Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

BALATONVIDEK 1915. október 10. voltak! Ezek a csodás nagy idők még tartanak, sőt még nagyobbak lettek, mert uj mozgósítás következik. Figyeljetek csak. Most a gyermekek mozgósittatnak. Ti édeseim. Ti is küzdjetek és segítsetek a hazát megmenteni. Mindnyáján tudjátok jól, hogy télen melegebben kell öltözködni, de ehhez való gyapjú kevés van az országban, hát okosan ugy kell magunkon segiteni, ahogy tudunk, mert ellenségeink azt remélik, hogy' egy ujabb téli háborúban a a hidegtől elcsigázott katonáinkat leverhetik. De nem igy lesz ám ! Ennek nem szabad megtörténni s ezért mozgósítjuk a gyermekeket. Segítsetek tehát Magyarország gyermekei, szaporán és lelkesen, amennyire csak erőtökből telik. Akkor aztán ti is katonák vagytok, akik a hazáért küzdenek. A ti váratok a ház, amelyben laktok, harcteretek az udvar, amelyen játszadoztok. Zsákmányotok minden haszontalan régi ruha, lim-lom, rongy, bármily szövetből is való. ; Akár durva daróc, vagy finom posztó, vékony vászon, vagy egyéb anyagból való és akármennyire el is van rongyolva, akármilyen kicsi darabka. Mindezt szedjétek össze a ház és udvar zugaiból, padláson, pincében, kamarában, ahol ezek a holmik haszontalanul elpusztulnak és vigyétek, gyűjtsétek össze egy helyre, amely erre a célra városotokban, vagy falutokban kijelöltetett. És ha egyszer kimelegedtek nagy munkátokban, vagv elfáradtok, akkor mondjátok azt : én magyar katona vagyok, annak pedig nem szabad elfáradnia ; én bizony kitartok, ahogy a király megparancsolta. Báró Korányi Frigyesné. Kérünk: gyapjút mindenféle kötött és szőtt holmit, pld.: szövetet és hulladékot, sálokat, gyapjukendőket és kalapot, sapkákat, zsinórokat, keztyüt, gyapjufüggönyt, szőnyeget, matrác gyapjút, ablakvédőt, futószőnyeget, gyapiu zubbony és alsóruhát, jáger alsóruhát, feldolgozatlan f

yctpiut, kötő fonalat, harisnyát és szoknit, elvein, pamut, vászoricikkeket és hulladékot. tam, de eme magasabb nivóra csak most tudtam emelkedni. Azért igen kérlek téged és drága gyermekeimet, hogv ne féltsetek és ne sajnáljatok engem, - nem méltó ez hozzád, jó honleányhoz és hozzátok, buzgó kereszténvekhez. Maradjatok hűek Istenhez, ne legyetek kishitűek. Benne találjátok minden vigasztalástokat s ha a gyermekekkel be-rzélsz, édes jó angyalom, cva intsd őket, hogy ne a külsőségekben keressék boldogságukat, hanem az Istenbe vetett hitben, reményhen és a kölcsönös szeretetben. Lásd, ugy-e, hogy ez az én legszebb karácsonyom ! Mikor tudtam neked erről ennyit mondani, mikor tudtam volna szivemet, lelkemet igy felemelni ? Adjon a jó Isten nektek erőt, világítsa meg elméteket, ' hogy ti is érezzétek, a mit én : — akkor egymástól távol is boldogok leszünk. Aranyos gyermekeimet és téged, drága kis feleségem, sokszor ölel és csókol szerető apátok Ezekhez a sorokhoz nem kell bővebb kommentár. A máskor oly keményszívű katona a harctéren istenfélő, jámbnr, vallásos emberré alakul át. Szónokká lesz, aki bajtársai szemébe könnyeket fakaszt őket a profán élet zajából, az 'embervértől párolgó földről a magasabb szférákba emelni és megtisztult, felmagasztosult lelkükbe a hit, remény és szeretet boldogító, isteni érzését csepegteti. De kár, hogy ennek a hős katouának, ennek a szerető, gondos családapának, ennek a jó embernek nagy lelke azóta már felszállt oda, ahonnan ugyan nincs visszatérés, de ahol a dúló csaták helyett béke és szeretet honol, . . Dr. Csák Árpád. Kautsukot automobil, bicikli és kocsiabroncsot, mindennemű gőz-, SZÍVÓ- és nyomófecskendőt, és kerti tömlőt, labdát, (gyermek- és teniszlabda), gumicipőt és esőköpenyt, gummigyürüt, törlőgummit és egyéb technikai guminicikket. Sebészeti cikkeket: gummilepedőt.gummiszivacsot, gummikesztyüt. . Keménygummicikkeket: fésűket, grammophonlemezeket, gumtnicsöveket és lapokat, gummival borított telephon, távirda és házicsengő huzalokat és hulladékot. Gyűjtőhely a Keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet, mint az OKAHA tagja, ahol a holmi minden nap délután 3 és 5 óra között átvétetik. A háború hiénái. A háború után adatszerüleg be lehet bizonyítani, hogy a mi legveszedelmesebb ellenségeink nem az oroszok és szerbek, hanem azok voltak, akik a háborús állapotokat felhasználva, a betevő falatunkat kiuzsorázták a szánkból. A most duló világháború mintha két részre tagolta volna a társadalmat. Az egyik részen azok állanak, akik fáradva, verejtékezve és áldozva,, minden energiájukat megfeszítik, hogy győzelmünket elősegítsék. A másik rész a nagy háború zavarosában halász könnyű szivvel és haszonleső lélekkel. Ezt a részt a hadseregszállítók, a gabonakészlet elrejtők, a liszt, a zsír, a burgonva és másféle élelmiszer uzsorások alkotják. Amig a jobb rész fáradozik, egészségét, testi épségét, sőt életét teszi kockára a hazáért, addig ezek mohó pénzvágygyal tömik erszényeiket. Nekik a gyász, a siralom, a közszerencsétlenség és a háború minden átka csak üzlet. Amikor a kormányhatalom és az egész társadalom tevékenysége és figyelme arra irányul, hogy segítsük, erősítsük és szükségleteit kielégítsük harcoló katonáinknak és megélhetését némileg könnyítsük az itthon aggódó és ezer gyötrelmet kiálló családtagoknak, addig ők meglopják az államot, megcsalják a hadsereget és kiuzsorázzák a társadalmat és nem akarnak tudomást venni arról, hogy a harcoló, küzdő nemzet az ő életüket és vagyonukat védi. Minden napnak megvan a maga jajszava. Előbb a liszt, azután a kenyér, majd a krumpli, utána a hagyma, — most meg a zsiron a sor. Az ember már igazán nem tudja, hogy mit egyék? A hatóság maximális árszabása szigorú ellenőrzés és végrehajtás nélkül mit sem ér. Hiábá állapítják meg az élelmiszerek maximális árát, ha az eladó, sőt nem ritkán a vevő is uton-utfélen túllépi. A tojás ára 10 fillér, a krumpli ára kilónkint 8 fillér, a szalonnáé 5 korona 20 fillér. Mégis 12 fillérért adják a tojást, 12— 14 fillérért a krumplit és 6 koronáért a szalonnát. És mikor a vevő a főszolgabiróság által megállapított árakra hivatkozik, cinikus hangon azt a feleletet kapja a szegény kiéhezett, kiuzsorázott fogyasztó : hát akkor csak vegyen a főszolgabírótól. A belügyminiszter véget akar vetni ennek a tűrhetetlen helyzetnek. E célból rendéletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A rendelet hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak nem csak feljelentés alapján kell eljárniok, hanem nyomozniokkell a visszaélések után, a kinyomozott esetekben pedig elriasztó példát kell szolgáltatniok. A közönséget fel kell világosítani afelől, hogy a maga érdekét is szolgálja a visszaélések feljelentésével, ami egyúttal hazafias kötelesség is. Attól nem kell félni, hogy a visszaélések felderítése és megtorlása esetleg élelmiszerhiányt okoz. Az illető árusok talán ideigóráig visszatartják áruikat, de végre is kénytelenek lesznek cikkeiket a piacra vinni. Egyébiránt kijelenti a belügyminiszter, hogy a kormány komoly szükség esetén talál módot arra is, hogy az üzérkedés által visszatartott készletek a közfogyasztástól elvonhatok ne legyenek. A hatóságok feladatává teszi a belügyminiszter, hogy a közönséget arra figyelmeztessék, hogy a maximális árt túllépő ír megadása js büntetés alá esik. Őszintén szólva, mi nem sok eredményt várunk e rendelettől sem, mert nincs hozzá elég számú közeg, a mely azt végrehajtsa. Hiába állapítják meg a piaci árakat, hiába kötjük ezerféle gúzsba a közvetítő kereskedelmet, ha a termelőnek módjában van a terményeiért ^fantázia árakat« követelni, legfeljebb azt éri el a piaci ármegállapítás, hogy nem lesz a piacon élelmiszer, mert mikor egy marha ára 2000 korona, akkor igazán nem lehet 3 koronás hust mérni és mikor egy másfélmetermázsás kövérdisznóért az eladó 1300 koronát kér, akkor lehetetlen hogy a hentes a szalonnát 5 korona 20 fillérért adja. Az élő állat legmagasabb árát kellene kilogrammonként megállapítani s a termelők, a gazdák ellen is ép olyan erőteljes rendszabályokkal kellene megvédelmezni a fogyasztókat, mint a kőzvetitő kereskedelem és a piaci uzsora piócáitól ! A háború főbb eseményei, a mult hét folyamán. Okt. 6. A bolgár kormány válaszát az orosz követ ultimátumára 5-én délut.ín átnyújtotta. Miután a válaszjegyzék tartalma nem volt kielégítő, az orosz követ a diplomáciai viszony megszakítását notifikálta a bolgár miniszterelnöknek. Okt. 6. A görög király Yenizelosz miniszterelnöknek kijelentette, hogy a jelenlegi kormány politikájával nem ért egyet. Venizelosz ennek következtében benyújtotta lemondását. Okt. 6. Szerbia és Bulgária közt beszüntették a forgalmat. Okt. 7. Német és osztrák-magyar csapatok több helyen átkeltek a Drinán, a Száván és a Dunán és a Drina keleti, a Száva és Duna déli partján szilárdan megvetették lábukat. Okt. 7. Csapataink benyomultak Belgrád északi részébe. A szerb helyőrség elkeseredett ellenállást fejtett ki. Véres' utcai harcok vannak folyamatban. Okt. 7. Bulgária ultimátomot intézett Szerbiához, melyben követeli, hogv a szerb kormány 24 óra alatt nyilatkozzék Macedónia azoiinal való átengedése dolgában. Okt 7. Hindenburg serege, Dünaburg előtt 5 kim. szélességben benyomult az oroszok állásába. Az ellenséget ismét hátrább szoiitották. Egy rohamra induló orosz lovasdandárt összelőttek. Okt. 7. Az entente országok képviselőt Szófiában kikérték útlevelüket. A szerb és belga követ hasonlóan cselekedett. Okt. 7. Olasz harctér. A harci tevékenység a szokásos tüzérségi harcra szorítkozott. Csak a doberdói fensik északi része ellen kíséreltek meg az olaszok támadást. Ez a vállalkozásuk azonban teljesen meghiusult. Okt. 7. A görög korona tanács a semlegesség szigorú betartására és idegen csapatoknak görög földön való partraszállitása ellen tiltakozott (?) Okt. 7. Az entente-hatalmak óriási erőfeszítést akarnak kifejteni a Balkánon, hogy meggátolják Szerbia megsemmisítését és a németek Ronstantinápolyba jutását. Okt. 8. A szerb kormány már minden intézkedést megtett arra nézve, hogy a szkuptinát, a bankokat és a fontos állami hivatalok székhelyét Prisztinába tegye át. Okt. 8. Párisba hivatalos jelentés érkezett Szalonikiból, hogy tegnapig 30. ezer főnyi sereget szállítottak partra. Szakadatlanul uj gőzösök érkeznek a szaloniki kikötőbe. A szövetségesek állítólag 80 ezer főnyi francia katonaságot tesznek partra. Okt. 8. A görög miniszterelnök és külügyminiszter Zeimisz lett.