Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-20 / 8. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. február 20. 8. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f L p §P 1 ás;-: w i Kéziratokat a szerkesztőség ciir.ére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Nvilttér soronkint 1 koron Szerkesztőség és kiadóhivatal a «volt Gazdasági Tanintézet épületében . a. KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEST ELŐMOZDÍTÓ P O L I T K Ii A 1 II K T 1 L A I>. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivat'ali Interurbán: 51. Festetics Tassilo herceg üdülőháza. Nem dicshimnuszt akarok zengeni. Egyéniségem, tollam sokkal szerényebb, hogysem azt tehetném. A jótett különben is önmagában hordja a dicséretet. Csak mint e város egyszerű krónikása, tényeket akarok feljegyezni s az utókor számára megörökíteni. Akkor, amikor a magvar történelmi nevek viselőinek fejére egyesek a közelmúltban, — pártpolitikai szenvedélyüktől elragadtatva, vagy önmaguk mentségére-, az élet profán küzdelmeinek porát-sarát igyekeztek reáhinteni és reákenni; amikor azt akarták beigazolni, hogv e történelmi nevek viselői sem külömbek a Deákné vásznánál, mert bankok, gyárak és ipari vállalatok részvényesei, igazgatósági tagjai, vagy vezérigazgatói, akik szintúgy igyekeznek a világháború által felkavart zavaros vizekben halászni s a háború teremtette kivételes helyzeteket és álFalrnakat a maguk önző érdeke szempontjából és anyagi előnyére kizsákmányolni, mint ők; — mondom ilyen körülmények között jól esik nekem, az egyszerű krónikásnak, ha olyan eseményeket és cselekményeket vehetek tollamra, amelyek követésre méltó például szolgálnak hasonló nemes cselekedetek véghezvitelére, — és jól esik lelkemnek, ha tekintetemet oly egyénekre irányithatom, akik a világháború forgatagában, az emberi profán küzdelmek felett oly magasan állanak, hogy e küzdelmek porából még egy szemernyi sem juthat fel hozzájuk!... IQl4. évi szeptember hó 18-án nyilott meg az irgalmas nővérek zárdájában, a háborúban megsebesült és megbetegedett katonák részére a ..Mária-kórház", melyet Festetics Tassilo herceg ur őfőméltósága alapított saját költségén, 40 ágygyal, 40 katona számára. A kórház azóta állandóan nyitva van és teljesiti nagylelkű alapítója által kitűzött "nemes hivatását. A 17 hónap óta 277 sebesült és 100 beteg katona, összesen tehát 377 egyén részesült benne a gyógykezelés és ápolás áldásaiban, kik közül gyógyultan elbocsátottak 337-et, kezelés alatt van 40. A gyógyultan való elbocsátás folytán támadó üres helyek uj sebesültek és betegek által töltetnek be. Az ápolási napok összege már meghala$fá a 19.000-et. — A hercegi család itthonléte idején naponkint meglátogatja a kórház betegeit; a nemesszivü hercegnő és Ella komtesse soha nem lépnek oda be üres kézzel és nem egyszer látják el a szegény szenvedő katonákat gazdag ajándékokkal és nemes lelkűkből fakadó vigasztaló szavaikkal igyekeznek enyhíteni bánatukat, szomorúsávúkat, fájdalmukat. Az orvosi teendőket Illés Ignác dr. törzsorvos, kórház-parancsnok végzi nagy ambícióval és ügyszeretettel. A betegápolásban és a kötözésnél Parecco Eugénia főnöknönek a nővérek, továbbá Nagy Margit és Párkányi Margit úrhölgyek segédkeznek önfeláldozóan. A betegek felügyeletét Viktória nővér teljesiti, a gazdasági teendőket pedig Friez Vilma urnö látja el. Voltak már a kórháznak magas vendégei is. Igy megtisztelték azt látogatásukkal: Csekonics Endre gróf, a vörös kereszt egyesület elnöke. — Eszterházy Mihály gróf, Festetics Vilmos gróf, Prohászka Ottokár és Kohl Medárd püspökök, Sschmidt Károly hadtestparancsnok, Berényi dr. főtörzsorvos, Süking Alfréd vezértörzsorvos, gróf Bátthiány Béla őrnagy és még többen. Kinszky Margit comtesse pedig, mint a hercegi család rokona és vendége, nem egyszer személyesen is résztvett a sebesültek kötözésében. Szomorúan, a kiállott szenvedésektől lezsaroltan érkeznek meg a katonák a kórházba és mindenik arcán a halál sápadtsága ül; és több heti ittlétei után vigan, felbokrétázva, dalolva, kövéren, üde, pirospozsgás arccal távoznak az „üdülőből", örök hálával szivükben jótevőik iránt. Festetics Tassilo herceg, midőn e nemes cselekedetével követendő példát mutat másoknak, egyszersmind nagynevű ősének méltó utódaként is jelentkezik. A nagy Festetics György gróf alapkő volt a magyar mezőgazdaság, a nemzeti közszellem s a magyarnyelv ujjáébresztésének épületében; Festetics Tassilo herceg élő példája a hazafias kötelességtudásnak s az emberbaráti szeretetnek. Mig mások, —a történelmi neyek ócsárlói, — vagyongyűjtésre használják fel a háborút, ezreket szerezvén ^L^eti spekulációkkal, addig ö ezreket doz a hazát védő hősökre, bőkezűen szórva a felebaráti szeretet virágait a szenvedő emberiségre !... Róla is elmondhatjuk, mint Berzsenyi Dániel mondta valamikor nagy nevü őséről, a Georgikon halhatatlan alapitójáról, hogy: ,,Akkor irigylem fejedelmi kincsed, Amidőn áldó kezeid kiszórják, Akkor, óh akkor vetekedve törnék Véled az égre. Mint te, oly gazdag vagyok én magamnak, S

1 mint te, oly forrón szeretem hazámat, Ámde nincs kincsem s csak ezen betiikben Ömledez a sziv!" Községi jég-gyárat! Most már alig lehet reményünk arra, hogy a tél hátralevő egypár hetében a hőmérő a fagypot alá süllyedjen és természetes jéghez juthassunk. Pedig a jégvemek üresen állanak. A möjégről való gondoskodás tehát elsőrend ü feladatát kell, hogy képezze az elöljáróságnak és közegészségügyi szempontból talán a főszolgabiróságnak is ; mert jég nélkül, — különösen- a háborús viszonyok szülte kivételes helyzetre való tekintettel, —a város nem maradhat. Százszámra feküsznek nálunk a sebesült katonák ; a gyógyultak helyett ujak jönnek s bár katonai közegészségügyi szervezetünk kitűnő s a legmesszebb menő óvintézkedéseket teszi meg a járvány, vagy ragály tovahurcolása szempontjából, azért a veszély teljesen még sincs kizárva. Az Isten óvjon bennünket a járványos, vagy ragályos betegségektől; de tegyük fel,, hogyha csak tífusz is lép fel városunkban, mit fogunk csinálni jég nélkül ? Az élelmi cikkekkel takarékosan kell bánnunk. Mikor minden háztartás kénytelen a romlandó élelmi cikkekből is készleteket tartani, akkor nem várhatjuk a nyári meleget üres jégvermekkel és jégszekrényekkel. Soha sem volt akkora szükségünk a jégre, mint most, a háború idején s éppen most nem lesz jegünk. Minthogy magánvállalkozók nem igyekeznek a kedvezőnek ígérkező konjunktúrákat felhasználni s minthogy részvénytársaság alakulásáról sem hallottunk hirt, —a városnak kellene házi kezelésben jéggyárat felállítani és fentartani. Üzleti szempontból is ki kell a vállalatnak magát fizetni, mert van fogyasztó piaca nálunk a jégnek. Itt vannak a községi és katonai kórházak, a korcsmai és kávéházi üzletek, a mészárszékek és hentes üzletek, a cukrászdák s a magánfogyasztók egész tömege. Hiszen ma már minden nagyobb háztartásban a jég napi fogyasztási cikk és minden jobb háznál van jégszekrény. !!Be szerezhetők!! SUJÁNSZKY JÓZSEF könpv, és papirkereskedósóbeii Keszthelyen Kossuth Lajos-utca.