Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

XVII. évfolyam. Keszthely, 1913. szeptember 14. 37, szam. Politilvai lietilap. M E G JELENI K H E T ENKÍNT E G Y S Z F li: V A S Á R N A P. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL i VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évrf Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : 10 K. — f.l Negyedévre 5 K. — í'. Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 20 Heti kis tükör. Üdv dr. Bacsinszkynak és a zágrábi magyaroknak. Vásutuuk uj üziel vezetője,ki a nemrégen hatósága alá került, vidéket már többször szemügyre vette és Keszthely iránt kezdettől fogva a legmelegebb szeretettel vise tetett,, a mult szombaton igazán mélységes hálára kötelezte Keszthely város polgárságát. Eljött ' emutitlíozui s macával hozta a kört, amely Horvátországban a magyar államhatalom exponensének, a Máv. hivatalnokainak sorából szerzi hazafias tagjait. Mert itthon, alr>l minden szivet egy érzelem dobogtat, könyü hazafinak lenni, hanem ott lennt Zágrábban, hol a mttgyar szóéit esu'-kg gyilkos tekintetet és gyilkos fegyvert is tüini kell ott már a haz, fias éizés igaz érdeii'Száiűba megy. Annál nagyobb lelkfsedóss'l és szeretettel kell fogadnunk szegény honfitársainkat, ktk az ellenséges érzelmű nép között oly odaadó lag tljesitik feladataikat; üdvözölnünk kell eUö sorban vezetőjüket, dr. Bacsinszky Vladimírt, ki e tényével is megmutatta, hogy Keszthelyt mennyire szereti és becsül

1. Isten hozta magyar testvéreinket ! Rakovszky Béla és az Andrássy-párt. Eiősen tartja magát az a hír, hogy Rakovszky fMa, kit, Kerületünk néppárti programmal küldött be a parlamentbe, belépeti az Andrássy-pártba. A hír valódiságáról eddig nem kaptunk biztos értesülést, bár mi is nagyon hihetőnek tartjuk. A közelgő veszedelem. Irta Dr. Tihanyi Barna A balkáni háborúnak rettenetes gyümölcsei most kezdenek érni. A lapok híradása szerint az országnak legalább tiz vármegyéje inficiálva van a fekete halál öldöklő bacillusaitól. sőt az ország fővárosában is több megdöbbentő koleraeset fordult elő. Hogy a veszedelem tőlünk sincs már igen messze, a?t következtetni lehet abból is, hogy a balatoni vasúton egy Budapestre igyekvő utason a kolera tünetei mutatkoztak. A mi vidékünkön eddig, hála Istennek, tudtunkkal egyetlen koleragyarius eset sem fordult elő, de azért nem nézhetjük összetett kézzel a vész közeledését. Ha más nem intene is bennünket óvatosságra, itt van a szomszéd Reziben dühöngő tífusz, mely csaknem oly veszélyes, mint az ázsiai kolera s már is elég bok emberéletet követelt. Sajnos, a tífusz már nemcsak a vidéken lépett fel, hanem átcsapott városunkba is. 8 ALATON VIDÉK TAHCAJA. Ősszel. Irta Tasnádi Beér Gyula. Találkoztunk. Nem igy képzeltem. Egész másnak. Areára nem redöket, mit gondok ásnak. Vidámnak, szépnek, mint utoljára láttam, Mem megöregedve, igy fakóra váltan. Beszélgettünk. Mondta, hogy emlékszik. Mondta, hogy régen volt, Hogy fájt, hogy elhagytam. Neki az szégyen volt.j, Aztán hozzátette: 'De most már nem bánom: Maga is megvénült, édes barátom /» Tanulmányutazás Tekeres pusztától New-Yorkon át Keszthelyre. Irta: Dr. HOFFMANN FERENC gazd. akad. tanár. (Folyt.) Nagyon érdekesek a délutáni teázó helyiségek. Ezek száma, azt, mondják, az utóbbi években szaporodott. E téren az •Aerated bread Company > vállalat helyiségei a legnevezetesebbek, ezek London minden u'cajában megtalálhatók. Kitűnő zene mellett szürcsölgeti i tt a teát az előkelő világ csekély shillingéit. Ha Londont nagyjában meg akarjuk ismerni, legalább is egy hetet kell ott töltenünk. Minden napra mag más látnivalónk akad. Bizonyára érdekelni fogja az utast a londoni nemzeti kép'ár. Ez a Trafalgarsquare-on van s reggel 10 órától fogva nyitva áll. Ig?n sok értékes képben gyönyörködhetni ottan. Amint a képtárból kilépünk, a Trnfnlgar-square hátulsó falán egy sajátságos jelt látunk, ami nem mindeneinek ragadja meg figyelmét. Egy negyedszázaddal ezelőtt a parlament rendeletéből kifolyólag a normális hosszmérték örökittetett itt meg, azért, hogy a vevők e hiteles helyen ellenőrizhessék a vásárolt portél, ák mennyiségét. Ezen intézkedésnek bizonyára sokat köszönhet i\ szolid kereskedelem Ha a Trafalgar-square-ról a Whitehall-on keresztül sétálunk,a «Horse-Guards»hoz érkezünk, azaz a lovasörséghez, melj' a legfőbb katonai parancsnokság alatt áll. Naponta fél tizenkét órakor igen érdekes parádét láthatni itten. Tovább haladva elérkezünk az új West-minisler palotához, ahol a törvényhozás székel; közvetlen közelében van a West-minidter székesegyház is, ahol az angol királyokat szokták megkoronázni s ahol kiváló egyének síremlékei láthatók. Itt mindig annyi a látogató, hogy nem lehet Ez is eggyel több ok arra, hogy a hatóság lábra álljon és teljes erővel megtegyen mindent, ami megtehető. A külvárosi részekben elég sok szenyes udvart, piszkot és szemetet lehet találni. Ezeket pontosan fel kell jegyezni és alapos tisztogatás alá venni, mert ha a vész már kopogtat, akkor későn lesz a sopánkodás. Szigorú vizsgálat alá kell fogni a piacot és a piasi termékeket is. Kérlelhetetlen szigorral kell üldözni mindent, ami a közegészségnek ártalmára lehet. A gyanús vidék lakóit ki kell tiltani a piacról s felelőssé kell tenni az illető község elöljáróságát. De még ez sem elég. Mivel nekünk kevés a rendőrünk, ideiglenes őrséget kell /elállítani a faliakból idevezető utakra

7 hogy a veszélyes elemek idejekorán eltávolíthatók legyenek. A néppel meg kell értetni, mit kell tenni a ragály megakadályozására. Meg kell ismertetni vele a szappan és zsebkendő intenzivebb használatát mert az utóbbit illetőleg a mi jó népünk sok tekintetben most a tömegben visszafelé fordulni, hanem úgyszólván az árral kell úszni. «Mnreh aloDg please>, hangzik az őrök udvarias felszólítása. Amint a parlamentet elhagyjuk, az u. n. «Westminster Hall »-on vezet keresztül utunk. Ez egy tágas, de üres térség. Egy rézlapot látunk a márványkövezeten beillesztve, mely jelzi, hogy e helyen fejeztetett le I. Károly angol király 1649-i en. A Westminster közvetlen a Themse partján van, olyan formán, mint az országház a Duna partján. A Thenisén igen érdekes kirándulást tehetünk, érdekes kép tárul elélik, melyhez foghatót, alig találunk másutt. A Themse purtján van egy étdekes nevezetesség a «London Tower»,*) a londoni vár. Ennek helyén már a rómaiak idejében is erősség volt. Régi divatú egyenvuháju örök mutatják a váiban a koronázási ékszereket, fegyvereket stb. Ezt is érdemes megtekinteni. Itt látható a világhírű Culinan-gyémánt. A vár egyik knpuja az; u. n «Tr»itors Gute», amelyen a hazaárulókat vezették be egykor a várbörtönbe. Amennyire bámulatba ejti az idegent a londoni hétköznapi forgah m. éppen anynyirn meglepi a vasárnapi uualom. Azok a rengeteg utcák, ámeneken csak úgy hemzsegnek a járművek és tolonganak a járó-kelők, vasárnap reggel teljesen üresek s London egy nagy pusztaság. Alig lehet *) Erről Madách is megemlékezik Az ember tragédiájában. Szerk,