Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-28 / 9. szám

BALATONVIDÉK 3 alattomossággal, ravaszkodó képmutatással, túlzott önhittel terhelt aljas nép, nem lehet civilizáló tényező. Nyugat úttörőivel vagy a kimagasló egyházzal, mely a barbár népvándorlás vizözöne által elárasztott sötét világ számára a kultura mécsesét megőrizte, egyenrangúvá tenni nem lehet. Vigyázzon az entente! A duma karzatán a szeplőtlen farizeizmus tapsol ! És vigyázzanak ott a Themse ködös partján, az igazság él és Isten irgalmassága folytán valahol bölcsen el van rejtve. Majd meglátjuk a végén ! A Vörös Kereszt Egylet közgyűlése. A V. K. E. keszthelyi fiókja csütörtökön délután 3 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a lapunkban már ismertetett tágysorozattal. Az elnök szavai után a titkár, Hanny Andor dr ügyvéd beszámolt az egylet műit évi munkásságáról s az egylet alapító, rendes és pártoló tagjairól. Majd tárgyalták a Balatoni Szövetségnek a sebesült tisztek ápolásáról szóló átiratát s megválasztották a tisztikart és a választmányt. A közgyűlésen az egyletnek igen kevés tagja volt csak képviselve. Háborús délután az Urániában. Bírálja Berkes Róbert. Sötét felhőkön által, ragyogó, aranyos fénybe száll fel a sas; A győzelem a hősé, de ínséggel küzdve vívja ki azt ! Volt a németeknek 1870-ben egy didicsöséges háborujok, melyben Zeppelin gróf bravúros dragonyos főhadnagy volt. Van a németeknek 1915-ben egy világot rengető, már is fényes eredményektől tündöklő nagy háborujok, melyben minden harcosuk hősebb, mint valaha, melyben Zeppelin találmányával egymaga csatákat nyer és világvárosokat tart rettegésben. Zeppelin az eredményes légi flotta megteremtője, császárja szavai szerint a XX. század legnagyobb németje. Jellemzésére — mondja Jakab Lajos főgimn. tanár a szerdai háborús délutánon — elég annyi, hogy igazi német. 70 vetített kép szemléltetésével, az ő kedves, higgadt előadásában végig vezetett bennünket Zeppelin egész pályafutásában, találmányának kifejlődésén, a sok balszerencse és kudarc után a végre elért dicsőséges eredményhez. Láttuk a modelleket, a hajók építését, a nagyszerű mainzi utat, az echterdingeni katasztrófát, az ott állított első Zeppelin emlékét, melyről azt olvastuk: »A felhőkkel küzdött. — Az ádáz ellenséget legyőzte. — .Mint tűzláng szállt felfelé fenségesebben, mint valaha. A németek büszkeségét, hős bátorságát, gróf Zeppelint hirdeti e kő.> — A mindégig figyelemmel hallgatott felolvasást nagv tetszés kisérte. A délután nagy részét kitöltő hangversenyszámokat Eckhardt Antal karnagy ' rendezte és vezette mesteri kézzel. A Keszthelyi Ének- és Zenekedvelök Egyesületének sikeres szereplése, az ő fáradhatatlan munkájának eredménye. Hertzka József «Imádság» cimit karénekének szép előadását külön is ki kell emelnem. Ismét alkalmu nk volt élvezni liringer Vilmos cello játékát. Különösen a «Barcarola> szép melódiája szerzett igaz gyönyörűséget a hallgatóknak. A kitűnő szavaló : Szalay József ezúttal nem választotta meg versét szerencsésen. Az ő temparamentumos, éber előadásához, drámai hangjához, nem alkalmas anyag a nyugodtabb mimikát, melegebb hangot igénylő, Endrődy : «A gyermek* cimü lágy költeménye. «A megfagyott gyermek, elszavalásában már ismét az igazi Szalay. Igaz hatása a jelenlevők könnyeiben nyilvánult meg. Bájos szám volt a kis Rosenberg Lacika hegedüjátéka is, bár a tultömött műsor miatt már fáradt közönség nem élvezhette a tehetséges gyermeket úgy, mintha más alkalommal hallaná. Általános tetszést keltett KOrmendy Zsigmond pompás tenorja. A kellemes hangú dalénekes, átérzett szívbéli nótázását hangos taps köszönte meg, melynek egy része a kitűnő kíséretért Czdrán István és Sauervein Béla akad. hallgatókat illeti. Csattanóul emlékezem meg a műsor kimagasló számáról, Eckhardt Vilma énekléséről. Budapestről érkezett csak épen a szereplésre és az előadás után ment is vissza, hogy magával vigye a Balatoni Muzeum-Egyesület és az Emlékoszlop-bizottság háláját és köszönetét. Qraciöz megjelenése, iskolázott éneke általános kellemes benyomást keltett. A közönség tapssal, a rendezőség virággal« halmozta el a művészi élvezetet. A közönség köréből. *) A természet törvényei szerint minden élőlény elfogyasztván a neki adott életerőt, bizonvos idő multán bevégzi pályafutását. A teremtés koronájára vonatkozólag azonban ez csak akkor történik zavartalanul, ha kielégítő állami, társadalmi, közegészségügyi, családi és egyéni viszonyok közt élheti le napjait. Bennünket itt a közegészségügy érdekel. Mindenki szeret egészségesen élni. Az egészség legdrágább kincsünk a világon, amelyet azonban csak akkor értékelünk eléggé, ha már elveszítettük. Ami ismét gyakran nem a saját hibánkból történik, hanem a kívülünk álló s az egyesek által el nem hárítható veszedelmes befolyások következménye. A jó egészségnek és ennek alapján a hosszú életnek is egyik legfőbb tényezője: a jó levegő ; az igazi ió, ózondús, balzsamos, tiszta, friss levegő. Ahol jó levegő nincs, ott nem lehet egészség. Romíott levegőben nincs élet, hanem csak ideig-óráig való tengődés. Fél éve mult már, hogy a világháború minden borzalmaival együtt reánk szakadt. Hetedik hónapja, hogy ezrek, tízezrek hullanak el számtalan csatában, a különböző csatatereken s a temetetlen vagy rosszul elföldelt holttestek százezrei fertőzik meg országunk határai körül a levegőt. Aggódva gondolunk a melegebb idők beálltára, amidőn a szelek szárnyain halálthozó betegségek bacillusaiözönlenek hozzánk s rontják meg az életünket fentartó elemet. Miért is az arra hivatottak lázas buzgaiommal igyekeznek, hogy különféle elővigvázati rendszabályokkal a háborút követő járványok pusztításainak lehetőleg elejét vegyék. A hatóság azonban nem láthat meg mindent. Közönségünk pedig hihetetlenül közömbös arra nézve, hogy akár csak legközelebbi környezetétől is a halált okozó betegségek tenyésztő telepeit önmagától kiindulva eltávolítsa. Ilyenkor a májusi terminusra való lakáskeresés idején szomoruan győződünk meg arról, hogy csinos városunknak kivált régibb lakóházai, általában véve csak külszinre mutatósak, míg belsejükben gyakran minden egészségügyi követelményeket nélkülöző állapotokra találunk, amelyek a háztulajdonosok és lakók csudálatos nemtörődömségéről tanúskodnak. A felhalmozódott s a nedves időjárásban rothadásnak indult szemét, a rég leölt sertések után visszamaradt ürülékek, a bűzös kivezető csatornák, az illemhelyek megtelt gödrei, a poshadt, zavaros vizzel színültig levő kutak, szinte hangosan kiáltanak segítség után, amelyet csak az egészségügyi közegek hathatós eljárásától várhatnak. Félve gondolunk a meleg évszakra, mikor majd a fagytól ezideig lekötött halálthozó miazmák miriádjai fogják megteliteni a bennünket környező légkört. Miért is eleve gondoskodni kellene arról, hogy a fertőző anyagok necsak mielőbb kihordassanak, hanem az illető helyen, ellenőrzés mellett, kellőképen el is földeitessenek. *) Hzt az okos és mindenképen megszívlelendő cikket ajánljuk a hatóság szives figyelmébe. Szerk. Mert ez irányban is van felületesség. Egy polgártársunkat kisértük ki nemrég a Szent Miklósba. Véletlenül a frissen ásott sírba tekintve láttam, hogy az amúgy is keskenyre szabott gödör körülbelül egy méter mélységű. Micsoda veszedelmek származhatnak' ebből a visszamaradtakra nézve, akik elköltözött övéiket örökös nyugvóhelyükön időnkint is gyakran fölkeresik ! Mert közönségünk nagy kegyelettel viseltetik meghalt szerettei iránt s a temető sohasem üres a gyászoló látogatóktól. A temetői sirok nagysága, mélysége s egymástól való távolsága rendeleti uton van szabályozva. Nem ismerem ugyan az idevonatkozó helyi rendeletet, de azt gondolom, hogy a sirok mélysége, már csak közegészségügyi szempontokból is több, mint egy méter mélységre van meghatározva. Hiszem, hogy ezen emiitett eset csak kivételesen fordult elő; de mégis előfordult s a hivatott hatóság dolga, hogy a többire nézve meggyőződést szerezve, a köz javát szem előtt tartva rendelkezzék. Egyébként pedig teljes bizalommal vagyunk e tekintetben derék vezetőink iránt, hogy a háborút követni szokott rémnek, a különféle járványos betegség befészkelésének, sok más irányban is kifejtendő s előrelátó hathatós intézkedéseikkel lehetőleg elejét fogják venni. Mert: félni jobb, mint megijedni s igaza van a közmondásnak : «Segíts magadon s az Isten is megsegít.» X. A Keszthelyi Takarékpénztár közgyűlése. A Keszthelyi Takarékpénztár r.-t. számos részvényes jelenlétében f. hó 23-án tartotta meg 45-ik évi rendes közgyűlését. A felolvasott igazgatói jelentés a háború következtében beállott nehéz gazdasági viszonyokat tárgyalta, megemlítvén, hogy az intézet a moratoriumi rendelet által engedélyezett korlátozásokat feleivel szemben nem alkalmazta. A hadikölcsön jegyzéseknél az intézet hazafias kötelességének megfelelve, betevő feleinek a jegyezni kívánt összegeket minden felmondás nélkül folyósította és igy az intézetnél —- a saját 50,000 korona jegyzését is beleértve — összesen 1.152.000 K értékű hadikötvény jegyeztetett. Végül az igazgatói jelentés ama szilárd meggyőződésnek ad kifejezést, hogy az eljövendő béke után az ország közgazdasági viszonyai, tekintve a nemzet páratlan kitartó erejét és közgazdasági szerveinek egészséges voltát, ismét virágzásnak és élénk fejlődésnek fognak indulni. Az osztalék részvényenkint 45 koronái ban állapíttatott meg, az igazgatóságba pedig mint új tagok Trsztyánszky Ödön ny. megyei árvaszéki elnök és Hoffmann Béla kereskedő választattak. A gyűlés befejezése előtt dr. Berzsenyi Qerő kir. közjegyző részvényes szólalt fel, lendületes szavakban kifejtve, hogy a felolvasott igazgatói jelentés, de az egész üzleteredmény is mutatja, hogy az intézet vezetése milyen kipróbált erejű férfi kezébe van letéve, akinek rátermettségét egész egyénisége, tekintélye és közismert tevékenysége igazolja és igy a részvényesek nevében Beck Sándor igazgatónak, valamint munkatársainak, az intézet tisztviselőinek köszönetét tolmácsolja. Beck Sándor mind saját, mind a tisztviselők nevében megköszönte az elismerést és igéri, hogy mindaddig, mig a természet határt nem szab, minden erejével az általa ezelőtt 45 évvel alapított intézet felvirágoztatásán fog tovább is munkálkodni. A közgyűlés a jótékony célokra megszavazott 2313 korona felosztásáró a következőkép intézkedett: 1. Hadbavonultak családjainak segélyezésére 1000 K- 2. Vörös Kereszt Egylet részére 400 K. 3. Elemi iskolába járó szegény gyermekek felruházására 100 K- 4. Az apáca zárdába jáj-ó szegény gyermekek felruházására 50 K. 5. A keszthelyi Jótékony nőegyletnek 70 K- 6. A polgári iskolába járó szegény tanulók tanszereire 40 K. 7. A kereskedelmi tanonciskolának 50 K- 8. Az Izraelita