Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-20 / 29. szám
1918. julius 20^ BALATOFVIDEIl lan gyermekét, ha megérdemli, mivel tudja, hogy az elfogult, szeretettel nevelt s elkényeztetett ifjút annál fájdalmasabban sújtja az élet, a sors vaskeze. Az elfogult szülői szeretet a tanév végezi ével rossz bizonjít vánnyal haza kei ült gyermeket nem vádolja, hanem a tanító eljárását, nevelését okozza és kárhoztatja a gyermek élőit. S igy a tanító fáradságos munkáját az anya egy rövid pillanat alatt lerombolja. Ez az oka, hogy nincs meg a gyermekekben a feljebbvalók iivn'i illő tisztelet. Ez az oka, hogy a még az iskola poráiól meg sem szabadult gyermek nem tartja szükségesnek, hogy volt tanítójának bárhol és bármikor tisztességgel köszönjön. Áttérhetünk modern nevelésünk egy másik igen veszedelmes hibájára. Ez a veszedelme" hiba, hogy a felnőttek társaságában levő gyermek' k e'őt.t a szülök meggondolás nélkül tárgyalnak minden pletykát, minden szenzáció- újdonságot, nem gondolván meg, hogy ez által gyermekeik ártatlan -zivét megmételyezik, melyben aztán gazt, gyomot vetnek és teimelnek. Alig töltötte be életének 10—1'2-ík évét, már is leverte magáról az áitf-tlanság hímporát. Elszomorodik szhünk, midőn látjuk, hogy az ártatlanságot megrontó erkölcstelenség mennyire megmételyezte a gyermeknek jóra, rosszra fogékony keblét. Pedig mily kívánatos volna, hogy a gyermekábránd ártatlan himpora mennél tovább aranyozza be kedélyét. Mai modern nevelésünk egyik nngy hibája, hogy a «zülök gondatlansága miatt, a fejletlen gyeimekek kezébe olyan olvasmánj'ok kei ülnek, melyei; idő előtt lerántják róluk az ártatlanság hófehér köpenyét és a gyalázat cifra ruhájába öltöztetik fel Őket. Ahelyett, hogy szorgalmas munkásságra szíok'atnák őket, felkeresik velük a mulatóhelyeket, a vidám társaságot. A túlhajtott modern nevelés sok mindeme neveli a fin és leánygyermekeket, de parlagon heverteti H sziv azon kedély világát, n.ely őket idővel gondos apákká és anyákká fejleszti. Oh pedig hány leány élete lenne boldogabb, ha szerényebben és egyszeiüb- j ben nevelték volna, ha a sok elfogult, anya leányaiból szerény igényű jó háziasszonyokat nevelne, kik a zongora mellett a fözőkanállal is szívesen foglalkoznának. Hogy a modern nevelés mindezen felsorolt hibáit elkerüljük, igyekezzünk gyermekeinkben a kötelességérzetet nemcsak felkelteni, hanem folyton fejleszteni, mert ez ti nemes jellem valódi koronája. Szoktassuk a gyermeket már kis korában, hogy azon kis körnek, mely egész világát képezi, kötelességérző tagja legyen ; akkor idővel a társadalomnak jó, szerény, önérzetes és munkás tngja lészen. Nehéz dolog is az önérzet helyes fejlesztése és nem csoda, ha sok szülő eltéveszti a helyes irányt. Szeretetteljes szigO'', a gyermek belső lényének tanu'mánj ozása és ismerete szükséges hozzá, amire, sajnos, sok szülő nem törekszik. Kell, hogy a szülök jó példájukkal legyenek utmutatói a józan, szorgalmas és munkás életnek. Édes anyák, ti vagytok a családi boldogság alapjának lerakói, ti vagytok a házi erények alkotói, ii vagytok a gyermek lelki hajlamának idomít ói, tőletek függ gyerme Sürgős kérelem a helybeli róm, kath. plébánia hivatalhoz. Abban a véleményben, hogy szerény felszólalásom kulturális közérdek, kérem a Főtisztelendő plébánia hivatalt, szíveskedjék a nagy idegenforgalomra és a vallásos é:et előmozdítására való tekintettel min városok példájára a helybeli plébániatemplom ajtajára is a város ös<zes templomaiban, il'etve kápolnáiban tartott nyilvái nos rendes istentiszteletek, de legalább a ; vasárnapi szentmisék sorrendjét kifüggeszI teni és — mint a Baedekerben szokásos, ugyanezt Keszthely vagy a Bulatonvidék prospektusaiban is kinyomatni. Mert,, hála í Istennek, ma már igen sok olyan fürdővendég vagy akár átutazó is akad, aki szeretné tudni, hogy vasárnapi kirándulását. mily módon egyeztetheti össze keresztény kötelességével, vagy hogytin kell mégérkjzése és t.ováb'utazása idejét, megállapítania, hogy eleget tehessen HZ egyház parancsának. Azt, mondta nekem valaki, kérdezősködjék az illető a helybeliektől. Hát kérem, a vonatok és hajók érkezésének ós indulásának idejét nem lehetne épen úgy a helybeliektől megtudakolni, mégis minden állomáson ott függ a menetrend. A hivatalos órák is ki vannak irva a postán, a takarékban, stb. Kérjük tehát, az isteutiszielet-k sorrendjének kifüggesztését. is legulább a lempioÉjiajtóra. Ne mondhassa senki, hogy azért nem volt. vasárnap szén'misén, mert nem tudta, mikor van. Egy fürdőző, áll. polg. ísk. tanítónő. A keszthelyi kaíh. főgimn. ifjainak tanulmányútja Veneziába. Irta —ér. (Folyt) keitek jövendő boldogsága. Igyekezzetek őket ugy nevelni, hogy egykor nem átkozva, hanem áldva, szeretettel emlékezzenek meg i ólatok, így lesztek a nemzet, jövő boldogságának, felvirágozásának alapitói. Neveljetek a szó legnemesebb értelmében gyermekeitekből embereket, hogy mint jó hazafiak és honleányok a haza és a társadalomnak minden jóért lelkesülő hasznos munkás tagjai legyenek. Hogy ezen óhajunk mielőbb megvalósuljon, kérjük a gondviselő Istenuek atyai kegyelmét. — Tanonckiállitás. A keszthelyi Ipartestület elöljárósága a közs. elemi iskola emeleti rajztermében folyó hó 20—27-ig tanonckiállitást, rendez, A kiállítást ingyen lehet megtekinteni. Keleti oldalán emelkedik a Szent Márk templom. Ennek a templomnak a szépségéről, nagyszerűségéről csak HZ alkothat magának fogalmat, aki látta. Gyönyöiü mozaik képeivel, oszlopaival, pilléreivel olyan látványt nyújt, melyet az ember soha éleiében nem tud elfelejteni. Még az ajtókon levő legkisebb szeg is valóságos remekmű. A templom északi oldalán van az oroszlántér, melyet az ott levő hót vörös márványoroszlánról neveznek így. Ezekkel a szárnyas ososzlánokkal, Szent Márk szimbólumával, Venezia jelvényével, különben minden lépten-nyomon találkozunk A Szent Máik tér északi oldalán van az óratorony, melynek tetején óriási harang áll, mellette két bronzóriás, melyek a kezükben levő kalapácscsal ütik az órákat. A tér nyugati oldalán van a királyi palota, mely szintén valóságos műremeke az építészetnek, a szembe levő diszpalotával együtt, Itt, ebben a gyönyörű diszes palotában intézték hajdan, a hatalmas Yenezia, a »Tengerek királyának' ügyeit. Itt, a diszpalota >Nagy tanácstermében' van a világ legnagyobb festménye. Hossza 26 67 méter, szélessége 7 80 méter A kép Tintoret.to müve. Cime : >A paradicsom dicsősége.» Kár, hogy az idő vasfoga meglátszik már nagyon rajta. Megnéztük a dózse palota másik részén levő börtönöket is, hova a »Sóhajok utján* vitték az elitélteket. Igazán akkorát lélegzik az ember, mikor ezekből a rettenetes helyiségekből ismét a felvirágra jut, s szinte nem jól esik rájuk visszagondolni: Miután a dózse palotát az idő rövidsége miatt nagyjából megnéztük, »Vaporettiuc Yenezia villamosán, propelleren, átmontünk a •Santa Maria deila Salute« templomba, amely gyönyörű festményeivel eltörölhetetlen benyomást tesz az emberre. In nen a »Santa Maria dei Frazi* (barátoo templomjába mentünk. Ebben a szép templomban van, a közismert Canova emlék. Iit nyugszik továbbá Tiziano is. Délután, a hites és páratlanul szép tengeri fürdőbe »Lidoba« mentünk, hogy lemossuk az Adria habjaiban az út porát. Innen vi SSZ !'. térve végigni ntünk hajón a Ónnal Grandon, Venez'a főutcáján. Jun. 25. Reggel, a Campani'e erkélyére mentünk fel, ahonnan élveztük a gyönyörű látványt, melyet az alattunk elterülő város, tenger'nyújtott. Megnéztük a »Szépmüvészeti academiát« mely Európa leghíresebb képtárai közé tartozik. Itt van : Tiziano legszebb, s általánosan ismert ! müve, Mária meny bemenetele, melynek & szemlélésével 'gazán alig tudunk betelni. Délután f«z eső miatt nem igen tudtunk menni. A Szeír Márk teret körülvevő födött csarnokban sétáltunk, no meg emlékeket vásároltunk, melyekkel — csendben mondom — meglehetősen beosaptak bennünket. Rémes összegeket fizettettek velünk a kereskedésekben; oly tárgyakért, melyeket olcsó pénzért megkaphaitünk volna. Az eső dacára megnéztük Yenezia pant,lieonját a »S. S. Giovanni e Paolct templomot, s Culleoni, a híres tábornok, gyönyörű lovasszobrát. Este, fájó szivvel mondtunk bucsut a lagúnák városának. Lelkünk (ele volt azzal a sok gyönyörű dologgal, melyet itt láttunk. Büszkén mondhatjük el, hogy olyan dolgokat, láttunk, amelj'et sok ember, bár vágyódik utánna, nem láthat meg, s mikor hajónk felszedve horgonyait indulni kezdett, szomorúan náztük a Szent Márk templom tornyát, s majdnem sírva gondoltuk »Vájjon látlak e még valaha?* A Canal Grandéi ól kiérve, óriási vihart knptiink. Dörgött, vil ámlott, a hajónk meg ugy hánykolódott, mintha valami nem-s paripa lett volna. Hogy mi történt velünk, arra fátyolt. Jun 26. A viszontagságos tengeri út után végre reggel hat óra után megérkeztünk Fiúméba. A város megtekintése után kimentünk Abbáziába. Hajón olcsóbb, meg talán rövidebb is lett, volna, de senki sem akart még egyszer hajóra ülni. Annyira megelégeltük a Venezia—Fiumei hajóutat. Délután 1 órakor vonatia ültünk, hogy ismét visszatérjünk a szép »Magyar Tenger« mellé. Hosszú, de szép út utáa végre 27-éu hajnalban hazaértünk. De csak testileg voltunk itthon, lelkünk ott, kalandozott, a lagúnák városában, képzeletben ismét láttuk Szent Márk teret gyönyörű templomával, kedves galambjaivei, ott voltunk u munkától lázas Triestben, a gyöuyöiü Míramareban. S lelkünk elmerengve t'z út szépségein édes, mély mámorba szédült, S itt, leirásom végén mondok köszönetet, az ifjúság nevében vezetőink, Gönczi Ede és Dr. Laka:os Vinczö tanár uraknak, akik nem kiméivé semmiféle fáradtságot, azon voltak, hogy mindent ami szép és jó megmutathassanak nekünk. Itt mondok köszönetet Matolay József urnák, az ifjúság Mecenásának is, aki anyagilag támogatott bennünket utunkban. És kívánom az uraknak, hogy az Is'eu még sokáig engedje őket élni, hogy hazánk ifjúságát még sokáig vezérelhessék ily szép utakon, mint ez volt. (Vége.) — Hirdetmény. A közöshadsereg és honvédségnek a földmivelő és mezei munkás osztályhoz tartozó tényleges állományú, legénysége az aratás és egyéb fontos mezei munkák idejére három heti szabadságot nyerhet; a szabadság iránti kérelmet a katonáknak személyesen kihalldatáson (rapporton) kell kérni. Ezeu kedvezményben minden fegyvernembeli katonaság részesül, kivéve a Bosznia-Hercegovinában és Dalmáciában állomásozó csapatokat. Keszthely, 1913. julius lö. Elöljáróság.
