Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-30 / 22. szám

2 BALATONVIDEK 1915. május 30, csőrinek péidátlanul álló eredményével ámulatba ejtette a világot. Épen most, kevés nappal az olasz árulás előtt fordult a kormány a második hadikölcsönnel a nemzethez. Az eddigi eredmény a nemzet ősi bizalmának, gazdasági erejének és áldozatkészségének ujabb tanújele, de most az uj ellenség, az uj veszély láttára ujabb, fokozottabb erőkifejtés szüksége mutatkozik ; ezért a kormány meghosszabbította a hadikölcsön eredetileg tervezett aláirási határidejét. A hadikölcsön tömeges jegyzésére hivja fel a nemzet. A nemzetnek retten hetetlen elmtságát ezen a téren is be kell bizonyitania. A hadikölcsönben való részvétel becsületbeli kötelessége mindenkinek, aki a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik.' A háború nagy tökéket hozott forgalomba, pénzzé tette a polgárok millióinak terményekben, állatokban s más árukban fekvő javait; ennek a pénznek egy részét fektesse mindenki a hadikölcsön értékeibe ; annak fokozott tömeges aláírása nemzeti cselekedet, amely hatványozza a nemzet élet-halál harcában rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőit. Budapesten, 1915. május hó 27-ikén Tisza István s. k. Istriai menekülők. A háborúnak egy ujabb, nekünk eddig csaknem idegen nyomoruságával ismerkedünk meg. A hajléktalanná lett istriai olasz menekültek érkeztek meg kedden éjjel, hogy életüket, gyermekeiket megmentsék az ellenséges olasz támadások esetére. Pünkösd vigiliáján kellett oda hagyni családi tűzhelyüket és eg\-egv kis batyuval, a legszükségesebb holmival indultak útnak. Hozta őket a vonat idegen nyelvű emberek, habár testvérek közé. Igen, testvéreink ők, mert az ő fiaik, férjeik éppen ugv küzdenek fenn Galíciában s a Kárpátokban, mint a mi hőseink. Együtt szenvednek értünk és védenek meg bennünket. A mieinkkel egviitt tartóztatták fel már tizedik hónapja azt a rettenetes lavinát, mely más ilyen maroknyi népet régen elsöpört volna és maga alá temette volna kávésnak. »Tiszta poharat kértünk. Adott is, látszott a poháron, hogy mosni akarták, de biz nekünk mégegyszer meg kellett mosni. Végre bemegyünk a kávéházba. Egy alacsony mestergerendás szoba, két tenyérnyi ablakkal Egy tűzhely a kávémérésre, pár szék és egy heverő emelvény. Ilyet még soha nem láttam, nevét elfelejtettem megkérdezni. A szoba nagyobb felét foglalja el. Deszkából készült dobogóíéle, melynek egyik fele magasabb. Erre feküsznek rá a vendégek — egymás mellé — és itt beszélgetnek. Ez ugyan elég olcsó berendezés. Hanem kávét nagyon jót kaptunk. Társaságunk egyik tagja észrevette, hogy a háremablakból, 'mig mi a kocsin falatoztunk, egy nő kandikált ki, mikor ezt a gazda meglátta, berohant és az asszonyt megrúgta. Később tényleg nem láttuk az ablaknál azt a női arcot. — Erősen megragadta emlékemet, hogy a »kávéház« előtt tiz-tizenkét lépésre egy bomlásnak indult döglött macskát, tovább pedig az országút túlsó felén néhány, a katonaság által levágott borjú és marha csontvázát láttam két egymásután következő nap. (Folyt, köv.) ezt az országot, ha falait nem magyar fiuk, osztrák alatvalók, német szövetségeseink védik. Szivrepesztő volt látni a sok hajléktalan asszonyt, aggastyánt és rengeteg gyermeket. Hallani az anyák kesergő siránkoz isát és könyörgését pár kanálnyi tejért, hogy a három napí fárasztó úttól és melegtől kimerült gyermekeiknek — kik ugy sorakoztak, mint az orgonasipok — enyhülést nyújthassanak. A fájdalom könnveit a hála és boldogság fénye váltotta 'fel, midőn szomjukat enyhítve megpihentek a kis ártatlan és már is sokat szenvedett gyermekek. Mi nem is tudjuk, milyen hálával kell köszönetet mondanunk ió Istenünknek, hogy még „itthon" lehetünk. Eletünk Isten kezében van ; ki tudja, nem kerül-e mireánk is egyszer a sor, nem hangzik-e el itt is a vészkiáltás : „Menekülni!" Olasz testvéreinket Kiskeszthelyen s a szomszéd falvakban helyezték el. Pártoljuk őket, ez keresztény kötelességünk, de: „Nem jajgatni kell, hanem cselekedni!" mondja IX. Pius pápa. Lesz-e az idén fürdőszezon ? Irta: BEÉR GYULA. Lesz-e az idén fürdőszezon ? Oly kérdés ez, mely önkéntelen kíváncsisággal tóiul most az ajkunkra, mikor reggel az ablakunkon betűző napsugár egész napon át kitart felettünk, erősen süt, hogv a felöltő lekívánkozik rólunk, ha megtérsz utadról a városban, puha fehér por lepi be a cipődet, a nem rég még kopasz fák szertemeredező gályáin zöld le\él sátor feszül, este az utcán nem fázósan hazasiető emberekkel találkozol, hanem sétáló párokkal, egv könnyű kis kabát, vagy egy sál van mindössze a leányok vállára dobvu, a házsorok között hársfaillat úszik, az emberek mélyen, nagyokat lélekzenek az illatos tavaszi levegőből, csendesen beszélgetnek, a holdfénvben csendesen lapul az apró házak falára a gesztenyefák árnyéka. A város végén békák brekegnek.... Tavasz van, mely nyarat igér. Forróbb, izzóbb lesz a napsugár és állandóbb, fel fog tőle melegedni a nagy viz és nem hagysz elmúlni egv napot sem anélkül hogy meg ne fürödjél benn. Lesz-e az idén fürdőszezon ? Olyan kérdés ez, mely Keszthely áros és az egész balatonpart gazdasági és kulturális életével, fejlődésével erősen, sőt nélkülözhetetlenül összefügg, — tehát nem puszta kíváncsiság. Ennek a vidéknek a lakossága annyira megszokta az idegenek ideözönlését igy nvarankiut, hogy számit reájuk minden évben, életmódját, terveit, számításait valósággal eszerint rendezi be.. . A magyartenger bármelyik partján közeledj e vidékre, nem maradhat el mögötted elég villa, hogy ujabbak és ujabbak felé ne siessen veled a zakatoló vonat. Ez a sok tarkatetős, legtöbbször tornyos, terraszos, verandás nyaraló mind idegenekkel van tele, és e nyaralók építése tovább folyik mindig. A balatonpart nagyobb helyein, hol nemcsupán nyáron, hanem télen is folyik az élet — mint Keszthelyen is — ilyen tájban már kisebb-nagyobb cédulákat láthatsz az ablakokban, vagy a kapukra szegezve, egyiken nyomtatott betűk, másikon kézi irás, némelyiken bizony meglátszik, hogy szépen, nagy gonddal akarták irni — hiszen majd pénzt hoz a konyhára I — de csak furcsa, düllöngő ákom-bákom betűk lettek belőlük, itt-ott még helyesírási hiba is csuJ szőtt beléjük a nagy igyekezetben, de mind ugyanazt kinálja : kiadó szobát, egyet, kettőt, | hármat, kinek mennyi van, ki mennyit tud nélkülözni, ki mennyiből akar egy kis pénzt csinálni. Ezek a szobák is mind 'megszoktak telni idegenekkel, azoké lesz az egész város, a park, a csónakda, a tennisz, a viz, a nagy tó egész partja idegenekkel, idegenek lármájával, örömével lesz tele egy-kettőre, amint az iskolák bezárulásával megkezdődik a hivatalos nyaralás. Így volt ez más években. És az idén ? Hogyan lesz ezen a nyáron ? Azokat a helyeket, melyeket nyáron felkeres a közönség, két részre oszthatjuk: vannak tisztán gyógyfürdők és vannak üdülőhelyek, nyaraló helyek. Ez utóbbiakhoz tartozik Keszthely is és egyáltalán az egész Balaton vidéke. Megvolt a többinek, megvolt a Balatonnak a közödsége. Ha jött a nyár, a nagyvárosok, a városok lakosai siettek e helyekre, ki ide ment, ki oda, kinek hogy parancsolta a divat, az uri előkelősége (értsd : Lido és egyéb külföldi fürdők, kosztümök, flanc), kinek hogy engedte a pénze, kit hova űzött a vágya, passiója. ... A háború azonban, mely már oly régóta és oly gorombán felrúgta maid minden megszokott dolgainkat, fölkavarta, megváltoztatta életrendünket, s ha nagy ritkán kedvtelésekben is akadt részünk, csak annyi ezekből is, amennyit megengedett. A háború, mely mindig nagjobb mérveket öltött, mindig kegyetlenebb lett, mely oly gyorsan avanzsált az egész világ első konzulává, diktátorává, császárává, ebben az évben hol és hogyan engedi nyaralni az itthonmaradottakat? Mert nyaralás lesz! A tizhónapi munka, a kimerült idegek, a forró, tűrhetetlen lakások, az olvadó aszfalt, a nagyvárosok bűze, lármája, ezek tették szükségessé mindig a nyaralást, ezek kergették a nagyvárosok lakóit a vidékre. És még jobban kergetik most majd ebben az évben, mikor Pest még tűrhetetlenebb és drágább. De hová fognak menni ? A felvidéki üdülőhelyekre, hová máskor a remek fenyvesek, az ózondus levegő, kisebb-nagyobb tavak források vonzották a közönséget, nem mehetnek, mert vagy nagyon közel fekszenek a harc szinteréhez, sőt talán egyik-másikból még ki sem húzta a lábát az ellenség. Akik a külföldi fürdők látogatói voltak, akik a tengerre mentek máskor nyaralni, most azok sem mehetnek oda. .Mi marad hátra ? Ide fognak jönni, akik máskor is idejöttek, ide fognak jönni, akik máskor másutt töltötték a nvarat. A Balaton messze esik a harc terétől, könnyen megközelithető bárhonnét és van is olyan nagy, hogy képes magaköré fogadni régi látogatói mellett az uj vendégeket is. Ez a következtetésünk és erősen hiszszük, hogy helyes is. A háború a balatoni nyaralást eszerint nem fogja megszüntetni, nem fog neki ártani, sőt.csak használni fog neki. A nagy Balaton partja nem lesz néptelen ezen a nyáron sem, sőt ellenkezőleg valószínű, hogy még népesebb le

cz. Hangos lesz újra a park, gyerekek fognak játszani a parton, hol most esténkit csak a keszthelyieknek susognak a platánok, fürdőzőkkel lesz tele a nagy viz, mely most csendesen iekszik medrében, egy-egy csónak töri meg olykor sima tükrét, talán . ég konfetti csaták, velencei-esték is lesznek, tarka kis villans körték fénye fog csilogni éjszakánkint a fekete vizbe, melybe most legfeljebb a hold fúrja bele széles ezüst sávját, ének, kacagás, hangos beszélgetés lesz a vizén és .a viz mellett, hol most még csak egyedül a hullámok locsogását lehet hallani a parti kövekkel, mintha a viz és az őt átölelelő part diszkréten és ütemesen csókolóznának egy örök, nagy szerelemben. Lesz az idén is nyár és lesz az idén is fürdőszezon. — Szövetségi kiiséggyiirii. A legújabb szövetségi hüséggyürük, melyet az Országos Hadsegélyző Bizottság ad ki gyönyörű kivitelben a két uralkodó dombornyomásu zománcozott arcképével. E gyürük örök emlékei maradnak a most duló népek csatáinak és aki e gyürüt beszerzi magának, nemcsak egy szép emlékkel lesz gazdagabb, de az a tudat töltheti el a lelkét, hogy hozzájárult a hadbavonultak családjainak és mindazon jótékony célú alapok segélyezéséhez, melyek az Orszsgos Hadsegélyző Bizottság körébe tartoznak. Kétféle kivitélben kerül forgalomba: szinezüstből 3 K, Ezüstözött fémből 2 kor. Megrendelhető: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.