Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. szeptember >7. 1 Előfizetési ár: Egész évre 10'— K Fél évre . 5' - K Negyedévre 250 K Egyes >z. ára 0 20 l< Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOSutca 58. szám. KESZTHELY, HEVIZ S AZ EG-ESZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITIKAI HETILAP. . szám. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 13. Előfizetési felhívás ! Felkérjük mindazokat a tisztelt előfizetőinket és állandó hirdetőinket, akiknek előfizetési és hirdetési dijja folyó év junius hó 3Q-án lejárt, hogy azt megújítani és a dijjakat lapunk felelős szerkesztője és kiadója dr. Csák Árpád kezéhez (Kossuth Lajos-utca 52. sz.) postautalványon mielőbb megküldeni szíveskedjenek, hogy a lap megjelenése fennakadást ne szenvedjen. Ezekben a rendkívüli időkben az előfizetési és hirdetési dijjak pontos befizetése méltányos kívánság. RAKOYSZKY BÉLA ÖRÖKE. Rakovszky Béla váratlan halála folytán a keszthelyi országgyűlési választó kerület képviselő nélkül maradt. Ugy magánkörökben, mint nyilvános helyeken egyébről sem folyik most a beszéd, mint a köze! jövőben megejtendő választásról Még a világháború eseményeinek pertraktálása is háttérbe szorul egy kevéssé e fontos kérdés mellett. A kérdések kérdése most az, vájjon ki lesz a kerület uj képviselője, ki lép Rakovszky Béla örökébe ? A másik fontos kérdés : milyen egyént válasszunk meg képviselőnek, vagy legalább is léptessünk fel jelöltnek ? E kérdések tekintetében,— amenynyire azt sikerült kipuhatolnunk — megoszlanak a vélemények. Az egyik vélemény hívei valami előkelő származású, nagy nevü, vagy magas állású egyént óhajtanának felléptetni, aki megválasztatása esetén a kerület, különösen pedig Keszthely város érdekeit a kormánynál mindenkor sikerrel és eredménnyel (? !) képviselhetné. Vannak akik kisebb kaliberű emberrel, mint államtitkárral, vagy miniszterrel meg sem elégednének, sőt vannak olyan vérmes reményüek is, akik magát Tisza Istvánt, a miniszterelnököt óhajtják felléptetni és megválasztani. / Mert sajnos, hogy (S^agyarországon még mindig az a balhit és téves felfogás uralkodik, hogy az országgyűlési képviselőséghez okvetlenül előkelő származás, magas méltóság, vagy legalább is nagy vagyon szükséges... A másik vélemény hivei kerületbeli egyént óhajtanának felléptetni, aki ismeri a kerület szükségleteit, ügyes bajos dolgait, akiben van ész, tehetség, bátorság az igaz szó kimondására, nemes törekvés és szorgalom a kerület lokális érdekeiért sikraszállani s aki rendelkezik az ehhez szükséges idővel is, melyet a közügyeknek szentelhetne s áldásosán gyümölcsöztethetne. Hát ami az első csoport véleményét illeti, elvitázhataílan, hogy mára hatalmon, vagy legalább is magas pozícióban levő egyén többet tehet a lo kális érdekek kielégítésére és óhajok megvalósítására is, mint az, aki attól még távol áll s aki előkelő származás, fényes történeti név, magas állás hiányában egyedül tehetségére, nemes ambíciójára és szorgalmára támaszkodható s előbb ki kell lépnie az ismeretlenség homályából; — csakhogy ne felejtsük el azt sem, hogy azok a magas méltóságbeli, vagy történeti névvel biró egyének nagyobbrészt már mind tagjai a képviselőháznak, azok tehát valószínűleg nem fogják — a mi szép szemünkért — kerületeiket otthagyni, magukat l öltségbe verni és a választás izgalmainak kitenni. Es ha vuíi/tí is ezen fajtából egy alkalmasnak látszó egyén, akinek •bizalmunkat előlegeznénk, vájjon megválasztása esetén, meg fog-e felelni a hozzáfűzött reményeknek, be fogja-e tölteni nemes hivatását és lelkén fogja-e hordani a kerület ügyeit és érdekeit ? Mert egy Széli Kálmán, vagy egy Darányi Ignác nem terem ám minden bokorban és nem lehet ám ilyen nagy kaliberű embereket, akik kerületeiket is boldoggá tették, a tarisznyából csak ugy elörázni 1 Szerintünk a magas állás és méltóság s a selyem ágyban való születés és bizonyos számú ősök kimutatása senkit sem praedestinál még a képviselőségre, különösen olyan képviselőségre, amelynek birtokosától az országos érdekek és ügyek mellett még helyi érdekek és ügyek istápolását is kívánjuk. Világos példa reá a most elhunyt képviselő, aki nem a mi emberünk volt, akinek bölcsője nem itt ringott s akit semmi féle érdekek «#em fűztek sem a kerülethez, sem K

esz

t' helyhez. A képviselőséghez első sorban természetesen ész, tudás, hazafiúi érzés, becsületesség, függetlenség, bátor szókimondás, szótehetség, ambíció, ernyedetlen szorgalom és egy lázas és leküzdhetetlen vágyódás kell a magyar haza s a magyar nemzet anyagi jólétének és kulturális haladásának előmozdítására ; másodsorban pedig a választókerülethez való szeretet és ragaszkodás. Istenem ! Ha a mult idők parlamentje ilyen egyénekből állott volna, hol volna most Magyarország, hol volna a magyar nemzet! Nézzünk körül tehát előbb itthon s ha találunk magunk között egy ilyen féríiut, ajándékozzuk meg bizalmunkkal s adjunk neki alkalmat az előretörésre és ugy a haza, mint a kerület érdekében való ' . hasznos érvényesülésre ! ^V , ^ Kérelem Zalavármegye alispánjához, a keszthelyi főszolgabíróhoz, a keszthelyi képviselőtestülethez és elöljárósághoz. Azoknak az ezreknek a nevében fordulunk egész tisztelettel a fent cimzett hatóságokhoz, — akiknek nem jutott osztályrészül az élelmi cikkekkel való kereskedés és uzsoráskodás, akik nem szállítottunk a hadsereg részére ötszörös áron vágómarhát, papirtalpu cipőket és két napig tartó pókháló szövetből készült ruhákat, — hanem akik itthon hasznos munkakörben szorgalmatoskodtunk és verejtékes munkával kerestük meg megélheiJbüiiknck becsületes eszközeit, amel^eK a háború előtt, békés időben, normális viszonvok közt, szerény i /ények mellett ugyan elégségesek voltak, de amelyekből most, ebben az uzsora-világban a száraz és dekaszám kimért kenyérre sincs elegendő. Reméljük, hogy kérésünk nem fog siket fülekre találni s hogy szavunk nem fog a pusztában kiáltónak szava lenni ! Nem akarjuk megkondítani a tizenkettedik óra vészharangját, de nagyon félünk, hogy a tizenkettedik óra elérke/ik s ahol régen és gyökeresen orvosolni kellett volna, ahol fekély és seb az egész test, a tizenkettedik óra már gyógyítani valót sem fog találni, a teljesen menthetetlen pusztulásban. Mert ami most minden téren, de különösen az élelmi és háztartási cikkek terén történik, az már több a soknál Azok, akik alaposan ismerik a mai termelési viszonyokat, nyugodt lelkiismerettel állapíthatják meg azt, hogy adott ennek a szép országnak a Gondviselés mostanában is mindenből annyit, hogy a fogyasztás némileg mérsékelt igényei túlságos áremelkedések nélkül ki volnának elégíthetők. De csak akkor, ha a termelő közvetlen érintkezhetnék a fogyasztóval és ha éber, erős gazdasági és szociális érzékkel megáldott közigazgatásunk volna, amely a mesterségesen ápolt, gyarapított közélelmezési zavaroknak végét "tudná vetni a háborúban ^ egészen természetes, megalkuvást nem tűrő hatalmi szóval, erélyes, kíméletet nem ismerő végrehajtással. A mesterségesen fokozott zavarok a közélelmezésben főleg abból származnak, hogy a termelők és a fogyasztók sem a békés időkben, ma, a háború istentelen • napjaiban pedig soha közvetlenül éppen nem érintkezhetnek egymással. Pedig ezt követelték immár évtizedek óta a termelők és fogyasztók, tehát tulajdonképen az egész nemzet. De sem komoly kérésük, sem erős követelésük meghallgatásra nem talált sehol. Ál humanizmus és ferdén magyarázott szociális teóriák mindig a fogyasztók és termelők közé engedték ékelődni a közvetítők olyan tömegét, amit