Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-12-21 / 51. szám

1913. december 21. BALA'fONTIDES nénk, hogy van oknuk őt nem szeretni, nyujtsunk ezen a szent: ünnepen neki kezet a megbocsátásra. Leg yen a k&rscsouy az igaz békességnek, a tiszta szeretetnek örömünnepe, hogy mi is mint eg> kor a mennyei karok, lelki buzgósággal énekelhessük «Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, a földön békesség a jó akaratú embereknek.» JÉNA, Irta Vath. II. Megkeressük a finneket. Öten vannak. 0tőjüket küldte ki a kormány. Hamarosan összebarátkozunk, mint testvérnemzetbeliekhez illik. Hamarosan szomszédosán béreltek lakást s baráti, jgbban testvéri viszonyba elegyedtek. *— — — Délután ehuéz'ürik a postások jótékony és jubiláló múlntságáry. Az a dultaj jókedv épen ellenkezőt mondott a német melancholtának. A képeslapokat kináló lányok egyenesen nemzetközien viselkedtek s kedveskedően ajánlgatták áruikat a jótékonycél nevében. Az ott maradt jogászok és hallgatók (nem régen zárták be az iskolai evet: juh 27 •én) igazán elitélni való viselkedését remek kedélynek . keresztelték el. Itthon e küllői < 1 im átlók kanászságuak, legkevesebb du hajkodásnak mondták volna — elitélön. Mi, Bolond unokák, összevont szeJnöldöküen csóváljuk fejünket mindenen. Künn, erőtlenségeknek is tapsolunk. Így telt el e§téljg az idő. Néztünk, lat iunk s i'éltünk. Jár unk a Napoleonkönél, ahol seregei egy része állt a lipcsei csatakor: 813. Útba ejtettük a csillágvizsgá ó kertjét, hol a régi egyetem állott, amelyben Schiller filozófiát tanitott. E kertijén van a Schiller—Goethe-asztal. 11 litóla ÍI m ft K öpadon találkozott H németek világhiiü két költője. Ebben a kertben van Scl\i'ler Szobra is. Nem valami remekmű A keszthelyi Festetics-szobor szebb. Egyéb ként Prágától kezdve becsületes szobrot, künn téren nem láttam. Jénában a Zeiszemlék relifjein felüt semmi nyomát a mű veszeti iiánynak. Hidat se találtam a pestiekhez foghatót egyet se. Már tájt a falusi, hajlós humuszhoz . szokott lábam a gránitkopkákkal különös módon kövezett utak tói. S fáradt volt, az agyam a sok impressziótól. Meg a rendetlen életi öl. (Vasúton aludni, hogy szál,óban ne kelljen hálni.) Beesteledett és a városi Konzert saalba mentünk' Már ünneplés közönség gyűlt egybe. A tanárok bemutatkozóját, hallgatni. A kurzus előadói számosan vo'tak. Maga Rein nyitott" meg. Udvözö te a megjelenteket. Megemlítette, hogy hányadik nyári tanfolyam, melj'et. ő kezdeményezett s amelyet ő vezet és rendez ezen túl is. Német jóizüségeket mondhatott, amolyan tősgyökeres nyelven, mert még a jobb német társaim se értették. A jóizüséget pedig a nevetésekből következtettük. Énekek követték. Persze német nyelven. A szövegek és dallam ismerős lehetett. Elég gyenge zongorista kisérte. S a közönség nyomott kiosztott szövegekből énekelte. Eltérően a mi, felolvasásainktői, amelyre mindig betanított énekkarok készülnek. Bemutatkozott Böhnier; Hackel trónörököse és egy építesz. Programmot adtak. Némelyik jóizüen, fűszerezetten. Másik komoly.,n, röviden. Énekszámok után haza oszlottunk. — A legtöbben avval a tudattal, hogy a német tudományos és tősgyökeres nyelvet nem bírjuk. Egy Losoncra kinevezett német, tanár is oda konkludált — Mit tévő legyek én ? Egész éjtszakai gondot okozott a kérdés. Eeieletet kerestem rá. (Folytatjuk.) A szlavóniai magyarság küzdelme. Irta Kozma Imre, ináv. tanító. Rákosi Viktor, tollára lenne szükségem, hogy méltóképen ecseteljem azt a lelkes, megható küzdelmet, mit a szlavóniai magyarság kifejt. Tanú

1, dolgozik, tür és remén\ kedik. Köteteket lehetne irni e négy ténykedéséről. A magyar faj kitartó szorgalma itt az idegen fájok között minden egyes tajtesl,vérünknél kijeg-c sedve diadala' üli. Gazdasági t-ien munkássága tévén érvényesül. Is igy, elhagyott ellenséges versenytársat kimondhatatlan sok kellemetlenséget okoznak neki. - Á lehelő legképtelenebb n,ódon, hihetetlen eszközökkel nyomják el a magyart. Mikor egy-egy ilyen kímélet, len, durva bánásmódban rész-sitik véreinket, fel-felsóhijf ank. — Idejöjjetek, hires magyarországi liberális éizésü, nemzetiségi-dikkel szemben nagylelkű szabidgondolkozók ! Ti, kik odahaza kigúnyoljátok a hazafias'érzést,, ökölbeszorult kéz/.'1 követelnétek a bosszút a magyar nemzet bántalmazójára! Nálunk Runián, a szeréinségt magyarság gócpontjában, egy tizenháromezer lalü>su vátosban egyetlen egy kávéházban kapni egyetlen magyar újságot, a «Pesti Hirlape-ot. Sehol máshol hite hamva sincs « mi-gyár lapnak. Sőt, eg}'ik szerb vendéglős égy magyar paraszt vendégét kidobta, mikor magyar lapot kért. íme igj' tánik a magyarral a magyar korona területén eg}

7 idegen! Es ezzel szemben Készt helyen minden kávéház tele van német lapokkal. Tan ennek az ezetéves szinm-gyur város közönségé liek <i lelkiszükségére ? Nem. Oktalanul liberálisuk vágjunk. A sz-ávteiiger hullámai között, a ru mai magyar olvasókör miit sziget nyújt menedéket a veszély ben forgó magyarságnak. Otthont nyujtuuk a magyarság művelődésének, szórakozásának- Kötünk uemes eszközökkel neveli a magyarságot arra, hogy tűrje H sók arculcsapást, éljen békében idegenajka polgártársaival, dolgoznék, tanuljon es reménykedjék. Es a magyarság szót fogad. Az az egyszerű napszámos, ki fáradtan ballag haza napi munkája után, útközben a magyar olvasókör könyvtárából kivett könyvet olvassa. Az az utazó, ki hetekig tartó kocsikázásával keresi odalenn a hegyesvölgyes Boszniában — Szerbiában kenyerét, elindul a» előtt a mi könyveinkkel rakja meg a koc-ialját.' Az az egyszerű fa'usi fiúból lett mesterlegény felszabadulása u'áll a mi tagunk lesz s könyvtárunk segítségével önszorgalmából most pótolja mindazt, amit a sors mostohasága miatt elmulasztott.. Az a többé-kevésbbé nemzetközi érzelmű magyarul tudó intelligencia a mi könyvtárunkban keresi könnyed szórakozását s a magyar betű apránkint viszi be szivébe azt a faji öntudatot, mit a mostani kor modern világnézete kiölt onnan. Nemes, szép munka jutott nekünk osztályrészül. Nem akarjuk bántani a másét, de szivósan ragaszkodunk a magunk magyarságához. Munkásságunk azonban, sajnos, oly sokoldalúkig veszi igénybe anyagi erőnket is, hogy mindent nem tudunk saját erőnkből elintézni. Hazafias ' izalommal kérem szülővárosom magyarszivü társadalmát — pénzt nem kívánok — ajándékozzanak nekünk néhány kiolvasott regényt, elbeszélést. Számtalan cshle'd van itt, kiki.ek felnőit gyermekei vannak. Ezeknek diákkori meséskönyvet, ifjúsági tör'énelmi elbeszélései padláson hányódnak. Mily megbecsü!heilen szolgálatot ten.iének ezek minálunk! Adják azokat, minekünk. Juttassák el a könyveket kezeimhez a vakáció idején s éu újév után leviszem. Iiógy ezekkel is

1, mint, eszközökkel dolgozhassunk tovább a kitűzött— sajnos még -nagyon távoli - cél érdekében. A Balatoni Muzeum-Egyesiilet jefentése az I9i2-ik évről. íi. A Balatoni Múzeum álbndó épülete ügyében egyesületünk már 1901 óta tevékenykedik. Hogy a Balatoni Muzeum emelendő épületének Keszthely város alkalmas részén méltó hely biztosíttassák, egyesültünknek sik rü t az 1901. évben árverésre ki'üzott s a mai viszonyok között'mintegy 40 ezer koronát érő Kossuth Lajo* utcai úgj'uefezett kórháztelket, állami táuogatás alapján megszerezni; amennyiben a Főfelügyelőség java-latára a vallás és közoktatásügyi minisztérium e célra az 1902—1905. években 6000—6000 K, összesen 24000 K államsegélyt engedélyezett. A muzeumunk e telken emelendő épületéhez terveket és költségvetést készíttettünk, amelyek szerint a múzeum épületén k költsége 175 ezer K-ra rug. Tekintve, hogy Keszthely nem megyeszékhely s igy a Balatoni Muzeum a vármegye részéről nagy anyagi lámogotásra nem számíthat; hogy a többi baIatonpárti vármegye maga múzeumát támogatja; Keszthely város mint ilyen, vagyontalan s csak mérsékelt anyagi támogatásra képes, egyesületünk pedig nagyobÉS tőkével uem rendelkezik : a Balatoni Muzeummk, mint hazánk egyik terOrvosok, tanárok, hivatalnokok véleménye a SIROLIN „Roche"-rói • i - . . ( imiimillllliiiillllli'.miiiiiiilinii'innrniiiinililillillilimiii • 1 • .•' l"!il]ini'ii I• n..• L;,-; ,•;:,-• -_j'"iii||innnn tüdőbajoknál: Dr. E. P. alorvos, Pr.-ben. A Sirolin .Roche«-t két nehéz tüdőaiiekcló esetében rendellem és a legiobb szernek ismerem el köhögés, étvágytalanság és a légzőszervek elnyálkásodása ellen. K. L. tanár, St.-ben. Kis lányom köhögését a Slrotln •Rocha. teljesen megaeüntette. F. H. tanító, Fr. a. D. A Slrolln .Roche. hatásával meg vagyunk elégedve te mindenkinek ajánlani lógjuk, akinek léguerrl baja Tas O. E. előljáró, T. a. M. A Sirolin .Roche. csodákat móvel él négy év óta nem nélkülözhetem házi gyógyláramban. A Sirolin »Roche« pompás izü, étvágygerjesztő, enyhiti a köhögést, hurutot és hörghurutot, erősiti a tüdőt és influenza esetén jótékony hatása van az egész szervezetre. A Sirolin »Roche« minden gyógytárban kapható. Ht III un 111 iiiumitiiiji 111M mi u MimtTii IMIH1111 OFIHIIMIIIIII •....., iiiiiiiiiimiiiiin:" -; i mii I AI ir M N i; HM un I in NI nimmni 11 iij 11 n 111111 tn 11 T 11 n i MI inmtKUtrin mn 1 if»i un I lm 11 NM i ni ninitn 111 m 111 n 11 LI N 11 n n IH n 11 N I N 11^. n 111 iiiiliim.lliiin

iiiii. inni. :nllilli. inllllll