Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-21 / 38. szám
1918. szeptemb er 21. BALA'FONVIBÉR maga és társai nevében a nem várt, szives fogadtatást, azután így nyilatkozott: ilme, uraim, ez a horvát invázió !» Ezekkel a szavakkal arra célzott, hogy a fővárosi és dunántúli sajtó, no meg a keszthelyi is, arra a hirre, hogy a balatoni vasutat a zágrábi üzletvezetőség kötelékébe csatolják, horvát inváziót emlegetett. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy erre az alkalomra az állomás épületére villanyos lámpákat szereltek fel s az állomás olyan tündéri fényben úszott, amilyenben mindig szeretne úszni. (Sajnos, a villamos körték már nemsokára Ganzék raktárába vándorolnak.) Bemutatkozás után megindult a menet a Balatonpart felé, ahol már fényes kivilágítás várt a kedves vendégekre. Az üzletvezetőt és a kiránduló társaságot a kedves figyelem láthatólag kellemesen érintette. Kellemes érzésüket a diszlövések és a Rákócziinduló lelkesítő dallamai csak fokozták. Erre már a Balaton partján rengeteg embertömeg verődött össze, mely a velencei est szépségében együtt gyönyörködött a kirándulókkal. Körülbelül 20 percig tartó parti séta után felvonult az egész társaság a •Hullám* szálló nagytermébe, ahol díszesen telitett, virágos asztalok várták a vendégsereget. Rövidesen megkezdődött a társasvacsora. Ezen a vacsorán nem az volt a fő, mit ettek vagy mit itták (bár őszintén meg kell vallani, hogy Strausz Miksa iparkodott kitenni magáért), sokkal többet élt ennél a szivek megnyílása és az eszmék kicserélése. A közös vacsora igazán a szeietet és a jó kedv jegyében folyt le. Az asztalfőn dr. Bacsinszky Vladimír üzletvezető foglalt helyet, mellette jobról Berkes Ottó főgimn. igazgató, balról Beisehl Imre városbíró ült. A második fogásnál Beisehl Imre városbíró állott szólásra. Felköszöntőjében üdvözölte a kiránduló társaságot s kiváló vezetőjét s azt kívánta, hogy a balatoni bűvös légkörben necsak otthonosan érezzék magukat, hanem ha eltávoznak is, mindig szívesen emlékezzenek Keszthelyre s az itt töltött rövid órákra. Éljenzés után dr. Bacsinszky Vladimír válaszolt Beisehl Imre üdvözlésére. Megköszönte a nem várt szives fogadtatást Keszthely városának s rendkívül harozottsággnl jehnté ki, hogy a város közlekedési viszonyainak j vitására mindent szívesen megtesz, ami tőle kitelik. Ha azonban minden vágynak, kívánságnak eleget nem teliét, azt ne irják az ő íovására. hanem annak a hibás vasúti politikának tulajdonítsák, melynek káros következmenyeit csak évtizedek múlva lehet pótolni. Keszthelynek, a Balaton metropolisának fejlődésére és haladására ürítette poharát. A következő felszólaló dr. Lakatos Vince főgimn, tanár volt, ki dr. Bacsinszlcy Vladimír izzó szeretettől áthatott szavaira reflektálva megköszönte az üzletvezetőnek eddigi intézkedéseit, amelyekkel a vicináliák nyomorúságait részben eltávolította s arra kérte, legyen rajta, hogy 10 év múlva a 16-os számú vonat, olyan simán, elegánsan robogjou be a keszthelyi állomásra, mint az a vonat, ametyen az üzletvezető és kedves társasága érkezett. Berkes Ottó szellemes felszólalásában szintén az üzletvezetőt üdvözölte s megköszönte neki, hogy módot nyújtott annak a megismerésére, hogy üzletvezetőnk is van, mert mi ezt eddig nem igen tudtuk. O nem döbbent meg akkor, mikor arról hallott, hogy a zágrábi üzletvezetőséghez csatolnak bennünket, mint az előtte szóló, mert úgy okoskodott, hogy veszteni nem veszthetünk, legfölebb csak nyerhetünk. Dr. Újhelyi Sándor zágrábi üzletvezetöségi titkár meghívta a keszthelyieket köl csönös látogatásra, amely látogatás nagy erkölcsi támogatás lenne a zágrábi magyarságnak. Dr. Schwarz Zsigmond a hölgykoszorút üdvözölte, dr. Neumark Béla vasúti orvos pedig 1888-ra gondolt vissza, mikor a keszthely — balatonszentgyörgyi vicinális vasutacska megnyílott s mikor szintén örömnap volt, Keszthelyen. Az akkori díszlakomán tartott, felszólalásában rámutatott arra, hogy alig nyílott meg a kis vicinális, máris oly nagy ember utazott rajta, mint az angol trónörökös. Ezt ő a vasút fejlődésére nagyon jó ómennek tartotta. íme, reményei most, az uj üzletvezető alatt kezdenek teljesedni. Almainak megvalósítójára, dr. Bacsinszkyra üríti poharát. Dr. Csák Árpád mint fürdőintézö s mint lapszerkesztő szólt. Elmondta Keszthely nevezetességeit és -sajnálta, hogy a társaság csak oly rövid ideig marad Keszthelyen. Dr. Bacsinszky Vladimír a sajnálkozó szavakra kijelentette, hogy a hosszabb ideig i tartó együttmaradásuak csak egy módja van, ha a ketzthelyiek résztvesznek a további kiránduláson, amelyre az egész társaságot szívesen meghívta. Vacsora alalt a hölgyeket diszes csokrokkal lepték meg. Asztalbontás után a jó kedvű társaság táncra perdült, aztán ropták a lassii magyart, csárdást, meg a bosztont hajnal tájig. A külön vonat vasárnap reggel 8 óra 30 perckor indult el a keszthelyi állomásról. A társaság Balatonfüreden szállt, ki először, hol ebéd volt, (de fogadtatás nem). Ebéd után hajón átmentek Tíhauyba s onnan Balatonföldvárra. Este Balatonalmádiban voltak, hol megvacsoráztak. Balatonfüredtől fogva együtt volt a társasággal dr. Óvári Ferenc veszprémi képviselő ; füredi kalauz pedig Cséplő Ernő, a B. Sz. ? titkára volt. Legjobban megemlegetik a j zágrábiak Balatonfüredet, hol egy liter asz• tali borért 2 korona 60 fillért fizettek. D> 'iát nincsen öröm üröm nélkül ! Széljegyzet az iskolaév kezdetéhez. A napokban városon jártam. Szeptember eleje volt. Láttam, ahogy a tanítók hivataloa időben siettek az osztályaikba. S ott már rend, az ő közbevetet,tségük nélkül pedánsság várta őket. Nem kellett futkosniok osztálynapló, beiratá>i ivek után. A katedrájukon várta őket minden. Látom, ahogy nyugodt s megszokott gesztussal felhúzták nadrágjukat leülés előtt a katedránál. S örömös arccal fogadták kis emberkéiket s a szüleiket Boldog világ ! Linóleum, portalan padlózat, redőnyös ablakok, fehér falak, tiszta padok . . . Ma, ahogy visszagondolok, álomnak tűnik föl . . . Messziről kéklik . . . Talán majd . . . De akkorra én már kibeszélem a lelkemet, kiköpöm a pormarta tüdőmet, mire oda éiek. Mert falun a tanítónak előbb a szaladgálásba, mérgelődésbe ölődik energiája, amit a tanításba kellene beledönteni a nyárról szerzett, halmozott fölöslegből. . . M'kor nagynehezen odáig v»rödött, hogy a fölpofozott iskolában ülhet — beirni, askor jön egy szülő négy gyerekkel. . . Naphoszszat kuksolhat, naphosszat többet várva. S ha hivatalosan a ridegjére fogja, van átkozódás, szitok. . . Miért ? Mert a közbeeső forumok a paraszt, száját kenik mézes madzaggal azért a hülye népszerűségért. Eötvös bárók, most az ünneplésteken jut eszembe Viola-féle alaktok hamis beállítottsága. Volt a ti 68-as törvénytek bizottsági tárgyalásán egy ma is élő, erős, tiszta szemű embertek, Schwarz Gyula. Oh, az látta, hogy a magyar nem olyan XIX. százados szemmel mérhető alak. Az kimondta statisztika hiányában is, hogy 5000 -nél több községben nincs még iskola s hogy ideálizmusból, minden ráeröszakolás nélkül nem is állit a paraszt iskolát, mert annyira anyagias, hogy a legszükségesebbre sajnálja. A 68-as törvény életbelépése után félszázaddal látták ezt be az utódok a 907-es törvényben, mikor kényszeritették az állításra és az iskolábaszoiitásra a községeket. Első sorban is a paraszt falut. Hány keserűség, bánj' ós menynyi megalkuvás késteti falun azt a lelkemből ki nem kopható látványt, ahogy a beírat ás eiső napján tolult szülő és gyerek a hüs, ablakredőnyös, linoleumpadlózatos, faárnyas udvaru iskolába . . . Ülök és gondolkodom. A beiratás első napján. Mikor egy szii'ő négy gyermekét jegyeztette be . . . Este hat órakor . . . Tehát ez az egy fecske is megkésett . . . A linoloumpadlós iskolák kapuja előtt megállhatott volna s nézhette volna, hogy délelőtt 8 — 12 óráig, délután 2—4 óráig van íratás. V—th. Versenytárgyalás a „Hullám 4 és „Balaton" szállók ügyében Keszthely város elöljárósága Reischl Imre városbíró elnöklete alatt f. hő 20-án d. e. II órakor gyűlést tartolt. A gyűlés tárgya volt a «HulIám» és «B»laton> szállodák bérbeadása. Szekeres jegyző felolvasta a szerződés feltételeit és szóbeli árverésre hívta fel az érdeklődőket. Az árverésen legtöbbet ígért Biró József boglári vendéglős, 1200 koronát. Következett az Írásbeli ajánlatok felbontása. Beisehl városbiró konstatálván, hogy a boritékok sértet lenek, az ajánlatokat felbon'ott a a beérkezés rendjében. Összesen öt ajánlat, érkezett be. Biró József ajánl 10000 koronát. Strausz Miksa 10000 koronát. Antal Jenő 15000 koronát. Bozzay Bálint (12 évre) 11500 koronát. Láng Imre (10 évre) 12000 koronát. HIE E K. — A hercegi család itthon. Hosszabb távollét után a hercegi családnak több tagja tért, haza a mult szerdán este a fél hét Órai vonattal. Ekkor érkeztek meg Festetics Tassilo hercegné ő főméltósága, Ella grófnő és a kis Windischqratz hercegek. Pénteken este pedig Windischgratz hercegné jött meg a redes esti vonattal. — Személyi hír. Burány Gergely dr. csornai prépost a keszthelyi prém. larsliáz és főgimnázium látogatására folyó hó 16 án városunkba érkezett. Ma pedig Budape tr® utazott. — Megyéspüspökünk jubileuma Emiitettük, hoyy Berkes Ottó főgimnáziumi igazgató Dr. br. Hornig Károly bibornok püspök ultit jubileuma alkalmával hosszabb táviratban üdvözölte a prém. társház nevében. A,z üdvözletre a következő válasz; érkezett. „Felette megtisztelő szives megemlékezéséért fogadja melegen érzett köszönetem és kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Báró Hornig Károly bibornok veszprémi püspök."' — Sajtóvasárnap a veszprémi egyházmegysben. Október 6-én lesz a veszprémi egyházmegyében s igy Keszthelyen is s sajtó vasárnap Ezen a napon az árva kath. sajtó erősítésére gyűjtést, rendeznek a templomokban. Remélhető, hogy ebben az évben a kath. hivek jobban fogják méltányolni a kath. sajtó fontosságát s jobban megnyitják az erszényüket a kath. újságírás istápolására. — Közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestülete a községház tanácstermében folyó hó 22-én d. u. 2 órakor rend-