Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-28 / 9. szám

BALATONVIDÉK 3 alattomossággal, ravaszkodó képmuta­tással, túlzott önhittel terhelt aljas nép, nem lehet civilizáló tényező. Nyugat úttörőivel vagy a kimagasló egyház­zal, mely a barbár népvándorlás viz­özöne által elárasztott sötét világ szá­mára a kultura mécsesét megőrizte, egyenrangúvá tenni nem lehet. Vigyázzon az entente! A duma karzatán a szeplőtlen farizeizmus tap­sol ! És vigyázzanak ott a Themse kö­dös partján, az igazság él és Isten irgalmassága folytán valahol bölcsen el van rejtve. Majd meglátjuk a végén ! A Vörös Kereszt Egylet közgyű­lése. A V. K. E. keszthelyi fiókja csütörtökön délután 3 órakor tartotta rendes évi közgyű­lését a lapunkban már ismertetett tágysoro­zattal. Az elnök szavai után a titkár, Hanny Andor dr ügyvéd beszámolt az egylet műit évi munkásságáról s az egylet alapító, ren­des és pártoló tagjairól. Majd tárgyalták a Balatoni Szövetség­nek a sebesült tisztek ápolásáról szóló át­iratát s megválasztották a tisztikart és a vá­lasztmányt. A közgyűlésen az egyletnek igen kevés tagja volt csak képviselve. Háborús délután az Urániában. Bírálja Berkes Róbert. Sötét felhőkön által, ragyogó, aranyos fénybe száll fel a sas; A győzelem a hősé, de ínséggel küzdve vívja ki azt ! Volt a németeknek 1870-ben egy di­dicsöséges háborujok, melyben Zeppelin gróf bravúros dragonyos főhadnagy volt. Van a németeknek 1915-ben egy világot rengető, már is fényes eredményektől tündöklő nagy háborujok, melyben minden harcosuk hősebb, mint valaha, melyben Zeppelin találmányá­val egymaga csatákat nyer és világvárosokat tart rettegésben. Zeppelin az eredményes légi flotta meg­teremtője, császárja szavai szerint a XX. szá­zad legnagyobb németje. Jellemzésére — mondja Jakab Lajos főgimn. tanár a szerdai háborús délutánon — elég annyi, hogy igazi német. 70 vetített kép szemléltetésével, az ő kedves, higgadt előadásában végig vezetett bennünket Zeppelin egész pályafutásában, ta­lálmányának kifejlődésén, a sok balszerencse és kudarc után a végre elért dicsőséges ered­ményhez. Láttuk a modelleket, a hajók épí­tését, a nagyszerű mainzi utat, az echterdin­geni katasztrófát, az ott állított első Zeppelin emlékét, melyről azt olvastuk: »A felhőkkel küzdött. — Az ádáz ellenséget legyőzte. — .Mint tűzláng szállt felfelé fenségesebben, mint valaha. A németek büszkeségét, hős bátorsá­gát, gróf Zeppelint hirdeti e kő.> — A mind­égig figyelemmel hallgatott felolvasást nagv tetszés kisérte. A délután nagy részét kitöltő hangver­senyszámokat Eckhardt Antal karnagy ' ren­dezte és vezette mesteri kézzel. A Keszthelyi Ének- és Zenekedvelök Egyesületének sikeres szereplése, az ő fáradhatatlan munkájának eredménye. Hertzka József «Imádság» cimit karénekének szép előadását külön is ki kell emelnem. Ismét alkalmu nk volt élvezni liringer Vilmos cello játékát. Különösen a «Barcarola> szép melódiája szerzett igaz gyönyörűséget a hallgatóknak. A kitűnő szavaló : Szalay József ezút­tal nem választotta meg versét szerencsésen. Az ő temparamentumos, éber előadásához, drámai hangjához, nem alkalmas anyag a nyugodtabb mimikát, melegebb hangot igénylő, Endrődy : «A gyermek* cimü lágy költemé­nye. «A megfagyott gyermek, elszavalásában már ismét az igazi Szalay. Igaz hatása a je­lenlevők könnyeiben nyilvánult meg. Bájos szám volt a kis Rosenberg Lacika hegedüjátéka is, bár a tultömött műsor miatt már fáradt közönség nem élvezhette a tehet­séges gyermeket úgy, mintha más alkalom­mal hallaná. Általános tetszést keltett KOrmendy Zsig­mond pompás tenorja. A kellemes hangú dalénekes, átérzett szívbéli nótázását hangos taps köszönte meg, melynek egy része a ki­tűnő kíséretért Czdrán István és Sauervein Béla akad. hallgatókat illeti. Csattanóul emlékezem meg a műsor ki­magasló számáról, Eckhardt Vilma éneklésé­ről. Budapestről érkezett csak épen a szerep­lésre és az előadás után ment is vissza, hogy magával vigye a Balatoni Muzeum-Egyesület és az Emlékoszlop-bizottság háláját és köszö­netét. Qraciöz megjelenése, iskolázott éneke általános kellemes benyomást keltett. A kö­zönség tapssal, a rendezőség virággal« hal­mozta el a művészi élvezetet. A közönség köréből. *) A természet törvényei szerint minden élőlény elfogyasztván a neki adott életerőt, bizonvos idő multán bevégzi pályafutását. A teremtés koronájára vonatkozólag azonban ez csak akkor történik zavartalanul, ha kielégítő állami, társadalmi, közegészség­ügyi, családi és egyéni viszonyok közt élheti le napjait. Bennünket itt a közegészségügy érdekel. Mindenki szeret egészségesen élni. Az egészség legdrágább kincsünk a világon, ame­lyet azonban csak akkor értékelünk eléggé, ha már elveszítettük. Ami ismét gyakran nem a saját hibánkból történik, hanem a kívülünk álló s az egyesek által el nem hárítható ve­szedelmes befolyások következménye. A jó egészségnek és ennek alapján a hosszú életnek is egyik legfőbb tényezője: a jó levegő ; az igazi ió, ózondús, balzsamos, tiszta, friss levegő. Ahol jó levegő nincs, ott nem lehet egészség. Romíott levegőben nincs élet, hanem csak ideig-óráig való tengődés. Fél éve mult már, hogy a világháború minden borzalmaival együtt reánk szakadt. Hetedik hónapja, hogy ezrek, tízezrek hulla­nak el számtalan csatában, a különböző csata­tereken s a temetetlen vagy rosszul elföldelt holttestek százezrei fertőzik meg országunk határai körül a levegőt. Aggódva gondolunk a melegebb idők beálltára, amidőn a szelek szárnyain halálthozó betegségek bacillusaiözön­lenek hozzánk s rontják meg az életünket fentartó elemet. Miért is az arra hivatottak lázas buzgaiommal igyekeznek, hogy külön­féle elővigvázati rendszabályokkal a háborút követő járványok pusztításainak lehetőleg ele­jét vegyék. A hatóság azonban nem láthat meg mindent. Közönségünk pedig hihetetlenül kö­zömbös arra nézve, hogy akár csak legkö­zelebbi környezetétől is a halált okozó be­tegségek tenyésztő telepeit önmagától kiin­dulva eltávolítsa. Ilyenkor a májusi terminusra való la­káskeresés idején szomoruan győződünk meg arról, hogy csinos városunknak kivált ré­gibb lakóházai, általában véve csak külszinre mutatósak, míg belsejükben gyakran minden egészségügyi követelményeket nélkülöző álla­potokra találunk, amelyek a háztulajdonosok és lakók csudálatos nemtörődömségéről ta­núskodnak. A felhalmozódott s a nedves idő­járásban rothadásnak indult szemét, a rég leölt sertések után visszamaradt ürülékek, a bűzös kivezető csatornák, az illemhelyek meg­telt gödrei, a poshadt, zavaros vizzel színül­tig levő kutak, szinte hangosan kiáltanak se­gítség után, amelyet csak az egészségügyi közegek hathatós eljárásától várhatnak. Félve gondolunk a meleg évszakra, mi­kor majd a fagytól ezideig lekötött halálthozó miazmák miriádjai fogják megteliteni a ben­nünket környező légkört. Miért is eleve gon­doskodni kellene arról, hogy a fertőző anya­gok necsak mielőbb kihordassanak, hanem az illető helyen, ellenőrzés mellett, kellőképen el is földeitessenek. *) Hzt az okos és mindenképen megszívlelendő cikket ajánljuk a hatóság szives figyelmébe. Szerk. Mert ez irányban is van felületesség. Egy polgártársunkat kisértük ki nemrég a Szent Miklósba. Véletlenül a frissen ásott sírba tekintve láttam, hogy az amúgy is kes­kenyre szabott gödör körülbelül egy méter mélységű. Micsoda veszedelmek származhat­nak' ebből a visszamaradtakra nézve, akik elköltözött övéiket örökös nyugvóhelyükön időnkint is gyakran fölkeresik ! Mert közön­ségünk nagy kegyelettel viseltetik meghalt szerettei iránt s a temető sohasem üres a gyászoló látogatóktól. A temetői sirok nagysága, mélysége s egymástól való távolsága rendeleti uton van szabályozva. Nem ismerem ugyan az idevo­natkozó helyi rendeletet, de azt gondolom, hogy a sirok mélysége, már csak közegész­ségügyi szempontokból is több, mint egy mé­ter mélységre van meghatározva. Hiszem, hogy ezen emiitett eset csak kivételesen fordult elő; de mégis előfordult s a hivatott hatóság dolga, hogy a többire nézve meggyőződést szerezve, a köz javát szem előtt tartva rendelkezzék. Egyébként pedig teljes bizalommal vagyunk e tekintetben derék vezetőink iránt, hogy a há­borút követni szokott rémnek, a különféle járványos betegség befészkelésének, sok más irányban is kifejtendő s előrelátó hathatós intézkedéseikkel lehetőleg elejét fogják venni. Mert: félni jobb, mint megijedni s igaza van a közmondásnak : «Segíts magadon s az Isten is megsegít.» X. A Keszthelyi Takarékpénztár közgyűlése. A Keszthelyi Takarékpénztár r.-t. szá­mos részvényes jelenlétében f. hó 23-án tar­totta meg 45-ik évi rendes közgyűlését. A felolvasott igazgatói jelentés a há­ború következtében beállott nehéz gazdasági viszonyokat tárgyalta, megemlítvén, hogy az intézet a moratoriumi rendelet által engedé­lyezett korlátozásokat feleivel szemben nem alkalmazta. A hadikölcsön jegyzéseknél az intézet hazafias kötelességének megfelelve, betevő feleinek a jegyezni kívánt összegeket minden felmondás nélkül folyósította és igy az intézetnél —- a saját 50,000 korona jegy­zését is beleértve — összesen 1.152.000 K értékű hadikötvény jegyeztetett. Végül az igazgatói jelentés ama szilárd meggyőződésnek ad kifejezést, hogy az eljö­vendő béke után az ország közgazdasági vi­szonyai, tekintve a nemzet páratlan kitartó erejét és közgazdasági szerveinek egészséges voltát, ismét virágzásnak és élénk fejlődésnek fognak indulni. Az osztalék részvényenkint 45 koronái ban állapíttatott meg, az igazgatóságba pedig mint új tagok Trsztyánszky Ödön ny. megyei árvaszéki elnök és Hoffmann Béla kereskedő választattak. A gyűlés befejezése előtt dr. Berzsenyi Qerő kir. közjegyző részvényes szólalt fel, lendületes szavakban kifejtve, hogy a felol­vasott igazgatói jelentés, de az egész üzlet­eredmény is mutatja, hogy az intézet veze­tése milyen kipróbált erejű férfi kezébe van letéve, akinek rátermettségét egész egyénisége, tekintélye és közismert tevékenysége igazolja és igy a részvényesek nevében Beck Sándor igazgatónak, valamint munkatársainak, az in­tézet tisztviselőinek köszönetét tolmácsolja. Beck Sándor mind saját, mind a tisztvi­selők nevében megköszönte az elismerést és igéri, hogy mindaddig, mig a természet ha­tárt nem szab, minden erejével az általa ez­előtt 45 évvel alapított intézet felvirágoztatá­sán fog tovább is munkálkodni. A közgyűlés a jótékony célokra meg­szavazott 2313 korona felosztásáró a követ­kezőkép intézkedett: 1. Hadbavonultak családjainak segélye­zésére 1000 K- 2. Vörös Kereszt Egylet ré­szére 400 K. 3. Elemi iskolába járó szegény gyermekek felruházására 100 K- 4. Az apáca zárdába jáj-ó szegény gyermekek felruházá­sára 50 K. 5. A keszthelyi Jótékony nőegy­letnek 70 K- 6. A polgári iskolába járó sze­gény tanulók tanszereire 40 K. 7. A keres­kedelmi tanonciskolának 50 K- 8. Az Izraelita

Next

/
Thumbnails
Contents