Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

XVII. évfolyam. Keszthely, ISÍ3. augusztus 17. 33. szám. MEGJELENIK lietilap. FI E 1 E N K I N T E.GYS Z V ii: V A S Á R N A P. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, Hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre . . 10 K. — f. Negyedévre Fél évre . . . . B K. — f.| Eg^yes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 60 20 Heti kis tükör. Augusztus 18. O'Z királyunk is mát ünnepel. AKI igaz; magyar, annak vele kell ünnepelni. A inai alkotmányellenes küzdelmek idején úgyis sokszoros erővel kell megnyilvánulnia király hűségünknek. A modern kor meg akarja ingatni a mi királyságunk alapjait is. Istentelen kezek sáiba akarják tiporni a szt. koronát és hordozóját. Mi akkor leszünk liű hazafiak, ha első szt. királyunk utódja mellett az utolsó csepp véiüukig kitartunk s küzdelmünket annak'a fénye aranyozza be, ami a s t. koronát ékesiti, a kereszté. Keszthely haladása. Mi a szivünkön hordozzuk Keszthely haladását. Ezért ostorozunk minden hibát, mely a haladásnak útjában áll. A minap egy vidéki uri ember avval a panasszal jött hoz zám, hogy az egyik helybeli könyvkereskedésben olyan képeslapokat árusítanak, amelyek tiz, sőt tán több évesek is. U'ánna jártam a dolognak és meggyőződtem az igazságról. A legtöbb képeslapon még a régi petróleum lámpák ékeskednek. Egyiken a Festetics-szobor helyén lévő régi tér diszeleg. Egy másik Keszthelynek szinte az őskori állapotát mutatja be. Ezek után azt kérdem, hogy nincs-e ez Keszthely haladásának-a kárára ? Minek akkor képes kalauzt vagy ismertetést kiadni, ha egyesek üzleti érdekből az evvel elért hutáit ellensúlyozzák? Több lelkiismeretességet és kevesebb üzleti szellemet és akkor — halad a város. Szent István napján. Ünneplünk, pedig sírnunk kellene. De a mi sorsunk már csak az, hogy a mi örömünk könnyáztatta utakon baladhat. Hiszen történelmi axióma, hogy «Sírra vigad a magyar.y Szent István király napjához szinte hozzá illenek a könyek. Ezen az egy napon föl tárulnak ezeréves történelmünk majd verőfényes, majd gyászos lapjai. Megujjulnak a magyar gyászos dalai : siratva a régi dicsőséget, visszasóvárogva történelmének napjait. A magyarok között is a legnagyobbat — a honalapító első nagy királyt, szt. Istvánt! IIol vagy István király, léged magyar kirán, Gyászos öltözetben te elötled sírván! Minél borúsabb jelenünk, annál inkább kell zarándokolnunk lélekben az O nagj

r alakjához, nemcsak hogy kisírjuk magunkat, hogy okulást merítsünk ragyogó példájából a tiszta, áldozatos hazaszeretetre. Hogy megtanuljuk ismerni és tisztelni azt az alapot, melyre Szt. István ezeréves alkotmányunkat helyezte.Hogy ezt az alapot megbecsülni nemcsak keresztényi, de hazafias érdekünk is követeli. Hogy ettől az alaptól eltérni hűtlenséget jelentene a haza ügye iránt is. Szent Istvánban mi nemcsak az apostolt, a szentet, hanem a lánglelkü nagy hazafit, az igazi hazafiak örök mintaképét is ünnepeljük. Valamint az O nagyságát nem öregbítheti a mi ünneplésünk, az 0 hallhatatlan érdemeiből sem vonhat le semmit a magyar lélek előtt idegen szellem kicsinyeskedő ultramoderneskedése! Amivel az egyház az 0 apostolát díszítette, a szent jelzőt hiába akarja tőle megtagadni a kicsike utód ! Csak azért, hogy holmi radikális tollával pompázhasson némely megkótyagosodott radikális itellectuel előtt ! Ezer szerencse, hogy a többi Istvánok között az első jelzőt mégis koncedálni merjük anélkül, hogy némely körök haragját magunkra zúdítanánk. Gyáva, gerinctelen meghunyászkodásunk ban engedjük, hogy törtéA BALATON VIDÉK TAH (i A JA. Levél Rohitschról. Irta Patyi István. Teljes neve : Rohitsch Sauerbrunn. Azt hiszem, minden kedves olvasó tudja, hogy ez a levél a stájerországi fürdőből jön s arról szól. Igaz, hogy nyáron fürdőről iini, időszerű. De sokan azt gondolhatják, hogyan irhát, magyarlelkü tollforgató stájer fürdőről, Erre azt felelem : hogy Rohitsch Sauerbrunn a legmagyarabb idegen fürdő. A fürdővendégeknek legalább háromnegyed része magyarul beszél. Az olvasóteremt en több a magyar újság, mint a német. Vidéki magyar lapok is olvashatók itt. (Biztosra veszem, hogy ezentúl a •Balatonvidék* is járni fog ide.) It;en sok magyar iró jött ide pihenni, üdülni s legfőkép gyógyulni. A nagy magyar lyrikus, Vajda János, többször keresett itt gyógyulást s bár alkalmi ódát még a budapesti egyetemi ifjúság fölkérésére sem irt, Rohitschot megénekelte festői szépségéért, de kivált csodás gyógyító hatásáért. Egy többszázéves <5riás koronájú tölgyfán, amelynek törzsét két férfi nem tudja kinyújtott karjaival körülfogni, egy kis emléktábla lóg ezzel a fölirással : <Mikszáth-Eiche». Mikszáth Kálmán pihent, szundikált, mélázott, adomázott s társalgott alatta tisztelőivel, mig köröttük méhek « a magyar humor ésszellem szikiái sziporkáztak, röpködtek, csillogtak, csiptek és égettek. Beöthy Zsolt éppen most tiz éve maga mondta nekem itt, hogy ez a huszonnegyedik nyár, amelynek augusztusát Rohitschon tölti. Tavaly még itt nyaralt harmincharmadszor, de az idén eddig hiába vártuk. (Ma hallottam itt, hogj' Afrikában jár; e«yik lánya ott van férjnél.) A hírnevesebb magyar irók közül Kenedi Géza üdül it t feleségével. De ha Rohitschon nem folyna is magyar társalgás és magyar élet, nincs-e joga a beteg embernek idegen országban gyógyulást keresni ? ! S nincs-e joga minden embernek olyan fürdőt keresni, ahol nem bánnak embertelenül s kíméletlenül tárcájával ? ! Kiuek van kedve magát a magyar hazafias érzés és összetartozás szines örve alatt, megzsaroltatni ? ! Vannak szolid és kényelmes magj'ar fürdők is, de azokban nem találhat mindenfajta beteg gyógyulást De aztán vannak igen furcsa hirnevü fürdőink is. Egy jóbarátomat gyomorbajos létére egy erdélyi fürdőben olyan sültekkel táplálták és hizlalták, amelyek drágaságuk mellett elrághatatlanok voltak. Fiai sem tudták azokat a sülteket hibátlan jó fogaikkal összeaprítani és élvezni. Hogy kárba ne vesszék a páratlan pecsenye, a takarítóasszony kis kutyájának hazavitték a gyerekek. Ee a takarítónő hiába kínálgatta a kis kutyát a pompás drága sülttel, a kutyus csak nem akarta azt élvezni. S mikor barátom érdeklődött, hogy a kiskutyának izlett-e a fürdői egyet'en vendéglő pecsenyéje, a takarítónő előállt s kirukkolt vele, hogy a kis kutya nem akarja a drága sültet megenui. Ilyesmit a rohitschi vendéglők kosztjától a legelkeseredettebb élcelő sem állithatna. Aztán kit nem lepne meg osztrák fürdőben kellemesen, ha a kitűnő zenekar rázendít a «Szózat» dallamára?! Pedig mikor ezt a levelet az esti napfényben, az Isten szabad ege alatt, óriási fényüktől környezve rovom, mig kis fiaim az ablakaink alatt elterülő rétnek imént lekaszált füvét nagy buzgósággal ölre szedve boglyákba hordják s a stájer kaszással magyarul beszélgetnek, újra idehallik, idecsendül a «Szózat áriája ! A nagyméretű, páratlan szépségű gyógyteremb"°n néhány este Kaczér Lina énekelt, aki egy évvel ezelőtt a budapesti operának volt szerződött tagja, régibb és ujabb magyar dalokat, de belépődíj s bejelentés nélkül a maga s mások gyönyörűségére s mulattatására. Magyar műkedvelők muzsikálnak, énekelnek, sokszor művészileg, a gyógy teremben magyar darabokat. Magyar gyermekek táncolnak, játszanak, ismerkednek, barátkoznak H fényes, nagy gyógy terem ben is, a hegyi utakon is, » főtéren is. De nemcsak a magyar vonatkozások húzzák és kötik ide a magyar embert. Rohitsch Sauerbrunn hírnevét legfőkép ceodáshatásu ásványvizeinek köszönheti, A Donáti- éz Styria-forrás Karlsbad