Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-06 / 32. szám

2 BALATONVIDÉK 1916 augusztus 13. a mezőgazdasági termelés körülbelül ugy áll, hogy mikor leszámolásra került a dolog, a magyar szerint azért kellett rimánkodnia, hogy legalább a jelzálogkamatot adja neki kölcsön az, aki a termését olcsó áron megvette. Most is körülbelül igy leszünk. A magas terményárakat a fronton leyö gazda családja kifizeti majd cipőért, ruháért, szappanért, amivel a gyermekruhákat ki lehet mosni, kifizetheti jelzálogkölcsönben, odaadhatja gépolajért, gálicköért, kocsikenöcsért, istrángért és más hasonló dolgokért, amik nélkülözhetetlenek a gazdálkodásban. Arról természetesen nem is beszélünk, hogy munkaerő hiányában mostan 1020 koronás napszámok sem kivételes dolgok és ezeket a 10-20 koronákat még az utolsó dunna zálogbavetése utján is ki kell izzadni, mert hiszen a föld műveletlenül nem maradhat. Ha a földet a gazda műveletlenül hagyja, akkor nem lesz mit ennie. De nemcsak a gazdának nem lesz mit ennie, hanem azoknak se, akik a gazda rovására beszedik ipari és kereskedelmi cimen a háborús nyereségeket. Török ifjak Keszthelyen A török kormány a magyar kormánynyal egyetértőleg, a szövetségesi viszony minél bensőbbé tétele s a két államnak a földmivelés, ipar és kereskedelem, szóval a közgazdaság terén leendő szorosabb kapcsolatba hozása céljából elhatározta, hogy török ifjakat küld Magyarországba, akiknek a magyar nyelv s a legmodernebb mezőgazdaság tudományának teljes elsajátítása leend feladata. Ily célból a folyó év május 1-én 17 intelligens török ifjú érkezett a többek közt a pápai földmives iskola konviktusába, akik a lefolyt rövid három hó óta bámulatra méltó sikeat értek el a magyar nyelvben, mely siker Illés Lajos tanár kivátó érdeme. A pápai mezőgazdasági tanfolyam eme török hallgatói julius 30-án három napos kirándulásra indultak Illés Lajos szaktanár vezetése mellett a Balatonra, hogy a magyar tengert és annak nevezetesebb fürdőit megismerhessék. A török ifjak, akikhez Ibrahim Rahmi török gazdasági szaktanár is csatlakozott, először Badacsonyt és annak környékét, majd Balatonfüredet és Siófokot nézték meg, ahonnan hétfőn délután fél háromkor érkeztek meg gőzhajón Keszthelyre. A török és magyar zászlókkal feldíszített mólón városbiránk lelkes beszéddel üdvözölte török testvéreinket és elfoglaltsága miatt dr. Csák Árpádot kérte fel kedves vendégeink kalauzolására. A Hullám-szállóban elköltött kitűnő ebéd után, mely alatt mindkét, részről sok lelkes felköszöntő hangzott el, uradalmi fogatokon Hévízre rándult a társaság, melyhez dr. Lovassy Sándor és dr. Prack László akadémiai tanárok is csatlakoztak. A társaságot Reischl Vencel fürdőbérlö magyaros vendégszeretettel fogadta s miután a fürdőtelepet behatóan megtekintették, megfürödtek a csodás hatású gyógyfürdő kristálytiszta, langyosmeleg vizében. Hévízről dr. Lovassy Sándor és dr. Prack László akadémiai tanárok vezetése mellett az akadémia szőlőjébe kocsiztak török vendégeink, hazajövet pedig a merinói juhászatot nézték meg. Estefelé a Balatonon diszcsónakázás volt, a csónakegylet díjmentesen ajánlva fel a török ifjaknak az egylet csónakjait. Másnap délelőtt a gazd. akadémiát tekintették meg, hol Czakó Béla igazgató fogadta és dr. Lovassy Sándor tanár kalauzolta őket, beirva nevüket magyarul és törökül az akad. vendédkönyvébe. Innét az akadémia majorjába rándult le a társaság, ahol dr. Prack László szakszerű magyarázatokkal bővítette török testvéreink mezőgazdasági ismereteit. Délben "megtekintették a sörgyárat is, ahol Reischl Imre városbíró közismert vendégszeretetében részesültek A gyár megtekintése után ugyanis városbiránk megvendégelte a társaságot. Sok érdekes és szellemes dikció hangzott el, mely alkalommal Ibrahim Rahmi török tanár is mondott egy lelkes felköszöntőt magyar-török testvériségre és barátságra, csodálatba ejtve a jelenvoltakat a magyar nyelvben való jártasságával. A lelelkes hangulat hatása alatt török ifjaink török dalokat énekeltek. Délután a Balatoni Muzeumot és a hercegi georgikoni tehenészetet nézték meg török vendégeink. Utánna megfürödtek a Balatonban, majd csónakázással fejezték be a tanulságos és élvezetes napot. Á csónakázásban néhány lelkes, magyar urleánv is résztvett. amit török ifjaink avval háláltak meg, hogy török nótákat énekeltek a hullámzó Balaton tetején. Este, vacsora után több helybeli urhölgv és ur jött le a Hullámba török testvéreink tiszteletére és szórakoztatására, kedélyesen töltve el az időt éjfélig. Szerdán reggel 8 órakor utaztak haza I Pápára kedves vendégeink örökké feleithe- ! tetlen emlékeket vive magukkal és hagyva j hátra minálunk. Mi csak a hála és elismerés hangján emlékezhetünk meg a sikerült kirándulásért 1 Illés Lajos és Ibrahim Rahmi tanárokról, annak az óhajunknak adva kifejezést, hogy hozza Isten őket ismét minél előbb körünkbe ! Csütörtökön dr. Csák Árpád a következő sürgönyt kapta Pápáról: Az eltöltött kellemes napokra visszagondolva, a barátságos, kedves fogadtatásért, az önzetlen és fáradhatatlan kalauzolásért ismételten hálás köszönetet mond a török ifjak felkérésére Illés tanár. P. Felicián Keszthelyen. Lapunk mult száma jelezte már azt a nagy szenzációt, amelyről csak egy-két sorban emlékezhettünk meg. P. Felicián Keszthelyen ! A zeneértők már régóta tudják, hogy ki rejlik e szerény név mögött. Nem kellene egyebet tennünk, mint a kritikákat szószerint leközölnünk, amelyek szombathelyi, pozsonyi, kanizsai, vagy pápai lapok hasábjain jelentek meg. Tolle, lege erre a szavunk. Beszélhetnénk arról, hogy Louradesben, avagy Rómában a Sixtuskápolnában mint keltett bámulatot karének művészete, szólhatnánk arról, hogy ez az egyszerű ferencrendi szerzetes, aki Őszentségének »Mon signore«-je, kamarása, mily frárisozással adja elő a különböző klasszikusokat, mily színezéssel adja vissza az énekek dallamát. De nemcsak »a páter musicus* ily dicsérendő lélek, hanem az anyag, amelyből összetevődik a siker teljessége. Egy 26 tagu fiuvegyeskar, amely 9 szopranistából, 6 áUistából, 5 tenoristából s 5 basszistából rekrutálódik. Mind fiatal torok, mennyi fáradság nem tűrő kezelőjük előtt. S mégis csodás az eredmény. Eszünkbe jut Molnár : Fehér-felhője, ahol kis gyermekek dicsérik a huszárok vitézségét — itt pedig modern lelkek lopják a középkor egy-egy motívumát lelkünkbe, letűnt müvészlelkek érzéshullámzását szivünkbe. S végül ne feledjük el, ezt a helybeli Vöröskereszt fiókegylete rendezi, sokszor csodált áldozatkészséggel a legnemesebb céllal — gyermekek dalát, gyermekeknek — hadiárváknak javára s a Vöröskereszt alapjára. Két alkalommal leszünk tanúi Móczik József a pozsonyi főhercegi udvar házipaja művészetének. Első izben augusztus 9-én d. u. 6 órakor a plébánia templomban egyházi-hangverseny a biborospüspök engedelmével, á következő műsorral : 1.) Müller : O salutaris hostia. b) Dumont : Kyrie. c) Goller : O quam suavis: Felicián-kar. 2.) Liszt F. : Praeludium és Fuga B. A. C. H. felett. Orgonán előadja : Eckhardt Antal karnagy. 3.) Liszt : Ave Maria, b) Immaculata. c) Cornelius : Rózsafüzér : Felecán-kar. 4. Goumod : a) Ave Maria. b)Hándel: Largo. Játszák Milota G., hárfán, Reckl hegedűn, * * * ur csellón. 5.) a) Mozart: Ave verum. b) Rheinberger : Polyphonikus motett: Felicián-kar. Belépőjegy 1 K- Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Az egyes műsorszámok között ki- vagy bemenet tilos. A világi hargverseny pedig 10-én este 8 fél órakor az Uránia-színházban, a következő számokkal: 1.) Brosig : O salutaris hostia. b) Cornelius ; Bethlehem. c) In dulci jubiló : Felicián-kar. Obertier: Berceuse. Willeke : Imádság. Játszák Milota G. hárfán, Reckl L. hegedűn, * * * ur csellón. 3.) Schwarz Zsigmond dr. alkalmi szózata. 4.) Liadow : Kis kertemben. Davorin : Bucsu. Vymetal : Malom. Felicián-kar. 5.) Szabados : P. Felicián : Hadnagy uram. b) Zichy Géza gróf: Rákóci-kar a Nemo operából, c) P. Felicián : Magyar népdalok : Felicián-kar. Belépőjegv 1 korona, páholy 4 személyre 5 korona. A felülfizetéseket hirlapilag nyugtázzák. A tyukászokról. MIÉRT DRÁGA A TOJÁS ? A tyukászokról minden vidéki lapban sok szó esik mostanában ; mert tudvalevőleg a nagy baromfi és tojás drágaságnak egyik fő okai. Elliltani persze nem lehet őket ettől a mesterségtől, mert hatósági igazolvánnyal birnak, róla adót fizetnek. Már pedig sokféle panasz felmerült ellenük, hogy nem csupán összeszedik, — de magasabb árakon fizetik a baromfit, tojást a falukon, mint ahogyan azt mi fizetnénk. Vag\is a maximális áron jóval fölül. Persze a falusi eladó, ha alkuba bocsátkoznánk vele, rögtön kész a felelettel : otthon a faluban a tyukász is igy veszi! S ez ellen nincs apellata. Zalamegve laptársunk mult számában hoz egy inditvánvt, hogy minden várostól 15 — 20 kilométernyi körzetben legyenek kitiltva a tyukászok. Ez sem egészen helyes szempont, mert ha az összes megyebeli városok ezt kérik, akkor annyi körzet lenne, hogy végre teljesen kiszorulnának a megye területéről. Ámde bármily kívánatos volna is ez — végrehajtani nem lehet, éppen mert igazolvánnyal birnak a tyukászok. Hanem azt lehetne megtenni tán, hogy a főszolgabírók adnák ki rendeletben minden falusi jegyzőségnek, bírónak, de főként a csendőrségeknek miszerint : »vigyázzanak, hogy a tvukász maximális áron felül ne fizessen meg valamely eladásra került baromfit, vagy tojást. S ha ilyet észre vennének, ugv jelentsék be a járási főszolgabírói hivatalban, ahol az illető tyukász aztán elveheti példás büntetését« — Igy aztán majd elejét lehet venni annak, hogy nem kell egy pár csirkéért 9 10—11 koronákat adni s nem kell a tojást 24 fillérjével fizetni, holott még Budapesten is olcsóbb. Most, amikor a közigazgatás olyan nagy fontosságú szerepet tölt be az ország beiéletében, — minden ilyenféle sérelmek orvoslása tőle függ ; — egész bizalommal fordulunk feléje és reméljük is, hogy erős kézzel, példás, igazságos szigorral jár el a közélelmezés kürül előforduló visszaélésekkel szemben. Hiszen az amúgy is sok megpróbáltatásnak kitett lakosság nem mehet tönkre az élelmiszer uzsora miatt ! — A cigány=ügy végleges rende= zése. A belügyminiszter a cigányügy tanulmányozásával megbízta Hermann Antal dr. egyetemi tanárt aki országos körútra indult és tapasztalatairól érdemleges előterjesztést fog a miniszter elé terjeszteni miután a cigányügyet törvényhozásilag fogják rendezni.