Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-02 / 44. szám

1913. november 1. BÁLAtONVIDEK 3 iól a halál bilincseit, új életre ébred : ked­veseid sem maraűnak itt, fel fog egyszer hangzani az Ur hivó szózata, mely sírjaik­ból előhivja azokat, akik most itt, pihen­nek előtted és akkor újból viszontláthatod őket !« Ne csüggedjünk, mikor látjuk a ter­mészet haldoklását! Nem semmisül az meg, miként az ember sem, eljön egyszer a fel­támadás órája, amikor újból szépségének pompájában nyilatkozik meg minden, a halál csak ideig óráig tarló nyugalom, mely előkészítője egy újabb, szebb, jobb, boldo­gabb életnek ! Rendkívüli közgyűlés. Keszthely nagyközség október 30 án délelőlt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tarlóit. — A tárgysorozat igen érdekes pontokból állott, melyek közt, n legélet.be­vágóbb volt a községi elemi iskolák álla­mosításának kérdése íieischl Imre város­bíró megnyitotta az ülést, üdvözölte Szirmai Miksa kir. tanfelügyelőt, ki az üdvözlés megliöszönése után előadta, hogy a közokt. miniszter megbízásából jött, Keszthely re.gEőadta az államosítás felté­teleit, melyek szerint a város épületeket emel, a i (initók fizetését pedig és egyéb dolgokat az állam vállalja magára. Az államosítás révén- a város évenként több ezer korona tehertől szabadul meg. Gaúl József főgimn. tanár szép be­szédben mondott köszönetet Festetics Tassilo herceg ur ö föméitóságának hat­hatós közbenjárásáért. 'Berkes Ottó főgim­náziumi igazgató pedig Szirmai Miksa tanfelügyelőnek adózott hálával, hogy az óvó és tanonciskola államosításának mód­jait szíves volt megismertetni. A gyűlés az államosítást egyhangúlag elfogadta. A honvédlaktanya ügyében azt hatá­rozták, hogy első oszt. lovassági kaszár­nyát foguak építeni 1916-ra. A helyre nézve még nincs megegyezés. — A sziik­segistáló építését. Hoffmann István fogadta el 2500 korona évi bérért, — A kórház felügyeletére nézve kimondták, hogy a főorvosnak 6, az alorvosnak 3 heti szün­idő jár. — A piacrendezésre nézve meg­állapították a közig, hatóság illetékességét. A rétföldekből 2 holdat az államunk fog­nak bérbe adni. — Bayer . 7ános és Koch Antal kérését, nem találta a gyűlés telje­síthetőnek ; de Koch feleségének »> szegé­nyek ellátásáért járó diját havonta 2 koro­nával emelik ; Koch pedig a kórházban kap élelmezést. — A fogyasztási adó bér­bevételére nézve az elöljáróságot megbíz­ták a tárgyalás megkezdésével. A vízveze­ték ós uteák burkolatának terveit 2000— 2000 koronával jutalmazni. Az utóbbira nyilvános pályázatot hirdetnek. A közgyűlés után a tanfelügyelő Berkes Ottó kíséretében meglátogatta az elemi iskolát, ahol Berkes Ottó az iskola­szék, Ivsits Gyula pedig a tanítói kar nevében üdvözölte a tanfelügyelőt, ki dél­után ugyancsak Berkes Ottó társaságában megnézte az állami polg. leányiskolát is, ahol az uj igazgató, özv. Koncz Eleknó előtt a tapasztalt rend és tisztaság felett teljes elismerésit nyilvánította. Vasúti dolgok. Foígahiii kirendeltség Keszfchelgen. Azok a nagyarányú változások, ame­lyek a tervezett, somogyszob-keszthelyi közvetlen vonatok létesítésével be foguak állani, Keszthelyt is igen közelről érdeklik. Ugy beszélik, noha még bizonyosat tudni nem lehet, hogy Keszthely forgalmi kirendeltséget kap * (régebben forgalmi fő­nökségről is álmodoztunk), ezzel szemben azonban szó volna arról, hogy a füt.öházi személyzet Keszthelyről Tapolcára kerülje, ami körülbe'ül annyit jelentene, hogy tíz vasúti családdal kevesebb lenne Keszt­helyen. Igaz, hogy a veszteség a forgalmi kirendeltség révén jócskán kárpótolva lenne, mi azonban még sem hisszük el, hogy a fűtőház személyzete innen elke­rülne, hiszen dr. Bacsinszky Vladimir üzletvezető nagyon jól tudja, hogy Keszt­helynek egyik fő törekvése az, hogy a balatoni vasút igazi balatoni vasul legyen, azaz, hogy a balatoni vasút ne kanyarod­jék Tapolcára, hanem kövesse a természe­tes iiányt és Badacsonytól Szigligeten, Edericsen át egyenesen jöjjön Keszthelyre. Igaz, hogy ez még a jövő zenéje, de sze­retjük hinni, nem a távoli jövőé s ismerve dr. Bacsinszky Vladimir nézeteit, amelyek ebben a kérdésben ugyanazok, mint a keszthelyiek nézetei, nem hisszük, hogy olyan intézkedés történnék, mely Keszt­helyre nézve csak a legkisebb sérelemmel is járna s melyet, ha « balatoni vasút Keszthelyig kiépül, úgyis vissza kellene csinálni. állítja, hogy az iskolás gyermekek 80—95 százalékának egy vagy több odvas foga van. Átlagosan 3—4. Körülbelül 50 millió lyukas fogat hordoznak az amerikai gyer­mekek nap-nap mellett az iskolába, melyek közül legalább 1 millió fognak a fájdalmát szakadatlanul érzik a gyermekek. Nem nehéz elgondolni azt a rossz hangulatot, rossz magaviseletet, izgatottságot, figyel­metlenséget, a mit a fogfájás az iskolák­ban okoz.Azok az odvas fogak 40—45 különféle baktérium milliárdjaitól hemzseg­nek, melyek a gyermekek által kilehelve, kiprüszkölve stb. fertőzik az iskola leve­gőjét. Azt állítja Dr. ösler, hogy a száj higiéniája éppen olyan fontos nemzeti ér­dek, mint az alkoholizmus elleni küzde­lem. Sürgeti, hogy a fiziológia akadémi­kus jellegű és célszerűtlen tanítása helyett gyakorlati leckét adjanak a higiéniából, a hol csak lehetséges gyakorlattal egybe­kötve. A mint azt Br. William A. Ailen mondja : «It is more important for the child to know the anatomy of >he tooth­brush, tlian the anatomy of the teoth>. Az az sokkal fontosabb a gyermekre nézve a fogkefe anatómiáját ismerni, mint a fo­gak anatómiáját. Ha minden iskolába be volna vezetve a fogkefegyakorlat, és a fürdő, akkor remélhetnénk, hogy egykor még a japánokat is felülmúlhatnánk tisz­taság dolgában.» Igy fejezte be oktató be­szédjét. Cervantes szava iszerint az egészséges fog többet ér a gyémántnál.. Oda kell az iskolának hatni, hogy a jövendő generáció ennek teljes tudatában legyen. Nagyobb áldás a gyermekre nézve, ha nagykorúsá­gukat, vagyontalanul, de ép fog&kki.l érik meg, mintsem 32 ezer dollárnyi készpénz­zel, de fogatlanul. Sürgetik az ingyeues fogklinikák felállítását kötelező orvosi vizsgálattal és kezeléssel. Az a csekély 50 cent (2'50 kor.) melybe egy gyermek fog orvoslása kerül, sokkal több költséget ment meg a férfi­korban, nem is szólva semmit a fájdalom­ról, munkaképtelenségről stb. Valamint, az állam módot nyújt az iskolai neveltetésre, ugy módot kell nyúj­tania a higiénikus orvosi ápolásra is, mely képessé teszi a tanulót a nevelési rendszer áldásainak befogadására, a főiskolai tanul­mányokra, meg a gyakorlati élet fáradal­mainak elviselésére is. S az amerikaiak nemcsak jelszavakat írnak az iskolai higiénia zászlajára, hanem pénzt is adnak, hogy azt a lobogót az iskolák a polgárok jólétére dicsőséggel hordozzák. Itt emiitjük meg, hogy az állomáson a díszes vaskorlát már nagyjában elké­szült s noha ujabb időben semmit sem dolgoznak rajta, mégis remélhető, hogy dr. Bacsinszky Vladimir üzletvezető jöve­telének hírére a munkálatok egészen be­fejeződnek. A villamos-világítás kérdésé­ben eddig érdemleges dolog nem történt. Pedig addig kell valamit tenni, mig a sötétség miatt, szerencsétlenség nem tör­ténik. Halottak napja. Irta : Pataky Béla. Méltó, hogy emlegessük, A nagy jóltevöket; Holtuk után kövessük, Jóságukban őket. A fösvény méltán szégyent vall, S elfelejtik ; ha meghal; De a közjó barátja, Végét soha nem látja. Minden esztendőben szentelünk a mul­tak emlékének egy napot. S ez a halottak napja. Ösz vége felé, a fákról lehulló fa­levél emlékezetünkbe juttatja eme s'rfel­iratot : »Elhullunk mindnyájan, mint a falevele ; igy tanít a szentkönyv s életünk ideje.« Midőn kertünk virágai hervadás­nak indulnak, midőn csupasz ágakat zör­get a liüvös őszi szél, midőn a nap is halotti fáklyaként, kiséri a haldokló ter­mészetet, midőn av. édes anyaföld is ; — miután a jövő reménység magvait befo­gadta, — nyugodni tér ; kimegyünk a temetőbe, a halottak hazájába és lerójuk kegyeletünket a sirhantnál, mely alatt, kedves szeretteink pihennek. Öregek és ifjak, nagyok és kicsinyek, gazdagok és szegények, hal almasok és gyengék szivük­ben a multak emlékével sietnek a halottak váiosába, hogy leróják hálájuknak kegye­let adóját. S ami világa van kertünknek, e napon kihordjuk a sírhalomra s a süp­pedő föld felett ékes puha ágyat vetünk az őszi rózsák szirmaiból. Amidőn a nap nyugodni tér, szám­talan lángja támad a kegyeletnek. A te­mető, mely annyi n*pon elhagyatott, csen­des és néptelen volt, kigyullad és az em­berek sokasága hullámzik a sirok közölt. Csak az igazán elhagyatottak hantja ma­rad sötéten ós virágtalanul. A nyugvó, a porladozó halott odavonz mindenkit a hanthoz, amely sejtelmesen, titkosan borul a koporsóra, a susogó szellő pedig ébren tartja / emlékezetünket, elhunyt kedveseink­ről. És e napou millió, millió térdelő alak ajakáról száll égfelé a könyörgő fohász r • Porból lettüuk, porrá is kell lennűuk.* uh ! de a mulandósággal szemben emlé­kezetünkben vannak Jézusunk üres koporsó­jánál megjelent angyalnak szavai : Nem de nem a názáreti Jézust keresitek ? Nincs itt, feltámadott, Mint ő, mi is egykor fel fogunk támadni. Eme szavak visszhang­zanak mai napon kebelünkben, mintegy vigasztalást nyújtva az élet szenvedései között. Elnémul e napou a keserű ellenséges­kedés, megszűnik a rokon, a testvérviszály, mert ez a nap a szeretetnek, hálának é» a kegyeletnek szent napja. Az emberek közt a létért való küzdelemben igen-igen sokszor elesik a jó és diadalmaskodik a rossz, ilyenkor éles ellentétek származnak, melyek a világrendet felforgatással fenye­getik. De van egy nap, melyen győzedel­meskedik az eszme, amidőn a hitetetleu szivü ós lelkű is önmagába száll és a jóval együtt, áldoz a nemes eszmének. Megérti gyarló semmis voltát e gyász napon és mint egykor Nagy Konstantin, égi fényt lát a magasban s e fényben ezen szót látja megvilágítva:

Next

/
Thumbnails
Contents