Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-16 / 46. szám

1913. november 16. BALAfONYIDfíR 3 rása felé közeledjen ! Mikor e szárnyalási vágyat maga az alkotó isteni kéz oltotta szivébe, liogy a labilis emberi föltevések, okoskodások és ingatag következtetések homályos régióin át, örök életének forrásához jusson ! Ez a gondolat, ez az öntudat a lét legnagyobb problémájáról, mi vagyok és miért vagyok, az emberi élettel egykorú... Erről zengett remek szeráfi éneket a ker. zsoltáros, mikor lelkének nemes vergődését, örök ssomjusagát énekli — a végtelen, az örök élet után : Miként, a szarvas a forráshoz, kivánkozik lelkem hozzád Istenem ! A lelkek feleszmélése, öntudatra ébresztése volt. célja és ma is az a Krisztusi megváltás fölséges gondolatinak ós tetteinek. «Ha én fölmagasztaltatomj— úgymond Krisztus — mindeneket magamhoz vonzok.> A lélek magasba törő e gondolatának ád hangot a láuglelkek egyik legtüneményesebb ékessége, mikor igy szól «Tennmaefadórt, teremtettél minket, ók IsO 7 ten s nyugtalan a mi szivünk, mig Te benned meg nem nyugszik * Amire tehát, a valódi és iigy nevezett világbölcsek adósak maradtak a felelettel, í az emberi élet nagy problémája, az ember rendeltetésére) fényt dérit a Krisztusi hit, a kereszténység ! A vergődő lelkek eme fény mellett helyes ösvényre jutnak az élet, nagy problémáinak bosszú, szövevényes utján. Hogy hazájába vezető jó ulon van a vándor, ez az öntudat megnyugtatja s feledteti ve'e a fáradalmakat s megtett, utjának sebző töviseit ! A Krisztusi tanitás az a fénysugár, mely biztos kalauzként ve>et a lét legvégső rendeltetéséhez ! Neaű volna-e oktalanság e jóságos kalauzt elhanyagolni, semmibe sem venni ? Ha a tavaszi fugy megdermeszti a napsugárfakasztotta bimbó nyílását — az álmatag öntudatlanság, halálos csapás a lelki energiákra s sülj'edés a kétségbeesés Nirvánájába. . . . Voltunk igy is ! Sokan ú»y gondolkodtak. jó lesz igy — nekik. Sok évtizedeken lesajnáló szánakozással énekeltek szép altató szirén énekeket. . . gondtalanságról, szabadgondolatról, szabadelvüségiől, türelemről s más efajta altató szerekről, mialatt mi szenderegtünk, folyt a nagyon is öntudatos munka a saját végcéljuk érdekében . . . ! Mindenki sietett gondoskodni ebben a szép hazában testi és lelki hogylétéröl, legbensőbb javáról, nekünk pedig katholikusoknak megengedték, hogy aludjunk, meg is dicsértek érte bennünket, mikor pedig a hosszú álom kifárasztott, bennünket s némi lelki rtflexmozgások tüneteit f o mutattak az alvó lelkienergiák — egy kis álmodozást is megengedtek, de vallás és hitbeli öntudatosságot és meggyőződést oly jogi birtokállománynak tartottuk, mely mindenkinek szabad tulajdona lehet, csak a kath. ember nem formálhatott, arra jogcímet, Es ha mégis akadtak jóhiszemű lelkek — a harsona szavával hangzott felé- I jük : a haladás, a tudomány, a felvilágosultság altató jelszava . . . / Ezek voltak a mumusok, melyektől megijedve ismét csak a vánkos alá dugták sokan öutudatoskodó fejüket. . . Mig azt láttuk, hogy mások vallásuknak, egyházuknak ügyeiben dicséretreméltóan serénykedtek, vezető magas állásokban, főgondnoki, gondnoki tisztet viseltek, vallási gyülekezeteiken elnöki teendőket láttak el, hitbeli meggyőződésüknek a nyilvánosság fórumán is öntudatos kifejezést adtak s vallásuk szabta kötelmeiknek teljesitésében előljártak buzditó példával — a mi katholikus intelligenciánknak ugyanakkor klerikálizmusról regéltek . . . ! Hangzatos jelszavak cukorkáiban adták be intelligent'ánknak, — a vallás csak a tudatlan, szegény népnek való, stb. különféle altató szereket ! Es jóhiszemű intelligenciánknak az adagolás használt ... in pejus — a ros«szabbodásra. Mert az előítélet még sokat fogva tart, a félelem ma is álomban ringat. A lelki energiákra ólomsullyal nehezedik az emberi tekintet ! Egy gúnyoló szó még ma is elég erős altató szernek mutatkozik, hogy sokan vánkos alá dugják fejüket . . . Hanem hát igaz e, hogy a virágnak megtiltani nem lehet. . .? Nos hát ez a lelkek kikelete pirkadozik. . . «Ha pedig a fügefát látjátok virágozni, tudjátok, hogy közel van a nj'ár. . . • A tavasz virágzása a természeti energiák ébredésének a jele s biztató arra, hogy szép gyümölcstermésre lesz kilátás... Egy-egy k»th. naggyülés is ilyen jel ! A lelki energiának, az öntudatra ébredésnek a jele ! Ez a most lezajlott, méreteiben : nagystílű, külsőségeiben : impozáns, tartalmasságában : súlyos erejű, oéljaiban : leményekre jogosí'ó, eszközeiben : a Krisztusi hitvalláshoz mindenképpen méltó nagygyűlés a biztosíték arra, hogy itt egy, a lelki átalakulásnak, a keresztény reneszánsznak olyan folyamata indult meg, mely a magyar katholicizniusnak újjászületéséhez, a keresztény öntudatosság gyakorlati érvényesüléséhez vezet. Aki figyelmet méltatott a nagygyűlés lefolyására, az ott végbe ment, vallási, kulturális, szociális, szinte az ember egész létét átkaroló munkára, »z elhangzott beszédekre — az tudhufcja, hogy immár közel van a gyümölcsérlelő nyár. . . Veszprém bíboros püspökének sziveket, lelkeket megmozgató beszéde a népszövetségi díszülésen, az ország hercegprímásának zárószavaí és intelmei, Prohászkának, Ssékesfehérvár püspökének gyújtó szó- j noklata, Apponyi mély bölcseleti előadása í egymagukban is országos esemennyé avatIák ezt a fényes sikeiü nagygyűlést ! Lehetetlen, hogy ennyi fényes elme, bölcsesség, tudomány, ennyi ragyogó tehetség, kiistálytiszta jellem, lelki nngyság. jóakarat, matjus méltóság s ami fő, Krisztusi szeretet megnyilatkozása, a sziklákat hasogató dinamit erejével ne hasson a lelkekre — ébresztőén ! Lehetetlen, hogy a materialista fe'fogás szava elnyomja, álomra ríngHssa e nagj' lelkek revelatióját s eloltsa a lelkesedésnek azt a szent ügyét, melyet az ott elhangzott lángszavak gyújtottak ! Ha mindenki ébren van, nyitott szemmel s tettre kész lélekkel figyeli a körüiöt- s tünk kialakuló s végbemenő eseményeket, miért aludnánk továbbra is mi katholikusok, mikor válvetett munkára serkentenek nemcsak a jehn és jövő eseményei, de a 900 éves magyar katholicizmus szent hagyományai is ! Ez a XII. kath. nagygyűlés történelmi puspectivája esemény volt nemzetünk lázas életében! Kell. hogy üdvös fordulatot jelentsen jövőjére! A magyar kath. intelligencia megértő, méltányoló s saját érdekét is felismerő felfogása teheti föl a koronát az ott előkészített nagy műre: a magyar nemzeti megújhodás művére 1 A negyedik rend, a magynr társadalom munkás eleme pedig láthatja, hogy Magyarország nagyjai, főpapjai, főurai s igazi kath. intelligenciája a közélet terén fáradó papsággal melléje állottak. Kezet nyújtottak neki. Fogadja jó és megértő szivvel a boldogulására feléje nyújtott jobbot s az utópiák igért felhővára helyett a jobblét szentélye épül föl szániára a közös munka nyomán ! A fővárosi Vígadó fényes márványfalán e nagy munkára a feszület terjesztette ki áldó karjait. E jelben győzödelmeskedik a magyar kereszténység megértő közös munkája is ! Levélpapírok dobozokban és mappákban nagy választékban kaphatók SUJÁNSZKY könyv- és papirkereskedésében. A Balatonvidék érdeke kívánja.*) Irta Mangold Gusztáv. A balatonvidéki fürdő- és nyaralótelepek földrajzi fekvésük, kedvező éghajlati viszonyaik és legújabban jó közlekedesi eszközeink révén, — fürdőhelyekbea oly gazdag hazánkban — legelső helyet vaunak hivatva elfoglalni. Legutóbbi néhány évben nagy mértékben sikerül a nagyközönség figyelmét a Balaton felé irányítani ; a mi nem csekély mértékben azon szerencsés körülménynek tulajdonítható, hogy a parti érdekeltség végre kezd a nembánomság évszázados letargiájábál ébredni. «Segits magadon, az Isten is megsegíti! Az bizonyos, hogj' a Balntonpart fejlődése és érdekeinek igaz és becsületes fejlesztése csak oly módon történhet, hogy a parki érdekeltség kisebb csoportokra tömörülve maga veszi kezébe ügyes-bajos dolgainak és érdekeinek szálait és nem bizza azokat — kényelmes nembánomsággal — egy osak papiroson dolgozó centrális vezetésre. A maga módja szerint munkálkodó központi vezetőség, szerintünk azért nem érvényesülhet a mi javunkra, vagyis kézzel foghatót nekünk nem eredmányezhet, mert a vidék egyéni erőit a különibözően szétágazó erdekek miatt, személyi okokból nem engedi érvényesülni s ig}' sok-sok életievaló terv meghiusulván, a lehetőség ha

1 árain tul keresi és találja érvényesülésének eszközeit, amelyek természetesen többször — ha nem is mindig — csütöi tököt mondanak. Nagy készséggel ismerjük el mindennek ellenére a központ létjogosultságát, és érezzök nagy hasznát még akkor is, amikor esek erkölcsi támogatásiéi van szó. Másféle támogatásra már csak azért sem igen gondolhatunk, mert hiszen a felemelt tagdíjak nem jelentéktelen összege az adminiszráció céljaira — éppen csak, hogy elegendők — pedig máma az egész ténykedés tervezgetésben ós miniszteri feliratgyártásban merül ki. A miniszteri iktatókban már bizonyos tartózkodással fogadják a szövetség fantasztikus fölirfctait, és az amúgy is eléggé zaklatott referens urak az unalom és kedvtelenség bizonyos nemével kezelik a garmadára érkező beadványokat. A semmitevés — hátramaradás ! Ez igaz s nem is ez az, amire mi serkenteni akaiunk, de, a légváiak hajliászása nem lehet a fejlődés javára. Olyan eszméket, olyan terveket kérünk, amelyek reális alapon elhamarkodás nélkül, meg is valósithalók ! A «Balatoni-Szövetsóg» alapszabályai a Balaton bármely pontján lévő és a jövőben alapítandó fürdőtelep érdekeit egyformán kívánják szolgálni és a balatoni sajtó jóindulatát megnyerve, annak közreműködésével a Balatont és annak vidékét virágzóvá akarják tenni. Ez a pont tartalmaz annyi jót, és szépet, de tovább megyünk, érdekeset és hasznosat, hogy a «B. Sz.> áldásos voltát még osak kétségbe vonni sem lehet s igy tehát csakis a szervezetben lehet a hiba, mely az alapszabályok félremagyarázásával a balatoni kulturának sok-sok lelkes bajnokát elkedvetleníti. Az egyes osoportok nekik szimpátikus vezetők alatt a kelyi <bibik* teljes tudatában pótolnák azt, mi ma hiányos. Hogyha tehát a decentralizáció folytán az egyes csoportok sikert érnének el, akkor egyes csoportok sikerei a B. Sz. si~ kerei lennének és akkor messze eltérne a *) Nem azért közöltük e cikket, mintha minden állításával egyetértenénk, mert hisz a B. Szmüködésének hasznos eredményei általánosan ismertek, hanem azért, mert azt tartják, hogy a. vélemények súrlódásából a Balaton népszerűsítésére nézve esetleg haszon származhatik. Szerk.