Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

XX. évfolyám. Előfizetési ár: Egész évre 10-— K Fél évre . 5-— K Negyedévre 250 K Egyes sz. ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. Keszthely, 1916. november 12. KESZTHELY, HÉYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITIKAI HETILAP. szám. 46. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóit <atall Interurbán : 15. A központi hatalmak békeajánlata. Milliók szivét dobogtatta meg az elmúlt hét világtörténelmi eseménye, hogy a központi hatalmak, melyek már számtalan komoly jelét adták békeszeretetüknek, az elmúlt hét folyamán konkrét formában békeajánlatot tettek az entente kormányaihoz. A szövetségesek külügyminisztériumainak székhelyén, Berlinben, Bécsben, Szófiában és Konstantinápolyban történt meg ez a históriai jelentőségű aktus. A szövetségesek külügyi kormányai jegyzéket adtak át a négy fővárosban azoknak a semleges diplomáciái képviselőknek, akik az illető államokban az entente ottmaradt alattvalóinak védelmét vállalták. A magyar király ez alkalomból a következő hadsereg- és hajóhadparancsot adta ki: Isten kegyelme és segítsége s az a vitézség és kitartás, amelyet hü szövetségeseinkkelegyetemben tanúsítottatok, oly helyzetet teremtett, amelyben végleges győzelmünkhöz többé kétség nem férhet. Abban a törekvésben, hogy a nehéz időkben férfiasan kitartó népeknek a béke áldásait visszaszerezzük, Én és fenkölt szövetségeseim kísérletet tettünk a tisztes béke létrehozására. Imádkozom a Mindenhatóhoz, vajha áldása kisérné ezt a lépést. De biztos vagyok abban is, hogy Ti változatlan hősiességgel fogtok továbbra is küzdeni, amig a békét meg nem kötjük, vagy amig az ellenséget döntően meg nem veritek. Kelt Bécsben, 1916. december 12-én. KÁROLY. Még egyszer Turánról. Régebbi cikkemben rámutattam arra, hogy mily uton Íródott a turánizmus a magyar újságolvasók lelkébe. És mondhatnám, hogy azokéba, akik a Pesti Hírlapot nem olvassák, mert Szász Zoltán ellene van Azt már nem bolygatom, hogy miért. A cél és az Alkotmány elvégezték helyettem. De nem térhetünk ki igy a komoly ellenfél elől. Ilyen Germanus Gyula, a keleti akadémia tanára, ki a Magyar Figyelőben megjelent támadó cikkeit Túrán cimén füzetbe foglalva is kiadta. Ö már az elnevezést is helyteleníti, mert a turáni tagadója az iráninak s körülbelül olyan a viszony a kettő között, mint a római és barbar szó között. Szóval a műveltebb irániak a nem irániakat, különösen a tőlük északra lakó vadnépeket nevezték turániaknak. Müller Miksa — innem vette az elnevezést, mely az ázsiai nem — sémita és nem indogermán népeket a turáni csoportba foglalja össze. Ez a Nvelvőr cikkírója szerint is »nyelvtudományi szempontból képtelen« osztályozás. Azonban nemcsak a nevet helytelenítik a tudomány emberei, hanem a turánisták túlzó állítását, hogy a magyar nyelvnek a török és bolgár nyelv kétségtelen rokona, holott csak a finnugor szamojéd. Egyszóval az uráli nyelvek kétségtelen rokonai. Ezt A Balaton. Férfias dolog, uri tempó őszintén bevallani a kudarcot. Nincs hát benne bün. ha minden teketória nélkül bevalljuk, hogy a Dunakonferencián —felsültünk. Jó lesz minden harag és gyűlölet nélkül az okulás kedvéért megállapítanunk, hogy a szemfüles Bécs megint lefőzött bennünket. Ügyes bátor polgármestere — majdnem — bebizonyította a konferenciázó uraknak, hogy a Duna medre sokkal mélyebb és szélesebb Bécsnél, mint Budapesten ; világos akkor, hogv ott hajózhatóbb is s no igy miért akarja a Duna városai között a vezérszerepet Budapest vállalni, követelni és játszani ? Szerencsére a Balatonnal nem járhatunk igy. A Balaton egészen, osztatlanul a miénk. A miénk északon, délen, keleten és nyugaton. Miénk köröskörül. Igy talán nagyobb reménykedéssel nézhetünk annak a mozgalomnak a szemébe, amelyet a Balatonért indított meg Balatonfüred tulajdonosa, a hires bencésrend, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és kormány. Világfürdöt építeni a gyönyörűséges Balaton partján. Odaédesgetni, szoktatni, kötni a gyógyulni, pihenni, szórakozni, mulatni akaró pénzes idegeneket. Ugy berendezni, hogy pazar kényelme, friss, ingerlő berendezése nemes versenyre kelhessen a világ akármelyik luxus-fürdőjével. Nem sajnálni a milliókat a jövendő kedvéért, a Balatonért, a magyarságért. Legyőzni az éghajlatot, az időt, s ugy átvarázsolni a sok, sok millió erejével mindent a Balaton körül, hogy őszön is, télen is, tavasszal is lekösse magához azt, akinek bőven van pénze ritka gyönyörű keretben — a Balaton mellett — tölteni az időt. Megragadó programm. S ha a nagy bank üzleti szelleme összefogódzik a bencések erkölcsi erejével és a kormány mindenható hatalmával : tényleg olyan csudát produkálhatnak, amilyent csak a Balatön mellett lehet életre hivni Gyönyörűséges, drága Balaton. Mi szépséges magyar tengerünk. Csakhogy már egyszer komolyan rád veti a szemét a bankokban élő üzlet is. Csakhogy már egyszer a kormányhatalom is leereszkedik hozzád s magához akarja ölelni dus szépségedet. Csakhogy már egyszer a keresztény, szelid rend főtisztelendő urai is elhiszik, hogy nem szégyen a nagyobb jövedelem. Igy lesz belőled — Balaton, igaz kincs rejtett kincs helyett. Igy elhiszszük, hogy özönleni fog partjaidra a pénzes idegenek vidám csapata. Igy megérjük talán, hogy a lágy vized fodrain hullámzó csónakokból játszó francia dal röpül majd a szilaj magyar vallják ugyancsak a legilletékesebbek is : Szinnyei és Gombocz professzorok s ezidejüleg semmi uiabb eredménnyel nem cáfolták meg a fogolytáborok kutatói. Vámbéry sem igazolta annak idején szigorú tudományos alapon merész állítását. Nem lehet azt megdönteni avval sem, hogy Anatólia rejtett zugaiban, \agv máshol élő török parasztok vonzódást éreznek a magyar nemzethez, hisz ez megbízhatatlan hagyományon alapul. A bolgárnak pedig csak annyi köze van a törökséghez, mint a porosznak a szlávokhoz. Másszóval tényleges rokonság csak a múltban volt. Tehát tudományosan csak annyi marad meg a rokonságból, hogy ;a töröktatár hatalmas népcsaládhoz közel áll a finn-magyar népcsalád ugy nyelvi, mint faji es történelmi vonatkozásukat tekintve«. De ez nem zárja ki a politikai tömörülést s itt már nem fogadhatjuk el Germanus helytelenítését. Hiszen ha a román, a francia, az olasz hivatkozhatik a latin rokonságra, mi is megtehetjük jelszónak Turánt. Annál is inkább, mert ismerjük a politikai jelszavak mai fontosságát. Nagyon igaza van Márkus Lászlónak, (Alkotmány) hogy jegy politikai jelszó néha fontosabb minden labilis összehasonlító nyelvészetnél és ethnográfiánál és történelemnél és egy tudományosan meg nem motivált érzés valamely ország egész kulturája, tehát a tiltakozó, elbizakodott tudományok fejlődésére is sokkal kedvezőbb helyzeteket teremthet, mint a legtudományosabb megállapítás. Szerinte a Túrán szó »mást nem akar jelenteni, mint azt, hogy három nemzet Európa keletén rokonabbnak érzi magát egymás közt, mint a környező nemzetekkel szemben és ez a rokonsági érzés valószínűleg az egy népcsaládból sarjadottság távoli, szinte mithikus emlékeiből élemedett meg a közös veszedelem érintésére . Nem tartozom a turánellenes képrom bolók közé, de azért Mészáros Gyula hatszázmilliós turáni álmait nem Írhatom alá, hiszen akkor még a japánok is turáni testvérek*, kiktől egyébként is meg kell vonnunk a testvér elnevezést. S egyúttal furcsának tartom, hogy az elnyomott, moszkovita iárom alatt sínylődő finn népek iránt oly kevés rokonszenvet érzünk, holott a finn nép rajongva tisztel bennünket s politikai ideáljait bennünk, magyar testvéreiben látja leginkább. No és ezek közelebb is állnak hozzánk rokonság tekintetében ! Elismerem, hogy a török-magyar rokonérzés inkább megokolt, de annyi kis rokonszenvet a finnek is megérdemelhetnének tőlünk, mint a szláv lengyelek. Ilyen irányban is hódítson tért a turánizmus, akkor igazán nem lesz a magyar testvértelen ága faiának ! TURÁNI.