Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-17 / 38. szám

2 BALATONVIDÉK 1916 szeptember 17. Ily értelemben üdvözöljük a kitüntetettet és kívánunk neki hosszú életet, erőt, egészséget és lankadatlan buzgalmat további hasznos működéséhez. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a következő levelet intézte ez alkalommal Qaál Józsefhez : Nagyságos Ur! Az az önzetlen, lelkes fáradozás, amelylyel Nagyságod nemcsak Keszthelyen, hanem azontúl is, a szövetkezeti eszme győzelemre jutása, az összetartás és kölcsönös segítés áldásos elvének gyakorlati megvalósítása érdekében hosszú időn át kifejtett, igazgatóságunknak Nagyságod iránt már régtől fogva különös nagyrabecsülését vonta maga után. Nagyságodban azon jeles ügybarátaink egyikét becsülhetjük, kik világító fáklyaként mutatják a helyes utat. akik nem haszonért, nem is külső elismerésért, hanem a maguk legjobb meggyőződésük s tiszta, önzetlen emberszeretetüktől vezettetve, nem egyedül ajkukon viselik a nép üdvéd, hanem tettel és lélekkel szállnak sikra annak érdekében. E nagyrabecsüléstől indíttatva, igazgatóságunk kedves feladatának ismerte a magas kormány figyelmét is felhívni Nagyságod kiváló érdemeire és arra felkérnünk, hogy Nagyságodnak legfelsőbb kitüntetést hozzon javaslatba. Örömmel közölhetjük, hogy ezen legfelsőbb kitüntetés be is következett, amenynyiben Őfelsége, apostoli királyunk Nagyságodat a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. E kitüntetésnek mi örvendünk legjobban, nemcsak azért, mert valóban érdemes férfiút talált, de azért is, mert ez bizonyára buzditólag fog hatni olyanokra is, akik előtt talán még nem eléggé ismeretes az a hatalmas és áldásos erkölcsi erő, amit a szövetkezeti összetartás magában rejt. Engedje meg Nagyságod, hogy a rendjel adományozására vonatkozó miniszieri decretum csatolása mellett mi lehessünk az elsők, akik királyi kitüntetése alkalmával őszinte szivből azt kívánjuk, ho^y ezen legfelsőbb helyről ért elismerést, valamint azt az elismerést, amely minden életpályának a legszebb jutalma, t. i. embertársai szeretetét s a közbecsülést, a leghosszabb időkön át, zavartalanul élvezhesse. Kérjük, viseltessék szövetkezetünk iránt továbbra is eddigi szives és lelkes odaadásával és fogadja tiszteletünk és nagyrabecsülésünk őszinte nyilvánítását. Báró Korányi Frigyes Szeiler Ambrus. keznek hozzánk a panaszos levelek, hogy a kereskedők nem tudnak petróleumhoz jutni. A gyárak legsűrűbben használt kifogása az, hogy üzemzavar miatt nem tudnak termelni és igy nem is szállitóképesek, ha valamely megrendelést foganatosítani nem akarnak. Van ugyan egy rendelet, a 44 52 1915. M. E. sz., amely kimondja, hogy az ásványolajtermékek előállításával foglalkozó vállalatok nyers ásványolajból és mindenféle ásványolajtermékekből való készleteiket minden hónap 1-én és 15-én bejelenteni tartoznak. Kétségtelen, hogy a bejelentési kényszer kimondásának az a célja, hogy a közszükséglet zavartalan ellátását a kormány biztosithassa. Minthogy a tapasztalatok szerint a közszükséglet zavartalan ellátása csak abban az esetben biztositható, ha a bejelentési kényszert azzal egészíti ki, hogy a gyárak egész termelését, illetőleg készleteiket a kormány zár alá veszi s az egyes gyárakban levő készletek arányos szétosztása iránt a finomítókban levő pénzügyőri kirendeltségek utján maga a pénzügyminisztérium intézkedik. Az ebben az irányban való intézkedés annál is inkább sürgős, mert ha most, amikor a tulajdonképeni petróleumidény még meg sem kezdődött, ilyen nagy zavarok mutatkoznak, joggal lehet attól tartani, hogy később, amint a napok rövidülnek és a kőolajfogyasztás növekszik, az ország lakosságának e^zel a nélkülözhetetlen fogyasztási cikkel való ellátása tökéletesen csődöt fog mondani. Elvégre, ha már olyan magas maximális árakat élveznek a petróleumgyárak, hogy alaptőkéjük 75 - 80°/o-os kamatoztatását kénytelenek zárószámadásaikban kimutatni, a legkevesebb, amit tőlük elvárni lehet, hogy a fogyasztást a legjobb tudásuk szerint igyekezzenek kielégíteni. Így ir a >Magyar Kereskedők Lapja*. Érthetően és világosan. A kormánytól függ tehát, hogy a petróleum terén mutatkozó közszükséglet zavartalan ellátása biztosíttassák. Ez pedig csak ugy és csak akkor lesz lehetséges, ha a petróleumgyárakat nem csak arra kötelezi, hogy az ásványolaj készleteiket minden hónap 1-én és 15-én tartoznak bejelenteni, hanem e mellett a gyárak egész termelését, illetőleg készleteit zár alá is veszi s azok aránylagos szétosztásáról gondoskodik. Vájjon ugy lesz-e ? Abuzsáki postacsalás. Három év után kiderült bün. mos közeledtével. Mert nyáron könynyebben elviseli az ember a bajokat és testileg, lelkileg többet elbir. Télen a természet mostoha, ezt tehát az aljam, a kormány-hatalom s a végreható közegek atyai gondoskodásának kell legyőzni, vagy legalább enyhíteni. Eddig ehhez a gondoskodáshoz alig volt szerencsénk. Még sem tudunk annyira kiábrándulni, hogy a most jövő, minden eddiginél kritikusabb télen, nagyobb rendet és több igazságot ne reméljünk ! 6Í\ÁL HÓZ5EF kitüntetése. A király Gaál Józsefet, a keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet érdemes igazgatóját, a >hadikölcsönök kibocsájtása körül szerzett érdemei elismeréséül* a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Midőn e lap hasábjain is örömünknek adunk kifejezést a legfelsőbb helyről jött elismerés fölött és szivből üdvözöljük őt ; engedje meg, hogy a jól megérdemelt kitüntetéshez néhány megjegyzést fűzzünk. Minket nem lepett meg a kitüntetés. Nem lepett meg azért, mert vártuk, el voltunk reá készülve, mert tudtuk, hogy az el nem maradhat. Hiszen nem csak ő, hanem kívüle még több százan a bankférfiak, szövetkezeti és takarékpénztári igazgatók közül kaptak hasonló, ennél nagyobb, vagy kisebb kitüntetést a »hadikölcsönök kibocsátása körül szerzett érdemeik elismeréséül*. Annyi bizonyos, hogy a hadikölcsönök nagyszerűen, várakozáson felül sikerültek Magyarországon. Annyi pénzt áldozott a magyar nemzet két rövid év alatt, amennyit talán ezer éves állami léte óta sem áldozott közszükségleti célokra. Az is bizonyos, hogy a sikerből osztályrésze van a pénzintézeti igazgatóknak is, mert a verbuválás, a lelkesités, a könyvelés és elszámolás nagy munkáját végezték, amiért őket elismerés illeti ; de az is bizonyos, hogy az a sok milliárd, ami hadikölcsön cimén az államkincstárt gazdagította, nem egészen a bankárok és pénzintézeti igazgatók varázsoló' ügyességének az eredménye, hanem nagy, úgyszólván oroszlánrésze van abban az ezer éves létéhez ragaszkodó, függetlenségre és gazdasági "önálóságra hivatott magyar nemzet öntudatos áldozatkészségének is. Minket tehát nem az tölt el örömmel, , hogy Gaál József, egy hitelszövetkezet igazgatója a Fererfc József-rend lovagkeresztjét kapta, hanem az, hogy a legfelsőbb helyről jött elismerés Gaál Józsefet, a tanárt, a pedagógust, városunk képviselőtestületének tagját s a városunk gazdasági és kulturális ügyei iránt már évtizedek óta meleg érdeklődéssel viseltető, agilis és sok másnál nagyobb érdemekre szert tett polgártársunkat is érte. Mi a hadikölcsönök kibocsátása körül szerzett érdemek elismerését csak egy kínálkozó jó alkalomnak tekintjük, a Keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet élén 14 év óta, a magyar ifjúság nevelése és Keszthely város anyagi és kulturális fejlesztése körül pedig már évtizedek óta, legutóbb pedig a hadi özvegyek és árvák gyámolitása és segélyezése körül kifejtett igazán áldásos tívékenységének jutalmazására. Van-e petróleumhiány ? A fogyasztó közönséget a minden téren észlelhető mesterséges árdrágit á s folytán méltó aggodalom tölti el a háztartásban nélkülözhetetlen petróleumnak, mint fűtő és világító eszköznek a közelgő hideg és rövid őszi és téli napok alatt leendő beszerzésének és árának kérdése is. Az élelmi és ruházkodási cikkek terén már teljesen kiszipolyozott fogyasztó közönség tájékoztatása céljából szolgálatot vélünk teljesíteni, ha egyik legjelesebb szakorganumnak, a »Magyar Kereskedők Lapjának* a petróleum kérdésére vonatkozó s egyik legutóbbi számában megjelent cikkét, melyet nem minden fogyasztónak áll módjában olvasni,— leközöljük. Van-e petróleum hiány ? cim alatt az idézett szaklap a következőket irja a kérdéses ügyről. Van-e petróleum hiány ? Ezt látszólag nehéz megállapítani, mert ha a petróleumgyárakat kérdezzük, azok azt állítják, hogy minden megrendelést leszállítanak és mindenkit pontosan kiszolgálnak ; sőt Románia hadüzenete után a gyárak egy kommünikét tettek közzé, amely szerint a román behozatal megszűnése miatt petróleumhiánytól tartani nem kell, mert Romániából már régen nem jöttek számottevő mennyiségek hozzánk. És ez igaz is. Viszont a kereskedőktől tömegesen ér1913. szeptember hónapjában a bécsi Bendekovics-cég a karmacsi postahivatalhoz 6000 koronát küldött Perusa Márton buzsáki ügynökének azzal, hogy a pénzen a cég í észére sertéseket vásároljon. Teltek, multak a hetek, de a sertések nem érkeztek meg, mire a cég kérdést intézett Perusához a késedelem okáról; Perusa meglepődve irta vissza, hogy már csak azért se vásárolhat sertéseket, mert a 6000 kororát nem kapta meg. Bendekovicsék erre a postán követelték a pénzüket, a posta viszont büntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki Perusa nevében a pénzt felvette. A vizsgálat során legtöbb terhelő adat merült fel Takács Ignác buzsáki földmű ves ellen, akit le is tartóztattak. A törvényszék Írásszakértői megállapították, hogy a pénz átvételét igazoló nyugtán Perusa aláírása Takács Ignác kezéből származik, a tanuk azonban eskü alatt vallották, hogy amikor a karmacsi postán a csalás történt. Takács Ignác Buzsákon volt egy mulatságon. Így a nagykanizsai ügyészség elejtette a vádat s az ügy azóta pihent. Most, három esztendő után, a posta névtelen levelet kapott, amelyben a levélíró adatokkal igazolja, hogv mégis csak Takács vette föl a pénzt, de bűnrészes Perusa is, amennyiben ő eszelte ki a csalást s a bűnös uton szerzett pénzen megosztozott Takáccsal. A postakincstár kérelmére a budapesti detektivtestület két jeles tagja vette kezébe a nyomozást és sikerült is a tetteseket részié-