Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-02 / 9. szám

XVíL évfolyam. Keszthely, 1913. március 2. 9 szarti. JPoII t i « i M E G J E LENI K H E T ENKINT E G Y S Z EH. V A S A R N A P. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat, a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETESI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — i. Negyedévre Egyes szára ára 2 K. 50 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Heti kis tükör, Pezsgőfsdó. Az osztrák képviselő­ház pénzügyi bizottsága a mult héten életrevaló adójavaslatoi tárgyalt. Arról volt szó, ho^y a pez-gőt meg lir.ll adóz­tatni. A javaslatot elfogadták, amely sze­rint egy iiveg pezsgő után 80 fillér lesz fizetendő. Nos hát, az adó nem kedves az ember e'őít semmiféle formában, de ez az egy : ez már erői kivételszámba megy. A pezsgőineKadóztatás gondolata helyes is, emberséges is. Aki pezsgőzni akar, az fi-\ zessen, mert tud fizetni. Kár, hogy « ja- • vaslat felvetői neii. gondoltak tovább is. íl>y például javasolhattak voln* automobil­adót is, de meg « iiat-'V malomkerék női kalapokra is gondolhattak volna. Mily ha­talmas választási alapot lehelne az ilyen fajta adókból Összegyűjteni 1 A horvát szociáldemokraták és a tömegsztrájk. Olvadom, hogy a horvát szociáldemokraták kimondták a csatlakozást magyar testvéreikbez, vagy ha jobbau tetszik, elvtársaikhoz Mit jelent ez? Nem kevesebbet, mint azt, hogj' a horvátok csak akkor függesztik fel a me­gvárok iránt való gyűlöletüket, ha azt lát­ják, hogy a maayarok a saját sírjukat, ás­sák, mert vájjon lehet-e az általános sztráj­kot gazdasági « népjóléti tekintetben más szemmel nézni ? A vásári káromkodások al­konya. A 1 gutóbbi keszthelyi vásár al­kalmával szóvá tette a «Balatonvidék» azokat az ocsmány káromkodásokat, vicce­ket s egyéb trágár beszédeket, melyeket némely vásári bódé előtt özönével lei etett hallani. Most Zalavárm-igye Hivatalos Köz lönyének legutóbbi számában megjelent egy üdvös szabály rendel t melynek első pontja sú yosan tiltja a vásárokon való káromkodást, botrányos perieked' st, egyál­talában az adás-vevés lármás elintézését Ei i e a rendeletre sehol sem volt égetőbb szükség, mint. nálunk, hol a zsibvásá) a város légforgalmi sabb utcáján amugv is tűrhetetlen állapotokat szokott teremteni. főgimn. legközelebbi nyilvá­nos felolvasása f. hó 6-án, csütörtö­kön délután 5 órakor lesz a „Hungária" szálló nagytermében. Felolvas vetitett ké­pek kíséretében Lakatos Vince dr. főgimn. tanár. A felolvasás tárgya-. Az Ember Tra­gédiája és a feminizmus. — Belépődíj 60 fillér. _ Az általános sztrájk. A választójogi küzdelem köze­ledik a végső katasztrófához. Azért mondjuk ezt, mert a szociáldemok­rata vezéreknek ez a merész sakk­huzása, melyet különben már január vége óta rebe.-getnek, valóságos elemi csapás lesz Magyarországra. Valószínűleg milliókra megy majd az a kár, amelyet ezzel a sze­lídnek látszó forradalommal elő fog­nak idézni. A kormány a választó­jogi törvényjavaslathoz, melyet egy vaskos kötetben városoknak és egye­seknek is mégküldöttek, bizonyára makacsul fog ragaszkodni. Pedig igazán nem érdemes ezen a kérdésen hajbakapni. Hiszen akár meglesz a választójog, akár nem. az I ország jólétének sorsa ettől a kér­déstől édeskeveset függ. Nem az általános választójog, hanem az általános munkaszere­tet visz előre valamely országot a gazdagodás, jólét és a kultúra ösvé­nyén. Nagyon sokan vannak ebben az országban, akik akárhányszor oda­dobnák valasztó jogukat ma is, csak hogy a választással járó izgalmakat, szelid nyomásokat elkerüljék. És talán a dolog másként fog festeni, ha. behozzák az általános, eg3 7enlő és titkos választást ? Oh á BALATON VIDÉK UHUJA. (bempora mutaníur. irta PATYI ISTVÁN. J\[ig olyan kicsi volt, min! babszem, a lányka, Anyja tüidetöleg nagynak titulálta; S hogy a gyermekkorból kivénüli, ícinöle '• Oh csodák csodája ! — kis lány lett belőlel £ [et-s fiaíál fiyö^f. Ha a halálnak árnya rám borul, Az éleiért esd let kein b 'torul ; Ha rám veti az étet sugarát : Epedve hívom, várom a Indáit. Régi gondolatok uj S7avakban. Irta Gárdonyi Gaspar. Az egészség-s tudomány -llen ismét ujabb szövetkezések történ el- Homályos szavak hirdetik harcra való készületet, hogy azután a támadást annál nyíltabban, annál erősebben folytnak. A védelemre folytonosan a mulibau elhangzott intelmek ismétlésével, felidézésével lehet és kell másokat előkészíteni s felvértezni. Ezért e néhány régi gondolat uj szavakban. . . Tudomány mindig volt. A létért küzdő ember leiké mélyén lobogott az i-teiii szikra lángja. Felteié nánxzott 1 élei kel elmélkedett a meglevő világról, arunk létrehozójáról, az öröi> misztériumoki ól. A való élet kapcsolata a rejtelmes, mély er,ők liöz kiapadhatatlan forrásává vait a tudo­mányi" zomjas emberi e me külső meg­nyílván ulásának. A mult tudományáról regél a törté­nelmi emlékek napról napra s/aporodó tö­mege. Minden emléken rajt vrni a gondol­kodó elme bélyege, történt légyen az bár Istenével vaey az alkmoti mindenséggel kapcsolatban. Ölömmel fogadunk a mu tra vonatkozó minden felfedeze; t, mert az ős­emberek elmei megvalósulásában a mai tudomány ősforrását kut»tjuk. S ha erre vonatkozólag csak a legparányibb biztató jelt fedezzük is fel, sietünk az előterült tudománvos emlékei üdvözölni, dicsőit ni s rá urndjárt a vissznanyot is megadni. Igy szül-tik a mai tudományos munkák egyik része. E részt, lehetne nevezni az itrazi, a valódi tudomány hordozójának Hisz eiős alapokon épül fel, kemény a dereka s me­rész szökelléssel hasítja a lev-gőt mind jobban és jobban felfelé A nap közelébe érvén, terjedelmes ányékot vet. Ezen ár­nyékban pihen a tudományos írók másik része, yyetigrt fegyverzetű 'hadserege. A hamis tudomány hirdetői azok ' a mindenkori szofisták, kik nem érdemlik meg azt s<-m, hogy ott az árnyét ban kér­kedjenek, az örök sötétségnek kellene rá­juk borulnia s el temet nie őket örök időkre. Nagyszemü rostára kellene ültetni őket, amelyen át leesnének az örök feledés mély­ségébe . . . Az igazi tudomány tornyának védői még csak meg tudnának méikőzni velük, az árnyékból támadó ellenségekkel, de má­sik oldalon, a nap-ütötte részen mások is kacérkodnak. Onnét is süvítenek a szakál­las golyók s ezek a szépirodalmi termékek. Ezen harc most is folyik s talán még so­káig tart. Majd elválik, hogj' kinek a győ­zelmével végződik. A Szépirodalom sürün küldi üzeneteit. — a nap felé Tán azt el is homályosítaná, ha a sok könyv tudatlanságát, semmi-égét nem olvasztaná fel a nap heve már niesz­sziról. Nem minden ember tekinthet a napba, nem minden könyv juthat be a Tu­domány, a S/ópirodalom szük kapuján. Ennek természetesen számtalan oka vau A váli ozhatatlan alaptörvényekhez mind ujabb toldások kerülnek, melytk na­gyon megszü 1 ítik az utat az «irodalmi termékek> előtt S van az embernek Íz­lése is, kinek-kinek magához való, ezt is szere'jük zsinórmértékül felállítani. Ami tetszik, az jó ; ami nem tetszik, az rossz.

Next

/
Thumbnails
Contents