Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
XVíl. évfolyam. Keszthely, 1913. november 9. 45. szám. PolItiKai lietilap. M EGJELB N I K H ETENKINT E G Y S Z V ii: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL & VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : . 10 K. — f.l Negyedévre 5 K. — f.j Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. BO 20 Heti kis tükör. Sajtóreform. Nincs ina betegebb intézménye magyar hazánknak, mint a sajtó. Azok a kis ólomkatonák, melyek bajdanában arra voltak hivatva, bog}' a közérdek harcosai legyenek s az igazi nemesítő kujtúrát bevigyék a barbár területekre s rajtuk az emberiség magvait szórják el : azok a kis ólomkatonák ma a piszkos önérdek, a ferdí'és, a hazugság e zközetvé váltak. A magyar sajtó nagyon beteg s már igazán rászorult egy alapos gyomörmosásrA. Nem szabad tovább tűrni, hogy ez az újkori Minotaurüs tovább is tobzódjék a köztisztesség feladásában, az egyéni, családi becsület bepiszkitisában. Az okos reformot minden józan ember csak lelkes örömmel üdvözölheti. Botor ember volna az, aki a jót csak azért nem fogadná el a Tisza-kormánytól, mert a Tisza kormány ho ,za. A zalai rák. A megyei lapokat, olvasgatva azt a szomorú, tapasztalatot szerzi nz ember, bogy vármegyénk városai nemhogy előre mennének, hanem gyors lépésben száguldanak hátrafelé, minta jóféle zalai rák. A kanizsai lap arról panaszkodik, bogy Kanizsa régi fényét a szomszéd városok elhomályosították s bog? «z csak a D. V. államosításával és tizleivezetöség (!) felállításával szerezhető vissza ; a megye szivében pedig egy újszülött lap azt dörgi, bogy az a város, melyet Zalaegerszegnek hívnak, egyáltalán nein törődik a saját boldogulásával. Ezért hirdet harcot a városra, megyére nézve egyaránt. Szép, szép a haro itt is, ott is, csak az a baj, bogy a zalai rák mégis csak legjobban szeret, visszafelé menni. A főgimnázium SZENT Í1MRE-ÜKNEPE. Heríelentíy Ferenc az ifjúsághoz Irta dr. Lakatos Vince. Sokáig emlékezetes marad az a nagyszabású ünnep, melyet a keszthelyi kath. főgimnázium ifjúsága mult csütörtökön rendezett Szent Imre herceg tiszteletére. A fényesen összeállított programúi rávallott Berkes Ottó főgimnáziumi igazgató nagy szervező képességére, mely 'sohasem halad kényelmesre taposott ösvénj^en, hanem mindig valami ujat, valami meglepőt rejteget közönségnek és ifjúságnak egyaránt. A keszthelyi kath. főgimnáziumnak ez a nagyszabású ünnepe nemcsak méltán sorakozik a mult évek nagysikerű vallásos és hazafias ünnepeihez, hanem egyik illustris szereplőjénél fogva a rendes ifjúsági ünnepek szokott keretét szinte tul is haladta. Az ünnepi beszédet közéletünknek egyik kitűnősége, Rertelendíj Ferenc, Zalavármegye volt főispánja, a magyar főrendiház örökös tagja vállalta magára, kinek fényes politikai pályája. Zalavármegye székházából indult, ki s aki megyénk közgazdasági, közművelődési életében mindig igen jelentős szerepet játszott. Az a meleg vallásosság és forró hazaszeretet, mely mélységes hatást keltő beszédének minden szavából kiáradt, megtalálta az utat a hallgatóság szivébe. De nem ebből a szempontból volt a legfontosabb Hertelendy Ferenc szózata. Minden szivet rabbá tett azzal az ünnepélyes kijelentésével, hogy ő a főgimnázium igazgatójának és tanári karánan örök hálával van lekötelezve. Amennyivel ritkábA BALATONVII)EK TÁHCAJA. I EZ PEST! Mozifelvételek a főváros életéből. Irta BERKES RÓBERT. IV. Tetszik tudni. Teszik tudni, éu Budán lakom. És épen ezért, tetszik tudni, én folyton Pesten vagyok. De mivelhogy Budán lakom, előbb á' kell mennem Pestre. De mivel én Pestre sohasem megyek (már t. i. per pedes apostolonim),.tehát valahogy másképen kell átjutnom. Es tetszik tudni, bár nagyon rosszul teszem, én ezt, az utat mindég villanyossal teszem meg. Most is épen ott állok egy olyan oszlop mellett, amelyre az van irva, hogy: «MegálIÓb ly.» Persze, ha valami idegén vagy vidéki vetődik a fővárosba, az azt hiszi, hogy ez a villamosoknak szól. Nahát ez nagy tévedés. Ez a felírás igenis a közönségnek szól. Ezek azok a helyek aho' a közönség megállhat, ba akar, hogv a napi eseményeket m-gbeszélje. Aki sl szokott látogatni ezekhez a megállóhelyiekhez, az hü képet nyer Budapest. egész belső életéről. Szóval itt születnek a legfrissebb cviz»-viccek és itt pattannak ki a legújabb panamák. Tetszik tudni, ezek az összejövetelek a legnagyobb egyetértésben és nyugalomban szoktak lefolyni. Villamos csilingelés nem igen zavarja a társalgást Ezek a kis kocsik, tetszik tudni, jól vannak nevelve. Ha nagy ritkán meg is étkeznek egy ilyen megállóhoz, sietve továbl) mennek. Nagj' protekció kell »li hoz, hogy valakit, fel is vegyen a kocsi. Tetszik tudni, felvételi vizsgához és nem dohányzáshoz van kötve, hogy v;d«kt bejuthasson egy ilyen fényes villanyos kocsit>a való «állásba». E'sö sorban természetesen üresedés kell, hogy legyen, amire a mostani viszonyok mellett nem igen van kilátás. így tehát., tetszik tudni, ha csak közbe meg nem Hal valaki, oda hát nem igen jut f-d senki. Mennyivel kedélyesebb világ van az omnibuszokon. Ott ba jön egy megtelt kocsi és a Bombatéren lm varnak Öt venen, lekiált a nyájas kalauz : cMég négy bel) van !» És akkor felszáll 20 utas és 7 ellenőr. Es ba még egy bely lenne, mind felférnének. Azért mondják a pesti asszony szivére, hogy omnibusz. Ott mindig van még egy szamára hely. Ámde éu villamosra várok. Es amint várok, várok és elgondolom, hogy ez a villamos társaság tulajdonképen egy egész ronda kis társaság, egyszerre csak hátba vág valaki, de alaposan. És mint a fájdalomtól és a dühtől eltorzult arccal viszszanézek, a merénylő a legnyájasabban rám nevet és azt rebegi : Szervusz öreg ! — Szervusz öreg — mondom én —, de igazán nem tudom, miuek köszönhetem ezt a nagy szerencsét. Emlékszel rám ? Kérdi ő. Nem emlékszem. Felelek én. Én vagyok a Bodor Gyurka, mondja ő, együtt jártunk az első gimnáziumba, hát nem emlékszel, mikor nem tudtál felelni, aztán szekundát kaptál, be mérges volt az öreg Gy»gy Ta, azt mondta, bogy meg fog buktatni aztán meg is buktatott. Most már emlékszem. Első gimnáziumba jártam, ez stimmel, tudtam felelni, ez is stimmel. Megbu .tnm, ez pláne stimmel, Bodor Gyurkára ugyan nem emlékszem, de ez nem baj. Nem emlékszem továbbá az öreg Gyagyára, dehát az ember nem igen szokta megtartani azoknak a tanároknak a neveit, akik elbuktatják, tehát erre ezért nem emlékszem. Különben is egy tanárnak nagyon sok neve van a diákság körében, lehet, hogy épen ezt azért nem ludom megjegyezni. Denique szervusz Bodor Gyurka örülök, hogy látlak, mi járatban vagy Pesten ? Hát kérlek, az öregem (ennek mindenki öreg) fel akar költözködni Pesire ós engem küldött előre, hogy lakást nézzek. Gondoltam, bogy felkereslek és Te leszel olyan szives ós segítségemre leszel, mert, én még nem igen ismerem ki magam ebben a nagy városban. — Kérlek, nagyou szívesen. Hanem tudod nit, villamosra úgyis hiába várunk, menjünk át autón. Ass én barátom készséggel beleegyezett. A taxit én fizettem, ebbe színtan készséggel beleegyezett (megéri a viszontlátás ezt a kis áldozatot). Közbe elmesélte nekem, hogy már kész az uj kid és hogy Tlagacsékat áthelyezték Znio-Fekete-Malomköhegyaljá