Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 13. szám

1913 máicius 30. Í3ALAJX>NVIDEK 3 vyesiilésre, vagyis egy, a néniéi centrumhoz hasonló tömör, egységes parlamenti pártra, annál is inkább, mert az enyhébb fölfogás szerint esetleg, az igazsághoz bizonyára közelebb álló fölfogás szerint 2>edig okvetlenül föl fognál- vetődni a közel ]övöben a fariameidben olyan kérdések., amelyei: bennünket, kalholikusokat a legközvetlenebbül érintenek. Épen ezért tiltakoznunk kell minden olyan törvényjavaslat ellen, amely az erőgyűjtésnek s a sikeres védekezésnek a lehetőségét előre megneheziti. Öngyilkossági szándék nélkül bele nem nyugodhatunk abba, hogy ez a javaslat előkészítője legyen egy ellenünk irányuló sikeres egyházpolitikai harcnak. Tiszának a klerikálizmu^ ellen hirdetett harcát nem ismerjük félre. Rejtett, akna, az a katholicizmus ellen, amelyei azonbati nem tudott olyan mélyre lesiilyeszteni fanatikus gyűlöletének tengerében, hogy létezése fölfedezetlen ül maradhatott volna. Finnország. — Klacsko Olivér főgimn. tanár felolvasása Irta Dr. Pap László. *Az élet olyan, mint a léggohjó, Melyet gyermek bocsátott szabadon, Amely fönn száll futó felhők között, S a zúgó szél játszik vele vadon ; Csapkodja, dobja a nagy légürben, Hazája ma éjszak, holnap kelet, Mig végre hosszú sok, bolygás után, Ki tudja hol, — de egykor megreped. ..> s a népek élete is sok tekintetben ilyen. Ki ne tudná, hogy a finnekkel rokon magyar nép több hazából vonult ki a sors mostohasága folytán, mig végre biztos hazát foglalt a Kárpátok alján ? Ki ne emlékeznék a népvándorlás zúgó fergetegeire ? Ki felejtette volna el, hogy «halzsiros atyafiaink», a finnek, a történetelőtti időkben sokáig a rokon magyar töizsekkel jártuk ide oda Ázsiában és velük együtt a legpriuiitivebb foglalkozást űzték : vadászgattak és nyajukat őriztek ? S amint — nyájas olvasóul — a léggolyó megreped, akként repedt meg a szóban forgó népek«alkotinányépülete». A magyarról— fáj H lelkünk — minek konstatálni? Itt játszódott ós játszódik le szemeink előtt : csak a megrögzött és gerinctelen opportunista s utilitárius emberek nem látják, mert ők csak érdekeiket tartják szem előtt! S a finn «alkotiuányépület» ? Bizonj' uz is megrepedt, . . . mily nagy a hasonlatosság köztünk ! .... az is veszendőben ! Még II. Sándor cár megtartotta a finnek alkotmányát esküjének megfelelöleg .... ott áll a szobra Finnország fővárosában, Helsingforsban . . . hálásak voltak jótevőjük iránt a finnek! II. Sándor névnapján virágokkal halmozzák el a szobrot, s a szobor talapzatán a törvény szimbóluma foglal helyet. Mennyi igazság ! Zsarnokság és önkény fölött a törvény uralma ! ! Mintha tüntetnének a finnek evvel a szoborral .. . mintha leméinek, hogy az igazság még diadalra jut valamikor ! Szegény finnek, szegény rokonaink ! ! Oh kegyetlen végzet! III. Sándorral megkezdődik az eloroszositás veszedelme működik a pánszláv sajtó halált kiáltanak a finnek függetlenségére a pánszláv egyesületek és az orthodox szent zsinat ! Hát a finn alkotmányra letett cári eskü?' Az elhangzott, de ... . Következett 1891-ben a kiváltságok emlegetésével telitett felirat, majd a finnországi éhség lecsillapítására összegyűjtött oiosz rubeleknek, a puhitásr» szánt morzsáknak visszautasítása, majd még egy felirat a finn büntető törvénykönyvnek oiosz mintára való átalakítása ellen (1 VikárBéla)! Mind hiába ! . . . Mennyi önérzetes és igazságos tiltakozás! . . . Még a nyomor enyhitéséie szánt pénzeket is visszautasítják élben az anyagias világbeli ! . . . elnyomóik részéről még a jó szándék is gyanús nekik, mert velük van az igazság tudata! S kell-e még más is ? ! Evvel a szabadságszerető rokon néppel ismertetett még bennünket a felolvadó, ki maga is érti nyelvüket és hónapokat töltött vendégszerető körükben ! Szépen kidolgozott előadásban mutatta be, hogy minő irányokban lehet praktikusabban Finnoiszágta utazni, bopy miként lehet Finnországot tanulságosabban és a jobb közlekedési vonalak tekintetbevételével bejárni (tudvalevőleg ott lassan járnak a vonatok, fával fütvék és csak egy fővonaluk van : Helsingforstól Pétervárit) ; beszélt a felejthetetlen nyári éjjelekről, mikor 11 óra felé nyugszik le a nap, de már 2 órnkor felkel . . . mikor az estliomály majdnem észrevétlenül megy át a hajnali szürkületbe. Megismertetett bennünket röviden a finnek történetével, Suomi-országgal. Suomi mocsarat jelent s valóban Finnország a mocsarak, a tavak országa ; "z az «ezer tó országa», mely címen Szinnyet József dr. irt róluk elevenen megirt tájékoztató művet. Megismertetett bennünket a felolvasó a hegy-, viz- és néprajzi viszonyokkal és irigyléssel, de a tiszteletnek egy bizonyos éizésevel hallottunk messzelátó rokonainknak általános műveltségéről, hol nem egy paraszt-faviskóban kis könyvtárra sk»dunk, sőt paraszttette alapítványról is zeng a krónika tudományos célok előmozdítására ! Magyarom. verid a fáradságot és csinálj egy kis összehasonlítást ! Igaz . . . balul üt ki, de legalább tanulhatsz belőle ! ! ! Végigvezetett bennünket a felolvasó a finn főváros, Helsingfors utcáin, bemutatta a modern középületeket, a szép leieket és sétnhelyeket. Gyönyörködve hallottuk, hofcy a finnek érzékkel birnak a művészet iránt is. Szép bizonyítéka ennek a « ha jótöröttek szobra >, mely hatalmas naturalisztikus érövei adja vissza a szorult helyzetben lévő embereknek érzéseit. Hallottunk nemzeti eposzukról, a Kalevaláról; néha humoros, néha melancholiiius költészetükről ; több nev-zetes Írójukról ; igy pi Aho Jánosról, ki magyar foiditásokból eléggé ismeretes. Megismerkedtünk még a magyarnál is fiatalabb finn színművészet tel. a nagyobb finn városokkal, bcztíik a régi fővárossal, Turknval, a szebb finn vidékekkel, melyek gyönyörű képekben jelentek meg előttünk. Láttuk, hogy a finn népnek egyik legjellemzőbb vonása a tudnivágyás, a műveltség után való törekvés; ott bőven veszik a könyveket, a Népművelő Társaság ügynökök utján állandóan gondoskodik a szellemi táplálékról . . . még a gyermekeket is felvilágosítják az iskolában magyar rokonságukról! Ez az a finn nép, mely a VII. szá zadban vonult mai hazájába, mely már a XII. században fogékony a kereszténység tanai iránt, mely a XVI század első felében svéd befolyásra Luther bitére tér, melynek ősi vallása sok tekintetben hasonlít az ősi magyar valláshoz (lásd a finn mitologiát), rnelj nek nyelve szép teiet nyit a magyarral való összehasonlításnak ipy különösen a számnevek és a testre vonatkozó kifejezések'egybevetésében, össze vet ve különösen a vogullal(l. Színnyei, Simonyi). Ez az eloroszositás előtt álló színpatikus nép 1809 óta van összekötve Oroszországgal. Persíonális unió, a finn nagyfejedelem az orosz cár ! Egyébként független . . . papíron ! Közigazgatását a • Császári finn szenátus:* végzi, melyben egy magasrungu orosz katonatiszt elnököl .. . Eszembe jut sok jóakaratú szláv | szomszédunk ... az orosz . . . délen a szerb és monteiugró; ! De szép is az az | európai koic-n ! Es hozzá méregdrága mulatság . . . Kivált nekünk ! Igy kalauzolt bennünket végig a rokonszenves felolvasó Finnországon. Nem mulasztotta el érinteni értékes felolvasásában az ipari viszonyokat sem. Művelni bizony c-ak déli részeit és a nagyobb Alandszigeteket leliet . . . a hazánknál nagyobb teiüht népének tehát azt kellett értékesítenie, amiből sok v*

;

l ; a fát. A fnipar mellett földrajzi viszonyaiknak megfelelőlég állattenyésztésből és halászatból él a körülbelül 3 milliónyi finn lakosság. A felolvasás végén kellemes meglepetés volt az Eckiiwrdt, karnagy beianitotta finn népdalok eléneklése ! Már hosszúra is nyúlt beszámolóm I De nem > kartam mostohán elbái ni derék rokonainkkal! Nem akartam szükmaikusággal nieghá'álni a deiék felolvasó fáradságos munkáját,. Ennyi elismerést csak megérdemelnek a finnek . . . megérdemli lelkes ismertetőjük is ! Határozottan élvezetben volt részem ... A luitikus nem is talált, gáncsolni valót . . . csak olyan hangterjedelmet szeietett volna látni a felolvasónál, mely mindig arányban lett volna lelkesedésével és tárgyának szeret et é V H1 ! Befejezésül . . . gratulálok Még fia* tal ember s már sokat utazott, tapasztalt. . nyelveket beszél; mqd'rn filologus. Engedje mep, hogy meghuzdiuam. Lehet, liogy nem léi belőle . . . mert ni ne* rá szüksége . . S én mégis :i-egteszem. Nincs a munkánál nagvobS gyönyörüsée' és kincs ezen a világon ! S most jön a jókivánat. A munka eltüntet útjából »avart és romot* és akkor jön a jutalom . . . akkor : «Alkothat könnyen Sivár köveit, rögök Kopársága fölött Szép paradicsomot /» gramofonlemezeket Ingyen ráfizetés nélkül becserél öreg használt ujakra WAGNER „Hangszerkirály" Budapest, József körút 15. Árjegyzék IngyeD. — Cimre ügyeljen.