Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-23 / 4. szám

4. BALATONVXDER 1916. január 23. Kiadások : Művészek tiszteletdija, vasúti-, kocsi- és ellátási dija 540 K Nyomtatványoké

rt 62 K 602 K Tiszta jövedelem . 2000 K Felülfizetéseket teljesítettek: Herczeg Festetics Taszillo 300 kor., Dr. Sőmen Lajos 70, Óváry Ferencz orsz. képviselő Veszprém 50, Dr. Illés Ignácz 50, Dr. Neumark Béla 30, Dr. Mojzer György 30, Dr. Hanny Ödön 30, Dr. Lénárd "János 26, Tartalékkórház gyűjtése 22, Reischl Venczel 20, Dr. Berzsenyi Qerő 20, Scheiber Imre 20, Der- | varics Imréné 14, N. A. 14, Berk Sándor 10, Berkes Ottó 10, özv! Bernyik Károlyné 10, Névtelen 10, Böhm Mór 5," Nagy Jenő 5, Párkányi Szerafin 4, Szeredi Sándorné 4, Erdős József 3, Fischl Juliska 2, Zilahi Károly 2, Fülöp Viktor 2, Stancz Károly 1. Összesen 764 korona. A tiszta jövedelmet a Tartalékkórház a következő levél kíséretében küldötte el Rákosi Jenő főrendiházi taghoz, a Budapesti Hírlap főszerkesztőjéhez: Mélyen tisztelt Méltóságos Urunk ! Nagy örömmel van szerencsénk Méltóságoddal közölni, hogy a Méltóságod és a Budapesti H rlap által aunyíra sikeresen propagált gyermekvédelmi nagy és szent célok közül a „Hohenberg Zsófia gyermekvédelmi alap" és az „Ottokár badiárvaház" javára a keszthelyi cs. és kir. tartalékkórház által január 15-én rendezett ünnepély tiszta ' jövedelme gyanánt egyidejűleg Méltóságod cimére 2000 (kettőezer) koronát van szerencsénk megküldeni. Tiszteletteljesen kérjük Méltóságodat ezen összeg továbbítására azzal, hogy ezen a helybeli tartalékkórház fennállásának évfordulóján a keszthelyi érző és hazafias közönségnek nemeslelkü érdeklődésével bevételezett összegből két ezer-ezer koronás örökalapitvány létesitessék dr. Illés ' Ignácz törzsorvos nevére a Hohenberg Zsó- i fia gyermekvédelmi alap és az Ottokár hadi- 1 árvaház javára. Fogadja Méltóságod nagy ragaszkodásunknak és igaz tiszteletünknek kifejezését. Dr. Sőmen Lajos Dr. ülés Ignácz ügyvéd, főhadnagy. törzsorvos, kórházparancsnok. A tényleges katonák családtagjainak segélyezése. A hadisegélyezés eddig a tényleges szolgálátot teljesítő katonák családtagjaira nem terjedt ki, vagyis akiket a háború tényleges katonai szolgálatok teljesítésében ért, ezek családtagjai hadisegélyre nem tarthattak igényt. Ezen viszás állapoton kiván segíteni az országos hadsegélyző bizottság oly módon, hogy a tényleges katonák rászoruló hozzátartozóit ugyanannyi segélyben részesiti, mint amennyi a rendes állami hadisegély. A segélymegállapitás az állami hadisegélynél használatos kulcs szerint történik és a lakbérre is kiterjed. A segélykifizetés már január tizenötödikén megkezdődik. Mindazok, akik erre a segélyre jogosultak, igényüket haladéktalanul jelentsék be a Budapesten székelő országos hadsegélyző bizottságnál. Abban ez esetben, ha a bevonult elesik, vagy rokkant lesz, a hadsegélyző hivatal segélyét mindaddig kapni fogja a család, amig a nyugdijat, vagy ideiglenes segélyt nem folyósítják. Ha ez a segély, vagy nyugdíj kevesebb, mint a hadsegélyző' által adott segély, a külömbözetet fizetik. A hadsegélyző hivatal ezzel a segéllye

1 sok családot fog a nyomortól megmenteniA hadiévek beszámítása. A hadiévek beszámításáról az alább közölt miniszteri rendelet intézkedik. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről aikotott törvények kiegészítése tárgyban hozott 1915: XIII, t.-c. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium a szolgálati Időhöz hadiévek hozzászámitása tekintetében a jalen háborúra vonatkozólag a következő rendelkezéseket állapítja meg: 1. §. Az olyan egyén szolgálati idejéhez, akit a jelen háborúra vonatkozólag hadiév kedvezménye illet, egy hadiévet kell a a nyugdíj kiszabásánál hozzászámítani, ha a) a ielen háború folyamán legalább 3 hónapon át' teljesített tényleges szolgálatot, vagy b) tekintet nélkül teljesített szolgálatának időtartamára, harcban vett részt, vagy iz ellenség előtt megsebesült, vagy hadi viszontagságok, köztük járványos betegség következtében a szolgálatra képtelenné vált. 2. §. Az olyan egyén szolgálati idejéhez ellenben, aki a jelen háború folyamán több naptári évben teljesített tényleges szolgálatot, mindegyik naptári év után egy-egy évet kell, mint hadiévet a nyugdíj kiszabásánál hozzászámitai, ha ő e naptári évek mindegyikében a) legalább 3 hónapon át teljesített tényleges szolgálatot, vagy ha b) tekintet nélkül teljesített szolgálatának időtartamára, az 1. §. b) pontjában foglalt rendelkezések alá esik. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A keszthelyi járás főszolgabirájától. 348,1916. szám. Hirdetmény, A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a belügyminiszter úrral egyetértőleg kiadott 1184/1914. V. K- M. elnöki számú rendelete 12. §-a alapján kihirdetem, hogy minden 24 évet betöltött férfinemhez tartozó magyar állampolgár, aki az 1913 : XIV. t.-cz. 6. §-a értelmében 1. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva, vagy 2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart üz vagy kereskedést folytat, ha legalább egy segéd-munkást állandóan alkalmaz, vagy akár egy adónemből külön legalább 10 korona, akár több adónemből együttvéve legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva, vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerben folytatott közlekedést is, — nemcsupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, vagy iparostanonc volt és a tanviszony befejeztével az iparhatóságtól bizonyítványt kapott, vagy az utolsó 5 évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át, vagy egy ipari munkanemben (szakmában) dolgozott, vagy b) az őstermelés körében vezető munkási, vagy felügyelői tennivalók végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva, vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább 3 év óta van állandóan alkalmazva, vagy 4. valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában, mint segítő családtag működik, vagy 5. a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el és Írni és olvasni tud, anélkül, hogy az idézett t.-cz. 5. §-ában meghatározott elemi népiskola 6 osztályú képzettsége lenne, az választói jogát csak ugy gyakorolhatja, ha irni és olvasni tudását kimutatja. Aki irni és olvasni tudását az elemi népiskola 6 osztályával, vagy az ezzel a választói jog 'tság szempontjából legalább egyenlő értekü más iskolai osztályával, vagy más tanfolyam sikares elvégzésével igazolni nem tudja, mert azt vagy nem végezte el, vagy ilyen bizonyítvány megszerzése részére nehézségbe ütközik, azaz irni, olvasni tudást Keszthelyen, folyó évi február 21-ik és következő napjain a fent idézett rendelet 8., 9. §-ai értelmében e célra alakított bizottság előtt igazolhatja. A bizottság mindazok részére, akik előtte irni, olvasni tudásukat igazolják, az egész országra egyszer és mindenkorra érvényes bizonyítványt fog kiadni. Akik irni és olvasni tudásukat igazolni kívánják, azok ezen szándékukat nevük, életkoruk, polgári állásuk pontos megjelölése mellett legkésőbb folyó évi február 21-ik napjáig nálam személyesen vagy levélben jelentsék be, mert későbbi jelentkezéseket figyelembe nem veszek. Kívánatos azonban, hogy a jelentkezések az imént emiitett február 21-ike előtt legalább 4—5 nappal megtörténjenek, hogy a jelentkezők a vizsgálatra kellő időben meghívhatok legyenek. A meghívóban a vizágálat pontos idejét, helyét és a vizsgálatra bocsátás feltételeit (a 24 éves életkor és a magyar állampolgárság mikénti igazolását) közölni fogom. A vizsgálat teljesen ingyenes. A vizsgálatra bocsátás kérdésében az idézett rendelet 3. §-a alapján magam fogok végérvényesen határozni. A vizsgálatra való bocsátás, a jelentkezés sorrendjében történik. Tekintettel arra, hogy az irni és olvasni tudás a választói törvény 7 §-a szerint csupán a legalább 40 korona egyenes államadót fizetőktől, valamint a törvény 12. §-ában felsoroltaktól nem kívántatik meg, mindinkább nagyobb jelentősége lesz a választói jog szempontjából az irni és olvasni tudásnak, mint alapfeltételnek ; ennélfogva a lakosság azon részének, mely a törvény 6. §-ának csoportjába tartozik, különös figyelmébe ajánlom, hogy a fentiekben körülirt igazolást minél számosabban vegyék igénybe, mert különben legszebb alkotmányos jogától: az országgyűlési képviselő választói jogától esik el, jóllehet, az irni, olvasni tudás igazolása csupán abból áll, hogy a bizottság előtt 5 sort elolvasson és tollbamondás után 2 sort leírjon. Keszthely, 1916. január 20. Karácsony Kálmán főszolgabíró. — A vöröskereszt helybeli fiókja javára a legközelebbi felolvasás folyó hó 28-án, pénteken délután 5 órakor lesz. Felolvas vetített képek kíséretében Berkes Ottó főgimnáziumi igazgató : „A kötözőhelytől vissza a frontig" cimen. A világháború költségei. A lefolyt 17 hónap alatt kerekszámban 160 milliárd koromíra rúgtak. Ezzel szemben az összes hadviselő államok adóssága 1914. juliusában 170 milliárd koronát tett, amely összeg a következőkép oszlott meg: Ausztria-Magyarország 18 Németország 35 Anglia 41 Frauciaország 21 Oroszors2ág 25 Olaszország 7 A mostani világháború költségei havonként mintegy 9 miliárd koronát, naponként mintegy <00 millió koronát tesznek. Az 1870—71. i . iboru költségei mindkét félre nézve együltesen 3 milliárd koronára rugtag. A háború 8 hónapig tartott és igy egy-egy napra 15 millió korona jutott. Az orosz japán háború 16 havi tartama alatt 9 milliárd koronát nyelt el, ami egy-egy napra 17 millió koronát tesz.