Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-22 / 43. szám
XX. é vfolyám . Keszthely, 1916. október 22 . szám. 43. IS BALATŐNVIDÉK s. symér »oronkint • „o, KESZTHELY, HEYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK n k , „ , Kéziratokat nem Szerkesztőség és kiadóhi- ERDEKEIT ELOMOZDITO adunk vi Ssza. vatal KOSSUTH LAJOS- . , —• POLITIKAI HETILAP. Előfizetési felhívás ! Felkéljük mindazokat a tisztelt előfizetőinket és állandó hirdetőinket, akiknek előfizetési és hirdetési dijja folyó év junius hó 30-án lejárt, hogy azt megujitani és a dijjakat lapunk felelős szerkesztője és kiadója dr. Csák Árpád kezéhez (Kossuth Lajos-utca 58. sz.) postautalványon mielőbb megküldeni szíveskedjenek, hogy a lap megjelenése fennakadást ne szenvedjen. Ezekben a rendkívüli időkben az előfizetési és hirdetési dijjak pontos befizetése méltányos kívánság. Teleki Pál gróf programm beszéde. Szépszámú közönség általános és nagy érdeklődése mellett, a mult vasárnap d. e. 11 órakor tartotta meg Teleki Pál gróf, a keszthelyi kerület alkotmány-párti képviselőjelöltje programmbeszédét, az Amazon-szálloda nagytermében. A közönség soraiban ott láttuk társadalmunk minden rétegét s a létező összes politikai pártok hiveit. Képviselve volt ott a kormány-, az alkotmány-, a függetlenségi párt mindkét árnyalata és a néppárt is szép számmal. Teleki Pál gróf pontban 1 1 órakor lépett a terembe kíséretével. Belépésekor, különösén az alkotmánypártiak részéről, élénk éljenzés fogadta. Először Schwartz Zsigmond dr. ügyvéd, a végrehajtó bizottság jegyzője lépett a szónoki asztalhoz s a tőle már megszokott ragyogó beszédben mutatta be a jelöltet a jelenlevő választó közönségnek. Ha visszatekintünk a magyar történelem mezején, — úgymond — a Teleki családot mindig ott találjuk a küzdök sorában. Volt közöttük hős katona, a magyar nemzet martirja, államférfiú, politikus, tudós és író. Mindannyit az igaz, mély hazafiság és tántoríthatatlan hűség jellemezte. Ilyen ősöknek méltó utóda Teleki Pál gróf, aki fiatalsága dacára, máris bőven kivette részét a nemzeti munkából. E sokoldalú és értékes munkásságát dokomentálja, hogy ifjú kora dacára a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Turáni Társaság elnöke s a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. A háború tartalma alatt, mint katona is sokáig szolgálta hazáját a harctereken s most legutóbb, mint az erdélyi viszonyok alapos ismerője, Erdély kormánybiztosának helyetteséül nevezték ki. Ily férfiú csak dísze lehet a kerületnek, akitől sokat várhatunk. Ajánlja öt a választó polgároknak és egyszersmind felkéri programmbeszéde elmondására. A zugó éljenzés elhangzása után Teleki Pál gróf lépett a szónoki asztalhoz. Hangján kezdetben az elfogódottság érzése rezgett Lassankint azonban leküzdötte azt és alapos készültségre, sokoldalú ismeretre, mély tudásra valló és közel egy óráig tartó hosszú beszédben ismertette a főbb országos kérdéseket s az alkotmánypártnak — s igy neki is — e kérdésekben elfoglalt álláspontját. Beszélt a múltról, a jelenről s a jövőnek a háború utáni nagy feladatairól. A mindvégig mély figyelemmel hallgatott és sokszor élénk helyesléssel honorált beszédének különösen az a része keltett általános tetszést és helyeslést, melyben a nemzetiségi kérdésről s az alkotmánypártnak ebben a kérdésben követendő politikájáról beszélt. Magyai 01 szagnak, ugy a közjogi, mint a szellemi és anyagi téren való fejlődését, boldogulását, megerősödését és megszilárdulását a magyarság szupremaciájában találja. Elsősorban is mindenek felett magyarnak kell lennünk, gondolatban, érzésben és cselekedetben. Erős nemzeti érzés, igaz és mélységes hazafiság nyilványult meg e kérdés fejtegetésénél minden szavában és politikai pártkülönbség nélkül magával ragadta s mondhatnók meghódította az egész közönséget, még azokat is, akik nem az ö politikájának hívei és követői. Az országos politikáról és az országos kérdésekről aztán áttért a helyi érdekű kérdésekre is. E rövid idő alatt nem nyílott elég alkalma neki az összes helyiérdekű kérdések beható tanulmányozására. Csak azokat emliti s azokra terjeszkedik ez alkalommal ki, amelyek létezéséről ez ideig, egyesek információja alapján tudomást nyert és tudomással bir. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a többi kérdések nem érdeklik s hogy azokkal utóbb, megválasztatása után nem óhajt loglalkozni s azok megvalósítását tőle telhetőleg előmozdítani. E kérdések között első sorban állanak a Balaton vizáradása okozta pusztítások és károk. A károknak, vagy legalább azok egy részének a kormány által leendő megtérítését természetesnek találja. A második a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia állítólagos beszüntetésének kérdése. A beszüntetést lehetetlennek tartja, már csak a történeti tradíciók miatt is, melyek e kulturintézethez fűződnek Nem beszüntetni, hanem kibővíteni kell egy országos szőlészeti főiskolával, melyet jobb és alkalmasabb helyen felállítani, mint itt, egy nagy bortermő vidék központján, — alig lehetne. Majd áttért a keszthelyi iskolák államosításának kérdésére. Bármily fontos is ez a kérdés, annak megvalósítását csak a háború utáni békés időktől várhatni. Úgyszintén a kaszárnya kérdését is, mely bővebb tanulmányt igényel, mert ez összefügg a hadseregnek a háború utáni újjászervezése kérdésével. Nagy szükségét látja a Balatonkultusz és a keszthelyi fürdő felvirágoztatása szempontjából egy célszerű és helyes vasúti összeköttetés létesítésének. Héviz fejlődése szempontjából pedig a keszthely—hévízi vasút kiépítésének. A bortermelők érdekében nagyon fontosnak látja, hogv azok ideje korán s a kellő mennyiségű szénkéneggel és rézgáliccal ellátva legyenek. A tartalmas beszéd elhangzása után zugó éljenzés közepette vonult ki a közönség a teremből. A Balatoni MuzeumEgyesülét közgyűlése. A B. M. E. a mult vasárnap d. e. 10 órakor tartotta évi tendes közgyűlését a városház nagytermében, dr. Lovassy Sándor elnöklete alatt. Az elnök tartalmas megnyitója után, melyben szép szavakban méltatta az egyesület célját, az igazgató-választmánynak az egyesület mult évi működéséről s a Balatoni Muzeum állapotáról szóló jelentése következett Ez után dr. Csák Árpád titkár tett jelentést az általa kezdeményezett Vaszaryszoba ügyében kifejtett eddigi működéséről. Hálás szavakkal emlékezett meg Kohl Medárd püspökről, aki készséggel igérte meg támogatását az elhunyt egyházfő emlék-muzeumának létesítéséhez. Ígéretét csakhamar tettekkel is igazolta, mert sok szép tárgyat küldött már, melyek a főpap tulajdonát képezték s egyben megígérte azt is, hogy az emlékmúzeum üveg szekrényeinek és egyéb felszereléseinek költségeit a sajátjából fogja fedezni. Ezt követte ugyancsak dr. Csák Árpád jelentése az általa kezdeményezett hadimúzeum érdekében kifejtett működéséről. Részint vásárlás, részint pedig ajándékozás folytán a hadimuzeum tárgyainak száma eddig meghaladja a 800 at. Ha a tárgyak száma pár ezerre szaporodik, kiállítást fog belőlük rendezni mérsékelt belépő-dijjak mellett, melynek tiszta jövedelmét a további gyűjtés költségeire fordítja.