Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-16 / 7. szám

1913. február 16. BALAfÜNVIDÉK lyázó volt : Töieky Aladár központi közigazgatási gyakornok és dr. Noszlopy Géza horvátországi közigazgatási fogalmazógyakornok. Összesen 238 szavazatot adtak be. Ezek közül dr. Noszlopy csak 57-et kapott s igy az állást Töreky Aladár nyerte el 181 szavazattal. Gróf Batthyány Pál közigazgatási bizottsági tagsági helyére két pályázó volt: Nagy László és Malatinszky Ferenc földbirtokosok. A közigazgatási bizottság uj tagja Nagy László lett, aki 124 szavazat tal győzött Malatinszky 114 szavazatával szemben. A nagykanizsa — alsólendvai vasút 300 ezer koronás segélyének végérvényes megszavazása, az 1 százalékos pótadóemelés is minden nagyobb mozgalom nélkül történt. A nevezetes javaslatot 119 szavazattal fogadta el a közgyűlés. Igen sok érdektelen átiratot tárgyalt ezután a megyei közgyűlés, melyek között talán a legtöbb figyeln et még Pozsonymegye átirata érdemli, melyet a közigazgatás államosításáért indított mozgalmának támogatása végett küldöu Zal;>megyéhoz. Eilner Zsigmond orsz. képviselő volt az egyetlen felszólaló, aki a váimegj ék autonómiájának sérthetetlenségét hangsúlyozta és elleuezte a terv támogatását. Ellenzését, mely különben egyezett az állandó választmány indítványával, egyhangúlag elfogadták és az átirat fölött napirendre tértek. A zalavölgyi h. é. vasút igazgatóságába tagokul gróf Batthyány József és Bogvav Máté megyebizottsági képviselőket választotta meg a közgyűlés. A cirkvenicai Auguszta iskolaszanatórium kértére 500 korona vármegyei segélyt szavaztek meg, melyért 2 félíngyeues és 2 kedvezményes alapítványi helyet ajánlottak fel Zala vármegye szegén3's0rsu gyermeke szarnám. A metyegyülésnek iánk nézve kellemes eredménye az, hogy » város járdstervezetét elfogadták és így nemsokára elkövetkezik az az idő, midőn a házbéremelő háziurak kénytelenek lesznek a házuk előtti gyalogjárót kikövezteini. Már régen kellett volna ! Magyar kath. szépirodalom. Irta Váth. J. (Folyiatás.) Rosty Kálmán. Kemenes, ha zengnek még Magyarország királynéjáról, de jóformán névtelenek már szük körükben is. Szülik József neve hangosabb. Amolyan kehely peng és . . . Csinos, kedves s leginkább estéli, méla hangulatok, áve Máriás Angelusok harangszava lágyul bele költeményei sorába. . . Rudnyánszky Gyula. Akik leirva látják nevét, csodálkozhatnak. Komjáthy, Reviczky kortársa s velük emlegetik a tehetséges petöfisták közt... Annyira mondhatuám kath. bellel listának, akár — hanyatt ne vágódjunk — Kiss Józsefet . . . Rudnyánszkyt szeretem. Éppen a katholikusságában ismertem meg. Egy sereg Mánadala révén: Kontor zenésitésében. . . Ugyan dallamuk nélkül szinte nem is igen tudom elgondolni, de a zenészét dicséri... Leszállt a nap a messze égen. Violaszinü szürkeségben Gomolyg az alkony fátyola. Erdő alatt lágy fuvola hangját viszi a szellő, Locsog a hab, suhan a felhő . . . Mi köze ennek a valláshoz ? Mi köze Assizi szent Ferencuek a Napódához ? D'Assizi poverelo összekapcsolja Isj tennel a napot, t-st.véi jének mondja a farkast, mint az Isten teremtményét. Rudnyánszkyt ebből az alkonyatos hangulatból kiébreszti a harangszó : Ekkor megkondul a harang : Estéli Ave Máriára . . . Csend van. Se mozdulat, se hang. A csönd a természet imája ! íme ! Van szebb is, több is-, jobb is. De legtöbb az alkonyi. A nap alkonyán világot gyújtat a drága Szűz Anyával. Szép napra virrad, aki fölött 0 virraszt, boldog lesz éjjele, béke ringatja s reggel áldás harmatozza be. Nem tudom, kinek hogy tetszik. Nem is kérdem. U^y vagyok, mint Ignotus, ha felakasztanak se tudom azt. szeietni, ami nem tetszik. 0 pl. Petrarctat. Rudnyánszky Neki ajánlja dalát is. A húrt keze Fejére fonja. Minden elvész, de amit, Róla ir, az nem. Ki szárnya vagy költöd dalának, Tekints le rám óh szűz, Anyám ! És adj lelkemnek, ha kifárad, Nyugalmat éltem alkonyán. Rudnyánszkyt antiquárinmok poros világából kellett előkotorászni Jól sejtene ; hogyha Mária-dt-lai nincsenek, én se keresem sohase. Igy kutattam föl. Akit szeretünk, a sivatagba is utána megyünk, Töbl i Mária dala hazafias. Irt egy karácsonyi misztériumot is. A költészet szatócsa, a rémes zsidcbaliadák költője is irt Szűz Máriához és a Feszülethez verseket. Jól lehet csak üzletből, mert, verseit nagyon leszólta még a képes Családi Lapok is. Őszinteségükben — amit legel őnek keresünk a költészetben — nem hiszünk. Juhász Gyula is elejt, egy-egy virágot az oltári.övén, hova Mária-kép elé jár : Érces és bizó mániában Elzengeni újra minden nevedet, Én mindig rossz, bánatos gvermeked. Szélesebb skálájú, mint az eddig emiitettek, de profánabb is néhol. Sik Sándor, Erdős R uée, Harsányi Lajos letértek a Sz Máríás-utakról. Alig s halványan világol bennük a Mária-kultusz. Pedig a magyar kath. lilának jellegzetessége, szinte magyatcs-ága épen ez. A kozmopolitizmus nálunk ebben van. Pedig milyen szép s menny i újság van Juhász e három sorában is. Harsányi egy kötetben egyetlen Mária-verset adott le : Tenger hatalma. Erdős Rsnée Aranyvedrében talán kora is volna keresni ; annál szebb, mélyebb, asszonyosan eokfélehangu ujértékü, más veretű drágaságok illatok, szinek kerülnek az ur elé. János tanítványa — itt-ot^ pogányhangu — de remek könyvdráma. . . Harsányi Lajos csak utolsó kötetében mélyült el Ha nem osalódom, megtalálta a misztikus, kifejezhetetlen kifejezést, láthatatlan láttatását, ízetlen élezését.. , De erős a véleményem, Erdős R. jötte nélkül sok minden nem jut eszébe. Második kötete ' Az élet muzsikája csak nem is sejteti ezt az új llarsányit. . . . Sik Sándor ugyanoda jutott. Merőben ellentétes a Belülvalók mécse Szembe a nappal cimü kötetével. Legszebb értéke, hogy a misztikus drámák, régi egyházi énekek hangját, sokszor hibásan szórendjét, kifejezéseit is újra mondta. Könyve árnyoldala, hogy uem mélyül el, modoros s tele van ismétlésekkel. Szembe a nappal Prohászka szuggerálta. Világnézetében, stílusából, a diadalmas derűje, harcos kedve cseng ki. . . Az újból az alázat, a Halál hymnuszának akkordja "búg ki, mint az orgona fugája, vox humánája. . . . Az egészben azaz érdekes, hogy ezek a tündöklőbb nevek nem találnak a Síepbaneumban kiadóra Hja, Bán Aladárt, Babiu Józsefet, Szepessy Lászlót, Gyulai Agostot ki adja ki ? Szerencse, hogy alakult az Élet !' lám ... Ez a valédl Jacobi antinicotin (ztarka-hOnlyl Meghűléstől származó bajok. Az átmeneti hónapokban — tavasszal és ősszel — kisebb-nagyobb szenvedéseknek van kitéve az emberiség. Éppen azért ezekben az időszakokban, a mikor bizonyos mértékben a betegség a levegőben van, ajánlatos a kettőzött óvatosság. Nagy gondot kell fordítani az öltözködésre, másrészt vigyáznunk kell, még pedig fokozott, figyelemmel légzőszerveink egészségi állapotára; mert a nyálkahártyák azok, a melyek a testnek szükséges levegővel először érintkeznek és a melyek ellenállóképességgel kell hogy birjanak. A ki légzőszervei lendes ápolásával szervezetének biztos védelmet szerzett, az a tüdőbajok felöl nyugodtan alhat. Azok közül a szerek közül, melyeknek hivatásuk a légzőszervek ápolása, első helyen áll az orvosok áb al már évek óta ajánlott Sirolin „Roche", mert ez még tüdőbajoknál is igen kiváló hatású. A Siroliu „Roche-' megkönnyíti a köpetkiválást, megszünteti a köhögési ingert, éjszakai izzadást, lázt és a légzőszerveket ellenállóvá teszi. A Sirolin „Roche"-t éppen ezen a tulajdonságai teszik alkalmassá az úgynevezett tavaszi és őszi kúrákra. A gyógyszer használatát kitűnő ize folytán gyermekek is kedvelik. A Sirolin „Roche" étvágygerjesztő, emésztést elősegítő, közvetve tehát erősítő hatású és növeli a testsúlyt és a közérzetben is lényeges iavulást szerez. Látjuk, hogy a Sirolin „Roche" egészséget teremt és azt megAédí, tehát ez a kellemes izü háziszer nélkülözhetntlen a meghűlésből származó bejok ellen. Köhögésnél, rekedtségnél, hurutnál már az első korty után enyhítő dldó hatásátói megkönnyebülést érez a beteg. A Sirolin kura az ember egész szervezetére valóságos jótéten ény. Kérdezze meg talán ormosát és az szívesen fogja ajánlani a légzőszervek beiegsége elien. A Sirolin „Roche" minden gyógytárban kapható. Mindenütt határozottan Sirolin „Roche"-t kérjünk 03 hamisított utánzatokat utasítsunk vissza. Maradjunk meg a Sirolin „Roche" mellett és tartsunk házi gyógytárainkban belőle kéznél mindig egy üveggel.