Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-15 / 33. szám

BALATONVIDEK 1915. augusztus 1 5. nemzetét prófétai lélekkel a nyugati 1 Egyház kebelébe vezette s ezzel a j krisztusi evangelium tanításaival meg­ismertette s számára a keresztény hit és kegyelem országának eszközeit s a leghatalmasabb ^közbenjáró, az égi Patróna, a magyarok Nagyasszonya oltalmát megnyerte! A kereszténység) szivet nemesítő, lelket erősítő, a lélek erőit konze rváló tanításaival s intéz­ményeivel ledönthetetlen sziklalapot adott, melyen a Nikolajevicsek minden pokoli támadásai sem vesznek erőt! Visszavonulhat a megvert, meg­alázott ellenség a kaukázusi hegyek oltalma alá, készíthet uj ágyukat, de ezt a várnégyszöget leromboló erőt legyűrni nem tudja soha ! A keresztény tan, az evangelium szelleme az a misztikum, melyet az ellenség avatatlan tekintete felfogni sem, de a hivölélek megismeri tud. 'A kereszténység vénáján átszállott a nemzet fiainak ereibe az az idegzson­gitó, lelket feszitö erő, mely leonidási hős csapatainkat a magyar Thermopi­lek szikláikon állította. Ez az erö küz­dött a Kárpátokban a szétmálló anyag­tömegével, ez az erö harcol Tirol havasainak ormain. Ez talizmánja a győ­zelemben, megnyugvása a küzdelem­ben. Erre a hitre vezette, oktatta Szt. István a nemzetet, a legszebb zászló, a kereszt oltalma alatt vitte küzde­lembe hadait a pogány K°PPányok és Qyulák ellen ! És a magyar nem­zet századokon át e hiterőnek tulajdo­nította s ennek tulajdonítja ma is győzelmeit. Innét az a lelkes s pana­szosan folyó visszaemlékezés legna­gyobb jóltevőjére. Szt. István, a máso­dik honalapító királyára. »Hol vagy István király, téged magyar kiván.« A magyar nemzet harca, nem­csak hősöket, önfeláldozó vértanukat, de igazi lovagokat mutat be ma is a világnak. l\üzdő harcosaink között nincs védteleneket támadó, békés lakosokat bántalmazó, nincs sebesült csonkító. A határokat romboló, em­bertelen gyújtogató s kínzó ellenség a lerombolt 190 község lakosságából nem talált egy orozva támadó polgár­ra! Nincs népünk között komitácsi és franktirör, nincs kegyetlenkedő kato­nánk 1 . . . Mi ez, gyávaság vagy félelem ? A magyar egyiket sem ismeri. De a keresztény civilizációnak, a nemes humanizmusnak az emberiségnek" olyán gyümölcse, amely csak egy oly nép életfáján teremhet' meg, amelyet még nem érintettek meg a sebesült csonkításban, védtelenek kínzásában kicsúcsosodott, hamis máz, hitvány álpáthos'szal platinázot híres francia és belga kulturu elosdiei. Az elfogulatlan történelem fela­data lesz megállapítani a "külömbséget a" mi és az ellenség harcmodora között A . szellemi és kulturális fölényt meg- i állapítani. Érdekeltségünk dacára is magunk is megállapíthatunk annyit; ' hogy a külömbségnek ez á" fölénve a j mi részünkön van, hol komitácsí és franctirör s sebesültcsonkitó harcost elienségeink nerrrmüfáthatunk föl, ha minden csillagvizsgálóik nagyítóiéncséit í harcterünkre mozgósítják is! Abban az alföldi magyar bakában -több hu­manizmus él, mint a nyugatiak és északiak egész ármádiájában. A magyar katona, hittel, Isten, haza és emberszeretettel ment harcba. Virágos csákója, fegyvere, mundérja alatt is melegen érző szivet visz ma­o gával. Az ellenséget csak a harckép­telenséoig üldözi. Pogány ethika a »Vae victis« iaj a legyözöttnek. Ar ma­gyar "(haza ebben a háborúban) a legyőzött sebesültben már nem ellen­séget, hanem szenvedő embert lát, kinek sebeit a könyörületesség és részvét olajával kötözgeti. A foglyokat pedig velünk együtt dédelgeti . . . mig oda át szenvedés a sorsuk a magas nyugati kultúra és hánvadtatott emberiesség megcsúfolá­sára . . . íme, gyümölcsei a százados fának melyet első szent királyunk áldott jobbja hazai földünkben ültetett. A legigazibb kultura, a lelki nemesség, a valódi emberiesség gyümölcsei. Eoy nemzet, melynek égy dicső­séges mult után ilyen a jelene: erő­teljes, nemes, hazafias és vitéz való­ban hálával borulhat le az istenies gondviselés előtt, ki neki Szent István- , ban nemcsak első koronás főt, máso­dik honalapitót, hanem lelkének nagv tulajdonságaival, prófétát többet apos­tolt adott ki szellemével és tanításai­val biztonságunk s fennmaradásának olyan alapjait rakta le a keresztény civilizáció bevezetésével, mely nemcsak századok viharait élte tul, de a világ legnagyobb küzdelmeit is diadalmasan s lovagias lélekkel vivja meg a teljes győzelemig! Ennek a szellemnek dicsősége, hogy ma nem gyász, hanem nemzeti örömünnepet ülhetünk! Őseink sóvár­gó bizakodásával s szivének hálájával emlékezünk azért ma szent királyunkra: >Hol vagy István király, Téged magvar kiván.« A te' tanitáslxl, a' te szellemed legyen vezérlő csillagunk a diadalmas béke országába, hogy tovább építhes­sük a keresztény civilizáció és haladás templomát amaz alapon melyet, mint szegletkövet a Te áldott szent jobbod lerakott, hogy azon se nyugat, se kelet minden támadó pokla soha erőt ne vehessen. Használjunk mindnyájan hadisegély postabélyeget! letének emeléséhez megajánlott 150. 000 koro­na rendkívüli államsegélyt. Felemlíti herceg Festetics Tassiló bőkezű támogatását, aki eddigi alapítványát 1000 koronával emelte ; hálával és kegyelettel emlékezett meg továbbá Puly István keszthelyi orvosról, aki egyesüle­tünk részére legutóbb végrendeletileg 2000 korona alapítványt tett a muzeum gyara­pítása céljából; köszönettel adózik végül egyesületünk minden alapító és rendes tag­jának, mint akik anyagi támogatásukkal já­rulnak a Keszthely városnak és az egész Bala­tonvidéknek díszére szolgáló Balatoni Muzeum, mint monumentális kulturális alkotás meg­valósításához. Jelzi végül, hogy a műit évi augusztusban megtartani szándékolt közgyű­lést a világháború izgalmai közepette az év végéig nsm tarthattuk meg és így a jelen közgyűlés két évi működésről számol be. Megállapítja a közgyűlés határozat képességét és a telveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Bognár Imre és Harasztovich István tagtársá­kat kéri fel. 2. Dr. Csák Árpád egyesületi titkár fel­olvassa a Balatoni Mu zeum-Egyesület 19.13 és 1014. évi működéséről és a Balatoni Muzeum ugyanezen időre vonatkozó állapotá­ról szóló titkári jelentését, mely szerint az egyesület vezetősége ugy a muzeum anyagá­nak gyarapításában, mint rendezésében, fenntartásában és megőrzésében az 1913-ik évben és az 1914 év első felében az előző' évekhez hasoló arányú tevékenységet fejtett ki. Az 1914-ik év nyarán beállott háborús viszonyok azonban az egyesületi működést az év másidik felében csak a legszüksége­sebbekre szorították. Nevezetesen az 1914-ben elmaradt államsegély lehetetlenné tette a mu­zeum anyagának gyűjtés és kutatás utján történő intenzivebb gyarapítását se tekín etben jórészben csak az 1913-ik évről áthozott allamsegély-maradvány csekély mértékéhez kellelt az egyesület vezetőségenek alkalmaz­kodnia. A muzeum anyagának gyarapítása céljá­ból a könyvtár részere megszereztük mind­azon szakfolyóiratokat, amelyeket az előző években is jarattunk. Régészeti ásatást vé­geztünk Zalavárott, az 1019-ben , alapított zalavári apátság romjai között; a fenéki római castrum közelében levő s a nép nyelvén „Puszta-szent-egyház"-nak nevezett római romoknál ; az ujmajori mezőn levő és leg­nagybb részben már felásott 1-ll-ik század­beli római urnatemető alsó végén és régé­szeti nyomozást eszközöltünk az akali-i római telepen. Mindezen ásaiások alkalmával szép számú régíségtárgy került muzeumunkba. A már veszendőbe .nenő Zala-somogyi pásztor­faragáso\bál 24t> darabbal gazdagítottuk muzeumunkat. Gyarapítottuk madár és hal­gyűjteményünket; megkezdtük a balatonvidéki bazaltok változatainak begyűjtését. Nagyobb rendezési munkálatot a nép­rajzi osztalyban végeztünk, ahol a muzeumi anyag összeszoritása folytán nyert helyre négy üj szekrényt állítottunk be s azokban az 1912-1914-ig gyűjtött pásztorfaragásokat állí­tottuk. Oktatási szempontból muzeumunkat pün­kösdtől november _közepéig minden vasárnap és ünnepen nyitvatartottuk s a közönség díj­talanul, szép számmal látogatta. A Balatoni Muzeum elhelyezésében 1013-14.évben változás nem történt. A Balatoni Muzeum tárgyainak száma az 1914. év végéig a következő : A könyv­tár álladéka 3735 drb ; a régiségtáré, — ide nem számítva a Csákrféle letéti gyűjteményt, 9767 drb ; a néprajzi gyüjemény 4293- drb. magyar tárgyat foglal magában; a tájrajzi gyűjtemény álladéka 836 darab, végül a ter­mészetrajzi gyűjtemény 3530 darabból áll. E szerint a muzeum tárgyainak összes száma,­a Csák féle letéti gyűjtemény tárgyain kivül, 22161 drb. "" ".. ' . Egyesületünk tagjainak összes száma­392. Ebből alapító tag'85, rendes - tag 307. A közgyűlés a. titkári jelentést, tud-q­másul veszi. 3. Lehrman Ferenc egyesületi pénztár­nok. előterjeszti az 1913. 4s " 19 í 4. évi iáró­számadásraés pénztári vagyonkimutatásra vo­natkozó jelentését. E szerint a bevételek A Balatoni Muzeum közgyűlése. Felvettük a Balatoni Muzeum-Egyesület 1915-évi augusztus hó 8-ikán, Keszthelyen, a városház tanácstermében tartott rendes közgyűléséről. 1. Dr. Lovassy Sándor egyesületi elnök megnyitja a közgyűlést. Elnöki megnyitójában visszapillantást vet az egyesület 17 évi múlt­jára. Kiemeli azokat a számottevő tényező­ket, melyek az egyesület- kulturális műkö­dését ezen idő alatt hathatósan támogatták; igy a közoktatásügyi kormánynak a Balatoni Muzeum gyarapítását, célzó évi rendes állam­segélyeitfa muzeum-telek megvásárlására nyúj­tott 24. 000 koronát és a muzeum állandó épü-

Next

/
Thumbnails
Contents