Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-17 / 42. szám
ftALATONVIPEK 1915. október 17. Á Vaszary emlékszoba. A boldogult hercegprímás emlékezetére felállítandó emlékszoba tárgyai napról-napra szaporodnak. A mult hét folyamán is érkezett az emlékszoba létesítője dr. Csák Árpád kezeihez özv. Vaszary Gyuláné úrnőtől, Pécsről, a hercegprímásnak égy még főapát korában Pannonhalmáról sajátkezüleg irt levele. A nevezett urnő férje, Vaszary Gyula, pécsi rendőrfőkapitány, unokaöccse volt a bíboros főpapnak. Özv Vaszary Qyuláné mindmáig kegyelettel őri de az ereklyét, de midőn 'tudomására iutott, hogy Keszthelyen, az elhunyt egyházfejedelemnek emlékmuzeumot állítanak fel azokból a tárgyakból, melyek vele vonatkozásban voltak és vannak, készséggel ajánlotta fel a múzeum részére a birtokában levő kéziratot, továbbá két érdekes és ma már ritkán található kiadványt, melyek Vaszary személyével foglalkoznak. A levél, .— melyet Vaszary Kolos még főapát korában az alkalommal intézett unokaöccséhez, mikor a pécsi székesegyház felszentelésekor Pécsre szándékozott utazni, igy hangzik : Kedves Öcsém Gyula! Szives leveledre élő szóval válaszolok. Most kaptam meg a pécsi püspök körlevelét, melyben jelentik, hogy a templom szentelésre én is meg fogok jelenni. Szándékom ez alkalommal Keszthelyről, Kéthely, Somogyvár és Kaposváron át Pécsre menni. Szeredy kanonok ur ajánlotta föl lakását évek -előtt; most azonban értesít, hogy lakás íval nem ő rendelkezik — s igy nem tudom, hol leend szállásom: legjobb lenne, ha a cisztercitákhoz szállhatnék, kérlek szíveskedjél nekem e két kérdésre vá ;aszolni. 1. Mennyire van Kaposvár Pécstől. . kocsin ? (Szeretném kocsimatfölhasználni, mely rossz idő esetében igen jó lenne.) 2. rla kocsin megyek, elhelyezhetnéme négy lovamat ott, ahol szállva leszek, vagy ha a szálláson nem lenne hely valamely vendéglőben, vagy privát háznál ? Én május eleié c.ta hivatalos körúton vagyok, olykor, olykor haza nézek. Az örvendetes viszontlátásra. Phalmon, 1891. május 31-én. hun szerető bátyád. Kolos. U. i. Ha kocsin nem mehetek, a távolság miatt kaphatok-e Pécset kocsit ? Akik önmagukat íopják. Ilyen furcsa istenteremtések is akadnak Magyarországon. Ugylátszik a háborús idők forgószele vetette fel ezeket i?, mint ahogyan a zivatar meg is t ;sztitja a levegőt ugyan, de egyúttal sok szemetet is felkavar. A nagy napok kislelkü emberkéi ezek, akik ijedős kapkodásból, fejvesztettségből, vagy tudatlanságból önmaguknak lettek tolvajai, orgazdái és uzsorásai. A fukar, zsugori pénzelrejtők ezek, akik ahelyett, hogy hasznos befektetésekre fordítanák, gyümölcsöztetnék fölösleges és megtakarított pénzüket : önmaguknak adják kölcsön, persze igy aztán nem is kapnak rá egy fillér kamatot sem. Felhalmozzák és eldugják a pénzt. Rajta ülnek és ki nem adják. Elvonják a forgalomból. Mégped-g nemcsak az aranypénzt, hanem az ezüstöt, nikkelt, bronzot és kisebb papír pénzt is. Országszerte temérdeken űzhetik most ezt a balgaságot, mert hovatovább érezhető lesz különösen az apróbbfajta pénz hiánya, rengeteg kárára, időpocsékolására és bosszúságára az ország lakosságának. Nincs váltópénz : nem lehet fizetni nem lehet visszaadni, szaladgálni kell fühöz-fához, mig adok-veszek dologban, vagy munkásokésmunkaadók közti viszonyban célunkat érjük. Sőt még katonáink is megérzik az itthon pénzzel telt fazekokat és strimpfliszárakat őrző sárkányok dőreségeit, mert heti zsoldjukat nehezebben tudják kézhez kapni. Még érthető volna, ha az ilyen rejtegetők azért lapátolták vplna garmadába össze a mindenfajta pénznemüt, mert a háborús veszedelem miatt minden percben várhatnák a jelszót, hogy menekülni kell De hát ma már az utolsó tanyai bojtárgyerek i* tudja, hogy a muszkát, rácot a maga földjén verjük, kergetjük, azok közül ugyan nem jön az országba egv lélek se máskép, csak fogolyként. Miért hát ez a káros szokás, mely nem használ senkinek, de mindenkinek árt ? Ugy kell lenni hogy csak a tudatlanság tapasztalatlanság, a célszerű pénzkezelésben járatlanság szüli ezeket az öntolvajokat, akik jelentős kamatokat, vagy másnemű hasznot lopnak el saját maguktól azzal, hogy oktalanul holt-tőkét csinálnak a pénzükből. Épen azért nagyon helyén való a kormánynak a vármegyékhez, kereskedelmi és iparkamarákhoz stb. intézett az a rendelete, amelyben az elharapózott baj megszüntetését, vagy' legalább csökkenését óhajtja dűlőre vinni olyanformán, hogy az említett hatóságok utján felkér minden értelmes, tekintélyes polgárt: magyarázzák időnként mentől gyakrabban meg, különösen a most elég dus jövödelemhez jutott mezőgazdasággal foglalkozó néposztálynak, meg aztán a hadbavonultak családtagjainak, hogy mennyire káros a pénznek rejtekhelyen való dugdosása. Egy az, hogy semmi hasznot nem hajt, más meg, hogy veszedelmekkel is jár, ha rosszindulatú emberek, kóborcigányok kilesik, neszét veszik, hogy pénz van a háznál. Tolvajok, rablók üthetnek rajta. Legbiztosabb helye a pénz nek a takarékpénztár, szövetkezetek, postatakarék. Onnét nem lopja el senki. Igy, kamatozatlanul hevertetve azonban idegen tolvaj nélkül is maga a tulajdonos lopja meg önmagát. A háború főbb eseményei az eimult hét folyamán. Kövess gyalogsági tábornok had= seregének magyar—osztrák csapatai 8=ikán benyomultak Belgrád északi részébe és rohammal vették be a város védbástyáit és a citadellát. Ma reggel némeícsapatok törtek maguk= nak utat nyugat felől a konak felé. A szerb királyok palotáján osztrákmagyar és német hadseregek zászlói lengenek. Kövess tábornok hadseregéhez tartozó német csapatok hatalmukba kerítették a Cigányszigetet és a Belgrádtól délnyugatra emelkedő magaslatokat. Gallowitz tábornok hadserege kikényszerilette az átkelést a Dunán és Sernendriától befelé az ellenséget mindenütt délfelé szorítja. . A Belgrád rievü orosz gőzőst, amely öt munícióval megrakott uszályt vitt Szerbia felé, Lompalánka bolgár kikötőben lefoglalták. A Szerbiának szánt hadianyagot a Boris és'Zora felfegyverzett bolgár hajó tartóztatta fel. Mind a két hajón a bolgár hadizászló lengett. A Belgrádot megszálló szövetséges csapatok a zsákmány behordásával vannak elfoglalva. Eddig összesen kilenc, természetesen idegen származású hajóágyut zsákmányoltunk, a melyek közül egyet a 31. gyalogezred rohamtámadással ragadott el, azonkívül még huszonhat bronzágyú jutott kezeink közé. A város természetesen sokat szenvedett a véres küzdelemben. A becsapódó ágyúgolyók és a nyomukban támadó tüzek sok kárt tettek a felső és az alsó várban, a gyárn egyed ben, a Kalimegdánon és környékén. Az utcai barrikádokért és a cidadelláért vívott szuronyharcok és kézitusák is nagy pusztítással jártak. Az orosz hadszintéren az ellenség az egész keletgaliciai és volhyniai harcvonalon támadott. Támadásai azonban eredménytelenek maradtak Volhynia területén két nap alatt összesen 4 ezer oroszt ejtettünk foglyul. Az ellenség igen súlyos veszteségeket szenvedett. Okt. 12. A Belgrádot környező összes magastatok, amelyek a folyam átkelési pontjai felett tábori lövegek lőtávolán belül uralkodnak, a szövetségesek birtokában vínnak. A németek elfoglalták Semendriát és az ellenséget Pozarevác felé szorítják vissza. A Hercegovina és Montenegró közötti határon több helyen montenegrói csapatokkal csatározásra került a sor. Dünaburgot kiürítik az oroszok. Apolgári lakosságot már teljesen kiürítették. A várost a németek nap-nap után bombázzák. Hatezer gránát Belgrádra. Belgrádra 6 ezer német, magyar és osztrák gránát hullott. Több városrész teljesen el van pusztítva A távirati és telefon összeköttetés Belgrád és Nis között el van vágva. Bulgária Szerbiának megüzente a háborút, mert Szerbia vonakodott Macedóniának még azt a részét átengedni, melyet a négyesszövetség Bulgáriának megígért. Egy athem jelentés szerint a bolgár hadsereg a Szerbia ellen való támadást Knyazsevác irányában, a Kadibogas hegyszorosnál, Viddintől mintegy 50 kilométerre, két hadosztálylyal megkezdte. A német és osztrák-magyar csapatok elfoglaltak Sabácot, Krupanyt és Tekiját. Az oroszok támadásai Dünaburgtól nyugatra ágyUtüztiíikben összeomlottak. Az orosz hadvezetőség elhatározta, hogy Dünaburgot átadja a németeknek, miután annak védelme céltalan. Görögország a partra szállított entente csapatok visszavonására három napos határidőt adott, elleneseiben azokat lefegyverezi. Grey Edvárd angol külügyminiszter, a világháború legfőbb szerzője lemondott. Szaszanow orosz külügym niszter, a világháborúnak rangsorban való második felidézője, a balkáni diplomáciai vereségek miatt beadta lemondását. Nagy győzelmünk a bukovinai határon. Az oroszoknak a bukovinai határfrontunkon folytatott áttörési kísérletei teljes kudarca! végződtek. Az oroszok óriási veszteségeket szenvedtek. A KESZTHELYI T AKAREjCP ENZTAR :-: /. RÉSZVÉNYT ÁRS UL AT :-: mint hivatalos aláírási hely, elfogad jegyzéseket a harmadik 6 százalékos - magyar hadikolcsönre, eredeti feltételek mellett.
