkezésére bocsátani. A lovak kiadását a lovascsapattestek, intézetek és lókórházak állományukból eszközlik olyképen, hogy a lovak mellé egyúttal megfelelő számú legénység és altiszt is kivezényeltetik, kik a lovak ápolását és célszerű munkáltatását ellátják, s egyúttal a mezőgazdasági munkákban is részt vesznek. A lovak kiadásukkor becsértékelve lesznek s a munkáltató értük vagyoni felelősséggel tartozik. Ugyancsak a munkáltatót terhelik a lovak és legénység ellátási és elhelyezési költségei is. A kiadás helyét, a kiadandó lovak számát a törvényhatóság állapítja meg s egyúttal állandó ellenőrzést gyakorol. A kiadás tartama 2 hónap. -- Halálozás. A keszthelyi iparosgárda egy régi, tiszteletreméltó tagja dült ki ismét az élők sorából. Sándor Elek szabó mester f. hó 22-én, 77 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Földi maradványait f. hó 24-én, d. u. 3 órakor helyezték a Szent Miklósról nevezett sírkertben az evang. szertartás szerint örök nyugalomra. — Gyászhír. Mint részvéttel értesültünk, Sólyomi Tivadar, .nyug. sümegi főszolgabiró és földbirtokos, Sümegen, hosszas betegség után, 58-ik évében, f. hó 24-én elhunyt. A boldogultnak hűlt tetemét tegnap szentelték be és ma délután 2 órakor helyezik a balatonedericsi családi sírboltban örök nyugalomra. — A hústalan napok szaporítása. Március ötödikén országos állattenyésztési értekezlet lesz Budapesten. Az értekezleten javaslatot fognak tenni még egy hústalan nap elrendelését illetőleg. — A harctéren levő katonák felmentése. A »Külügy Hadiigy« írja: A politikai hatóságok igen gyakran fordulnak a harctéren levő csapatparancsnoksághoz katonai hatóságok által felmentettek szabadságolása végett. Az osztrák honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban ismételten közli azt a rendelkezését, amely szerint a katonai szolgálat alóli felmentés hatályát veszti, ha az illető felmentett időközben a harctérre utbaindult. A harctéren levők felmentése felett a hadseregfőparancsnokság (vezérszállásmesteri osztály) dönt a mintszterium javaslatára. — Uj beíegség Európában. Az afrikai gyermekek legborzasztóbb betegségét, az álomkórt a franciák segítségére hozott néger csapatok behurcolták a Riviérára. Az álomkór okozója egy a vérben és az agyban élő infuzórium, amely légy-, vagy szunyogcsipés folytán kerül a vérbe. Láz, vérszegénység, állandó fáradság, izomgyöngeség, hosszú ideig tartó alvás, maid agyhártyagyulladás a jelensége ennek a kórnak, amelyben 2 -3 évig is szenved a beteg. Egész falvak, törzsek pusztultak ki Afrikában e betegség folytán. Most a félvad fekete hordák behurcolták a betegséget és ez a francia délvidéken az európaiak között is kezd pusztítani. — A „Vasárnapi Újság" február 20-iki száma szenzációs képeket közöl Ferdinánd bolgár király látogatásáról főhadiszállásunkon, nemkülönben különböző harctereinkről különös érdekességek azoknak a képes plakátoknak a másolatai, a melyeket az orosz hadvezetőség adott ki a népe biztatására a háború eseményeiről. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Heyking grófnő regénye, Szőllősi Zsigmond tárcacikke, cikk Ruszkij tábornokról. Egyéb közlemények : Konyovics magyar tengerészeti repülő képe s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság « előfizetési ára negyedévre öt K, »Világkróniká«-val együtt hat K- Megrendelhető a »Vasárnapi Ujság« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-u. 4.) Ugyanitt megrendelhető a > Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő: Dr. Csák Árpád. Kiadó: Dr. Csák Árpád.