Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-05 / 1. szám

1913 januái' 5. BALA'fONVIDÉK kormány hivatalos birá.jának homá­lyos cellájában egyoldalú nézetek és felfogások rideg alkalmazásával öl­tött testet magára, oly testet, mely nemzetének gyengeségénél fogva alighanem azt az epitapliiumot fogja kiérdemelni: mint a korán elhervadt kis virág ! Meghalt — veleszületett gyengeségben. Cipelik is már a magyar Tay­getusra, hogy mint életre alkalmat­lan korcsszülöttet, lehajítsák oda, honnét kiindult — a mélységbe ! Mert a javaslat nem felel meg a szélső radikális irányzatnak, mert nem általános és egyenlő s legke­vésbbé titkos ! Ez volna a legkisebb baj ! Nem felel meg a konzervatívok­nak, mert mégis csak nyújt valamit, ha nem falatot, hát morzsát az éhező politikai jogtalanoknak ! Ez volna a kisebb baj. Nem felel meg a mér­sékelt haladás híveinek, kik a lehető széles kiterjesztés mellett harcolnak: az volna a nagyobb baj, de nem fe­lel meg a jognak, igazságnak, mél­tányossáknak és a nemzeti érdeknek s ez: a legnagyobb baj ! Nem általános: mert cenzushoz van kötve. Nem egyenlő, mert ki­vételeket állit fel. Nem titkos, mert az ország legnagyobb részében nyílt szavazást statuál továbbra is. Nem községenkónti, mert : szavazókörök­höz köti a választást ezer lélekkel ! Nem konzervatív, mert számos ál­lampolgárt ruház fel választói jog­gal, de haladó sem, mert nem abban a mértékben terjeszti ki a jogot, amely mértékben az igazság és mél­tányosság megkivánná. Az ipar mun­kásai mellett kizárjk a mezei mun­kásokat továbbra is. A 20 és 40 koronás, a 8 és 16 katasztrális holdas, cenzus, a kétféle 24 és 80 éves korhatár, az értelmi és lakás cenzus : az irni-olvásni tu­dás, az 1.900,000 szám megállapí­tása, a régi választási betegségek fenntartása, az alkotmányos költsé­gek, a fuvaros és jelvények haszná­lata felett való burkolt hallgatás mind olyan gyanús tünetek, melyek arra engednek következtetni, hogy ez a javaslat nem él meg s a férfi­kor érvényesüléséig nem jut el, ha­nem a gyermekbetegség minden tü­netével fog elpusztulni. Meglehet, nem maga lesz az áldozat, szülőany­ját is magával viszi — a sirba ! A szabadelvű munkapárt kebe­lében már is megkezdődött a belső feloszlás folyamata, aminek könnyen az egész párt halála lehet a követ­kezése. Altalános diagnózisunk : a be­teg láza magas. Érverése rossz. De a részletes diagnózist csak jövő sza­munkban adhatjuk meg. Egyelőre legyen elég ennyi. A keszthelyi kath. főgimnázium hangversenyét, minthogy helyszűke miatt ele­gendő jegyet nem lehetett ki­bocsátani, január 12.-én, vasár­nap d. u. 5 órakor, mérsékelt hely árak mellett megfogja is­mételni. Jegyek erre a máso­dik előadásra is előre váltha­tók Sujánszky József úr ke­reskedésében. Az Iparosok Dalkörének szilveszteri mulatsága. Az Iparosok Dalkörének mulatsága mind hangversenyének sikeiült számaival, mind kedélyességével nem maradt el az előző években rendezett hangversenyektől. A kitűnő műsorból kivált Szeless Já­nósné és Kolozs Richárd duettje, Szelessné zongora-, Kolozs Richárd hegedű-, Berzse­nyi László dr. zongorajátékával tanúsított kiváló zenetudást, miért is a közönség nagy tetszésének hálás tapsokban adott kifejezést. Osztatlan tetszés mellett szerepeltek Schadl János ós Divinsky Sándor is, akit szép énekszámaiért, ünnepelek. Ép úgy dicséret illeti meg a Da'kört is, mely most is megfelelt régi jó hírnevének s műsor­számjtik érdekessége Szerdahelyi Károly • Magyar dnlok> c. egyveleg volt. A hang­vei seny után, mely fél 11-ig eltartott a szép S'ámban megjelent közönség reggelig tartó táncét rendezett s igy a legkedélye­sebb hangulatban köszöntötték újév reg­gelét. A felülfizetésekről a Dalkör az aláb­biakban számol be, köszönetet mondván a szives felülfizHtöknek : Herceg Festetics Tassilo20K, Reischl Imre, V. M., özv. Veháp F^rencné 10—10 K, Phillips Mária 6 K, dr. Dunst Ferenc, Simon Lajos, Hofman István, Biró Pálné 1 5—5 K, dr. Mojzer György, Csényi Lajos 4—4 K, Hoffmitnn Miksa, Rosenberg Ernő i 3—3 K, Veischenk József, Helbek József, 7 ' 7 | Láng József, Berkes Ottó, Schiffer Miksa, i Major György, Blasutigh Sándor, dr. Si­mon Géza, Hoffmanii Imre, B M., Ring József, Nagy Imre, Gáspár Jó-sef Lázár Izsó, Iwsit.s Gyula, Frank Ignác, Kenesey Sándor, Bőhm Károly, Kell Dezső 2—2 K, Antal Jenő, Weisz Ignác, Rácz Gyula, Sándor Endre, Kertész Ernő, Károlyi Ist­ván, Rierscb József, Fogel Hermán, Pam­mer István, Pintér Dezső, Csemy János 1—1 korona Farsangi naptár. Január hó 8 án : A feutbolibus főgimnázium ifjúságának hangversenye. Január hó 18-án : Az Ipartestület (ánces­télye. PAIM4 a valódi KAUCSVK-CIPOSAROK DOBOZA, MINŐSÉGEI ARANY A göcseji és hetési magyarság termete. Dr. Baitucz Lajos 1911 nyarán Zala megye legősibbnek tartott területén, Gö­csejben és Hetésben rasszantropológiai vizsgálatokat végzett, melynek eredménye­képpen 120 magyar férfi és 20 nő rendszeres méreti és morfológiai adataihoz jutott. A 120 magyar férfi termete 152—179 cm. között váltakozott. A középélték 165-89 cm. s ez az ért^k a nagy közepes termet­csoportban foglal helyet. A méretek szerint a göcsej—hetési magyarság túlnyomó többsége (GO'SS 0/,)) kö­zéptermetű s ezen belül a nagy közepes termet a jellemző (32 50%)- Elég gyakori azonban egyfelől a magas, másfelöl az ala­csony termet, is, míg a nagyon magas ter­met egyetlen esetben sem fordult elő. A hetési magyarok jóval nagyobbak, mint a göcsejiek. De magában Göcsejben sem egyforma mindenütt a magyarság ter­mete. Legalacsonyabb Göcsej északi és kö­zépső részében, az u. n. Os-Göcsejben, mig Göcsej szélein, főleg pedig délen és nyu­gaton, épp úgy, mint Hetésben, magasabb az emberek termete. Ez a vend keveredés kétségtelen jele. Göcsej és Helés magyar népe távolról sem oly egységes típusú, mint eddig hitték. A göcseji nők termete 142—168 cm. között váltakozott, 154'43 cm. középpel, ami 11'46 cm-rel I isebb a férfiakra vonat­kozó eredménynél. Vagyis Göcsejben a nők termete 93 09% a a férfiak termetének. A göcseji, hetési, nagykunsági és csongrád­megyei méréseket összevetve az eredmény az, hogy a mai magyarságnak körülbelül V3-a alacsony és kisközepes, nagy­közepes, V 3 a pedig magas és nagyon ma­gas termetű. A legjellemzőbb azonban ál­talában a középmagas termet, mely az ese­teknek több, mint felében fordul elő. A „Balatonvidék" mélyen tisztelt olvasóihoz. Folyó évi január hó elsejével lapunk XVII. évfolyamának első negyedére elő­fizetést nyitunk. A íBalatonvidék', mint olvasóink tudják, legfőbb célul azt. tűzte ki maga elé, hogy városunk és kies vidékünk érde­keit védje, istápolja. Nem az egyéni, ha­nem a közérdek, a nagyközönség érdeke vezette tollúnkat eddig is és ezután is az fogja vezetni. Magánosok ügyeivel nem törődünk, olyanokba nem avatkozunk. Hiszen fejlődő városunk és folyton emelkedő vidékünk egész erőt. kiváu s nem lehet az időt. haszontalan polémiákkal vesz­tegetni. Az alkotómunkában résztakarunk verni, de a feleselgetésekre nem leszünk kaphatók. A <Balatonvidek» iránya, mini ol­vasóink tudják, mindenben magyar és ke­resztény. Megbecsüljük mindenkinek val­lásos meggyőződését, de nem engedjük bántani a maguckét. Isten segítségével rajta leszünk, hogy a «BaÍatonvidék> a közjó előmozdítása te­lén mentül jobban megállja helyét. Ezért kérjük mélyen tisztelt olvasóink további támogatását éa munkatársaink szives közre­működését. Előfizetési Ar : Egész évre — — — 10 K — f Fél évre 5 K — f Negyed évre — — — 2 K 50 f Ji Balaton vidék u szerkesztősége és kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents