Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-06 / 6. szám

4. szólván absorbeálta, magába fölszivta. Minden valamire való irodalmi és irói hajlam, minden valódi litteratusi tehetség vagy tehetségét fir­tató stréber nemde a fővárosba törekszik ? Itt a szellemi élet kavargó üstjében csak akad egy-egy gyógybalzsam a sokáig feledésben élő vagy a csalódástól megtikkadt tehetségek számára. A sajtó tág és alkalmazkodó terén jut néha egy-egy melengető napsugár az ide­ákból tengődő hideg kebelnek. Mig i vidéki sajtó részvétlenségtől és közönyt* megdermesztett levegőjében az igazi tehetség gy ellankad és elapad, vagy pe­dig elmenekszik a pezsgő szellemi élet üditő détszakába, addig a fővárosi sajtó mindolya­nok számára teritett asztal, kik valamelyes belső ösztöntől nógatva a pegasus után sza­ladnak, vagy már fel is kaptak hátára és csak az alkalmat és időt keresik, hogy ma­gasabb napfénybe szálljanak. A sajtó számos orgánumai zárt falanxban tárt karokkal fo­gadják őket, nyomorban és örömben egyfor­mán a közös bajtársi szellem és az ezerfelé kínálkozó érdekszálak majd csak lecsillapít­ják a tűrhetetlen előretörekvés vágyait. De most bátorkodom kérdezni, mi lesz mindazon igazi tehetségek, de szerényen ineg­hozódó irásra hivatott tehetségekből, kiket mostoha végzetük, vagy éppen önérzetük visz­szatart ama nagy tülekedő versenytől, akik személyiségük és karakterük benső erejénél fogva appellálnak a méltányosság és igazság szavához ? Mert a fővárosi sajtó, ahány ezeret táp­lál hatalmas tág gyomra, annyi ezeret és eze­ret őröl és emészt is meg a közélet és köz­munka pótohatatlan veszteségére. (Vége következik.) A sertésállomány védelme. Arról értesültünk, hogy a Zalavármegye 1 Gazdasági Egyesület fölirt a földmivelésügv' miniszterhez, hogy a sertésállomány védelmére tiltsa be a malacok levágását. Ha tek'ntetbe vesszük, hogy a sertés­állomány a báboru alatt rendkívül megcsap­pant s a sertések ára túlságos magasra emel­kedett, határozottan kívánatos általános gazda­sági érdekből, hogy a malacokat ne vág­hassák le, mert csakugyan kár a 2—3 kilós apró jószágot 10—12 koronáért eladni, a­mikor egy év múlva ez az állat 4— 500 korona, sőt ennél is több értéket képviselhet. De akkor, amikor á tisztelt Gazdasági Egyesület a malacok levágásának megaka­dályozása érdekében felirt a földmivelésügyi kormányhoz, —- vájjon gondolt-e arra, hogy a sertéstenyésztéssel foglalkozó közönségnek különösen a városi közönségnek, lesz-e elegendő kukoricája, amivel a nevendék állat­állományt felnevelheti? A kormány ugyanis szigorú rendeletet adott ki arra nézve, hogy január 23-tól kezdve tengerit kizárólag csak a közszükség­leti célokra való bevásárlással megbízott Hadi­termény Részvénytársaság, illetőleg a társa­ság részére annak bizományosai vásárol­hatnak. Aki pedig tengerit a jelen rendelet elle­nére vásárol, árusit, vagy egyébként forga­lomba hoz, az, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetései büntetendő. Tegyük fel most már, hogy a Gazda­sági Egyesületnek a sertésállomány szaporí­tása érdekében tett felirata eredménnyel fog járni s a földmivelésügyi .kormány tilalmat rendel a malacok levágására, akkor vájjon honnét fogja a hivatásos, vagyis a nagybani tenyesztő, de különösen a ^ kistenyésztő és méginkább a saját maga szükségletére te­nyésztő városi közönség, — akinek sem bur­gonya, sem répaföldje nincs, a tenyésztéshez szükséges legfőbb élelmet, a tengerit s az árpát beszerezhetni, ha el van előle zárva minden ut és mód a most említett s a te­nyésztéshez szükséges legfőbb tápanyagok beszerséséhez ? Igazán kíváncsiak vagyunk reá. A háború és a középiskolai tanulók. Magán­vizsgálatot tehetnek egy osztályból. A háború igen sok középiskolai tanulót szóllitott el az iskola padjai közül a harctérre. Nemcsak a nyolcadik osztály növendékei kö­zül hanem a "hetedik, hatodik és ötödik osz­tályosok közül is nem egyre mondották ki az „alkalmas"-t. A hadbavonult középiskolai tanulók is­kolai végzettségének méltányos biztosítására nézve a kultuszminisztérium most igen üdvö­sen intézkedett. Magánvizsgát tehetnek azok­ból az osztályokból, amelynek évét a tábor­ban töltötték. A leglényegesebb a nyolcadikosok sorsa, akiknek a kvalifikációjára a tisztképzés miatt a katonaságnak szüksége van. Ezekre nézve még a mult iskolai évben intézkedett a mi­nisztérium, hogy az érettségi bizonyítványt azonnali vizsgálat után megkapták. A minisztériumnak ez intézkedését min­denki örömmel fogadja, mert igen sokan az év beszámítása nélkül lemaradnának a ta­nulmányaikkal. san is — tájékoztassák a lakosságot, egy­ben pedig különös gondot fordítsanak arra, hogy a hadifogoly-munkások munkájuk vé­geztével elkülönített helyiségeikben tartóz­kodjanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizalmasabb barátkozást ne kezdjen. A nyugdijasok háborús segélye. Az országos hadsegélyző bizottság el­határozta, hogy az olyan nyugdíjazott álami tisztviselőket, altiszteket, szolgákat, valamint ezek özvegyeit, akiknek nyugdija még a régi nyugdij törvény, vagy nyugdijszabályok alap­ján állapíttatott meg, a téli szükségletek be­szerzésének megkönnyítése céljából, egyszer­smindenkorra szóló segélyben részesiti. Ezt azonban csak abban az esetben teszi, ha az elveszett nyugdíjnak az összege és pedig a nyugdíjas tisztviselőknél évi három­ezer koronát, ezek özvegyeinél évi kétezer­nyolcszáz koronát, altiszteknél és szolgáknál, valamint ezek özvegyeinél pedig évi ezer ko­ronát meg nem halad. Szóval a szegény nyugdijasok helyzetén is segítenek. A legfőbb ideje is volt már, mert nagy részük nyomorral küzd. Mezei munkák elvégzése. A földmivelésügyi miniszter rendeletet küldött a megyékhez, amelyben kifejti, hogy rohamosan közeleg az idő, amely a magyar mezőgazdát nagy jelentőségű erőpróba elé ál­lítja. ' A tavaszi mezőgazdasági munkák nagy terheket rónak a gazdákra. Nem szabad azon­ban kishitüeknek lenni, hanem minden lehe­tőt el kell követni, hogy rendben lebonyolít­hatók legyenek az összes mezei munkák, a­melyektől megélhetésünk függ. Utal a földmivelésügyi miniszter az őszi gazdasági munkák megkezdésekor kiadott rendeletére és sokat vár az életbeléptetett járási és községi intéző bizottságok közre­működésétől. (1 ?) A földmivelésügyi miniszter rendelete szerint mindenki, akinek nincs elegendő mun­kása, ezt felettes hatóságánál jelentse be. Azonkívül minden gazdának az érdeke, hogy minél előbb szerezze be a szükséges eszkö­zöket a tavaszi munkákhoz, mire szintén fi­gyelmeztet a földmivelésügyi miniszter. Fel kell kutatni a árváit. hősök Uj intézkedések a hadi­foglyokról. A belügyminiszter ujabban két rende­letet ado't ki az alispánokhoz a hadifog­lyokkal való bánásmód tárgyában. Az első rendelet a hadifogoly munká­sok használhatatlanná vált ruhadarabjainak beszolgáltatásáról szól, ezeket a lábbelieket, ruha- és fehérnemüeket, a mihelyt az ujak megérkeztek, ugyanannak a fogolytábornak kell visszaküldeni, ahonnan a pótlás érke­zett. Az ócska holmit tehát nem szabad értéktelen tárgynak tekinteni és félredobni, hanem be kell küldeni a parancsnoksághoz, ahol azokat kijavítják és a lehetőség szerint felhasználják. A szállítási költségekről a fo­golytábor parancsnoka intézkedik. A másik rendelet a hadifoglyokkal való bánásmódról szól. Figyelmezteti az alispáno­kat, hogy a közönséget a hadifoglyokkal szemben eddig lépten-nyomon tapasztalható túlzásoktól tartsák vissza. Némely helyütt a munkára kiadott hadi­foglyok és a lakosság közti érintkezés túl­lépte az erkölcs és a családi tűzhely tisz­tessége által megszabott korlátokat. Mint­hogy azonban a távoli harctereken tűzhe­lyeik oltalmáért küzdő katonáink családi életének tisztaságát mindenképen meg kell óvni, a magukról megfeledkezett női család­tagokat pedig a rendelkezésre álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazása mellett meg kell büntetni; ebben az irányban az 1. fokú rendőrhatóságok, — ha kell nyilváno­Eddig az volt a szokás, hogy a hősök árváit tulajdonképen csak akkor kezdték a törvényben előirt módozatok alapján kezelni, amikor már a veszteségi lajstromok is hozták az elesett apa nevét. Ez a módszer természetesen igen hosz­• szadalmas volt. Hiszen a veszteségi kimuta­tások csak hónapokkal később hozták azt a hirt, amit már talán a hősi halál után egy­• két héttel tudtak a hozzátartozók. Most a belügyminister a hősök árvái érdekében fontos rendeletet adott ki. E sze­rint a hősi halált haltak gyermekeit azonnal ! fel kell kutatni, mikor az apa elestéről az | első értesítés megérkezik a községbe. A hi­; vatalos eljárást azonnal meg kell indítani és ' a gyermekeket a legmelegebb bánásmódban i kell részesíteni. Az árvaszékek feladatává teszi a minisz­i ter a hadiárvákról való gondoskodást. Köte­lességükké teszi, hogy mikor valamelyik hősi halált halt gyermekéről tudomást vesznek, akkor azokat a gyermekeket minden körül­ményesebbeljárás nélkül vegyék pártfogásukba. Igyekezzenek akár a maguk, akár a társa­dalom, akár pedig az állami jótékonysági intézmények utján a gyermekeket biztosítani, hogy azok semmiféle nélkülözésnek se legye­nek kitéve. Köszönetnyilvánítás. Drága feleségem — sze­retett jó anyánk elhunyta al­kalmával megnyilatkozott ál­talános s nekünk jól eső részvétért kifejezzük legmé­lyebb köszönetünket. Gnóhraann család.

Next

/
Thumbnails
Contents