Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-22 / 43. szám

XX. é vfolyám . Keszthely, 1916. október 22 . szám. 43. IS BALATŐNVIDÉK s. symér »oronkint • „o, KESZTHELY, HEYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ­n k , „ , Kéziratokat nem Szerkesztőség és kiadóhi- ERDEKEIT ELOMOZDITO adunk vi Ssza. vatal KOSSUTH LAJOS- . , —• POLITIKAI HETILAP. Előfizetési felhívás ! Felkéljük mindazokat a tisztelt elő­fizetőinket és állandó hirdetőinket, akik­nek előfizetési és hirdetési dijja folyó év junius hó 30-án lejárt, hogy azt meguji­tani és a dijjakat lapunk felelős szer­kesztője és kiadója dr. Csák Árpád kezé­hez (Kossuth Lajos-utca 58. sz.) postautal­ványon mielőbb megküldeni szíveskedjenek, hogy a lap megjelenése fennakadást ne szenvedjen. Ezekben a rendkívüli időkben az előfizetési és hirdetési dijjak pontos befizetése méltányos kívánság. Teleki Pál gróf programm beszéde. Szépszámú közönség általános és nagy érdeklődése mellett, a mult va­sárnap d. e. 11 órakor tartotta meg Teleki Pál gróf, a keszthelyi kerület alkotmány-párti képviselőjelöltje prog­rammbeszédét, az Amazon-szálloda nagytermében. A közönség soraiban ott láttuk társadalmunk minden rétegét s a létező összes politikai pártok hi­veit. Képviselve volt ott a kormány-, az alkotmány-, a függetlenségi párt mindkét árnyalata és a néppárt is szép számmal. Teleki Pál gróf pontban 1 1 óra­kor lépett a terembe kíséretével. Be­lépésekor, különösén az alkotmány­pártiak részéről, élénk éljenzés fogadta. Először Schwartz Zsigmond dr. ügyvéd, a végrehajtó bizottság jegy­zője lépett a szónoki asztalhoz s a tőle már megszokott ragyogó beszéd­ben mutatta be a jelöltet a jelenlevő választó közönségnek. Ha visszatekintünk a magyar tör­ténelem mezején, — úgymond — a Teleki családot mindig ott találjuk a küzdök sorában. Volt közöttük hős ka­tona, a magyar nemzet martirja, ál­lamférfiú, politikus, tudós és író. Mind­annyit az igaz, mély hazafiság és tán­toríthatatlan hűség jellemezte. Ilyen ősöknek méltó utóda Teleki Pál gróf, aki fiatalsága dacára, máris bőven ki­vette részét a nemzeti munkából. E sokoldalú és értékes munkásságát do­komentálja, hogy ifjú kora dacára a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja, a Turáni Társaság elnöke s a Magyar Földrajzi Társaság alel­nöke. A háború tartalma alatt, mint katona is sokáig szolgálta hazáját a harctereken s most legutóbb, mint az erdélyi viszonyok alapos ismerője, Erdély kormánybiztosának helyetteséül nevezték ki. Ily férfiú csak dísze lehet a kerületnek, akitől sokat várhatunk. Ajánlja öt a választó polgároknak és egyszersmind felkéri programmbeszéde elmondására. A zugó éljenzés elhangzása után Teleki Pál gróf lépett a szónoki asz­talhoz. Hangján kezdetben az elfogódott­ság érzése rezgett Lassankint azonban leküzdötte azt és alapos készültségre, sokoldalú ismeretre, mély tudásra valló és közel egy óráig tartó hosszú be­szédben ismertette a főbb országos kérdéseket s az alkotmánypártnak — s igy neki is — e kérdésekben elfog­lalt álláspontját. Beszélt a múltról, a jelenről s a jövőnek a háború utáni nagy felada­tairól. A mindvégig mély figyelemmel hallgatott és sokszor élénk helyeslés­sel honorált beszédének különösen az a része keltett általános tetszést és helyeslést, melyben a nemzetiségi kér­désről s az alkotmánypártnak ebben a kérdésben követendő politikájáról be­szélt. Magyai 01 szagnak, ugy a közjogi, mint a szellemi és anyagi téren való fejlődését, boldogulását, megerősödését és megszilárdulását a magyarság szup­remaciájában találja. Elsősorban is mindenek felett magyarnak kell len­nünk, gondolatban, érzésben és csele­kedetben. Erős nemzeti érzés, igaz és mélységes hazafiság nyilványult meg e kérdés fejtegetésénél minden szavá­ban és politikai pártkülönbség nélkül magával ragadta s mondhatnók meg­hódította az egész közönséget, még azokat is, akik nem az ö politikájának hívei és követői. Az országos politikáról és az or­szágos kérdésekről aztán áttért a helyi érdekű kérdésekre is. E rövid idő alatt nem nyílott elég alkalma neki az összes helyiérdekű kérdések beható tanulmányozására. Csak azokat emliti s azokra terjeszke­dik ez alkalommal ki, amelyek létezé­séről ez ideig, egyesek információja alapján tudomást nyert és tudomással bir. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a többi kérdések nem érdeklik s hogy azokkal utóbb, megválasztatása után nem óhajt loglalkozni s azok megvalósítását tőle telhetőleg előmoz­dítani. E kérdések között első sorban ál­lanak a Balaton vizáradása okozta pusztítások és károk. A károknak, vagy legalább azok egy részének a kormány által leendő megtérítését ter­mészetesnek találja. A második a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia állítólagos beszün­tetésének kérdése. A beszüntetést le­hetetlennek tartja, már csak a törté­neti tradíciók miatt is, melyek e kul­turintézethez fűződnek Nem beszün­tetni, hanem kibővíteni kell egy országos szőlészeti főiskolával, melyet jobb és alkalmasabb helyen felállítani, mint itt, egy nagy bortermő vidék központján, — alig lehetne. Majd áttért a keszthelyi iskolák államosításának kérdésére. Bármily fontos is ez a kérdés, annak megvaló­sítását csak a háború utáni békés idők­től várhatni. Úgyszintén a kaszárnya kérdését is, mely bővebb tanulmányt igényel, mert ez összefügg a hadseregnek a háború utáni újjászervezése kérdésével. Nagy szükségét látja a Balaton­kultusz és a keszthelyi fürdő felvirá­goztatása szempontjából egy célszerű és helyes vasúti összeköttetés létesí­tésének. Héviz fejlődése szempontjából pe­dig a keszthely—hévízi vasút kiépíté­sének. A bortermelők érdekében nagyon fontosnak látja, hogv azok ideje korán s a kellő mennyiségű szénkéneggel és rézgáliccal ellátva legyenek. A tartalmas beszéd elhangzása után zugó éljenzés közepette vonult ki a közönség a teremből. A Balatoni Muzeum­Egyesülét közgyűlése. A B. M. E. a mult vasárnap d. e. 10 órakor tartotta évi tendes közgyűlését a vá­rosház nagytermében, dr. Lovassy Sándor elnöklete alatt. Az elnök tartalmas megnyitója után, melyben szép szavakban méltatta az egye­sület célját, az igazgató-választmánynak az egyesület mult évi működéséről s a Balatoni Muzeum állapotáról szóló jelentése következett Ez után dr. Csák Árpád titkár tett je­lentést az általa kezdeményezett Vaszary­szoba ügyében kifejtett eddigi működéséről. Hálás szavakkal emlékezett meg Kohl Medárd püspökről, aki készséggel igérte meg támo­gatását az elhunyt egyházfő emlék-muzeumá­nak létesítéséhez. Ígéretét csakhamar tettek­kel is igazolta, mert sok szép tárgyat küldött már, melyek a főpap tulajdonát képezték s egyben megígérte azt is, hogy az emlék­múzeum üveg szekrényeinek és egyéb fel­szereléseinek költségeit a sajátjából fogja fedezni. Ezt követte ugyancsak dr. Csák Árpád jelentése az általa kezdeményezett hadi­múzeum érdekében kifejtett működéséről. Részint vásárlás, részint pedig ajándékozás folytán a hadimuzeum tárgyainak száma eddig meghaladja a 800 at. Ha a tárgyak száma pár ezerre szaporodik, kiállítást fog belőlük rendezni mérsékelt belépő-dijjak mel­lett, melynek tiszta jövedelmét a további gyűjtés költségeire fordítja.

Next

/
Thumbnails
Contents