Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-06-22 / 25. szám

1913

. m

ájus 19

5. BALATONVIDÉK a maga érdekli, s az okos adminístratio figyelembe is \eszi a kereskedelem érdekeit; de a kereskedelem nem tehet oly önző és oly kapzsi, hogy minden más érdek kielégítése előtt behuny/e a szemeit és követeli más erdek rovására a magáénak a védeiméi. » Merengésemből Ra>id effendim dobbantás* ébresztett fel, aki felém fordulva, élénk gesztussal kisérve folytatta elbe-zélését : «Nézze xiram. akkor, mikor a vízvezetéket még nem létesítettük, a városka öntözése nagy áldozatokat kívánt Otromba lojtokon, lusta emberek hajtották lovaikat. A sheriff bár a nyakukon ült, vizet meríteni gyorsan, mert egyik kocsi várt a másikra, nem tudtuk. Az idő mult, a naps'ámo' kocsik kényelmeskedtek és a városszarnadásaín évről-évre simítani voltak kénytelenek. mert az előirányzott összeg soha sem volt elég és a park és más ilyenek alá lettek elbujtatva azok az összegek, amelyek szükségesek voltak az öntözés, utca tisztántartás stb. ellátására. Akfcor azt mondtirn : Legyünk igazak, őszinték, min' Alb-h az égben ! Hisz a város bizalmának a letéteményesei vagyunk, nem topunk, nem harácsolunk, könnyelműen nem költekezünk, de ! hadd lásson tisztán a lakosság, , amelynek a filléreit etköttjük l Igy is lett! Es megcsináltuk a vízvezetéket is, mert belátták, hogy 12 —14000 korona, az önök pénze szerint számítva uram' oly összeget tőkésít, ha 30—40 évre osztjuk e], hogy i bból kikerül az egész váios üdesége. tüzbiztósságH stb. stb. Nézze azt a füidőtelepet a kellemes pormentes levegőjével, üde világaival !» Es ! Eszembe jutott u|ia az én szülővárosom ! Keudere-röl nem beszélhetek, hisz ott nincs park, nincs fürdő, nincs >• ultur . Pe Istenem! Mit lehetne l-evés pénzbőt, kellő összehanyzás mellett teremteni egy Resid effend\nek, — ha ilyen akadna az én atyai barátaim között, ha azok nem játszanák örökké az okosat és az okosabbat, mint a török-bolgár ez időszerűit ! Es eszembe jutott isinél az éu kedves isko'ás pajtásom, a Reischl Imte Talán tudna lenni effendi .' 0 gyűjteni fogja az előtanulmányokat,, a költségvetéseket és a számításokat — úgy tetszik nekem e tá vo'ból — hogy; lesz ereje meg is csinálni s kivitelre juttatni, mert, ha nem segítenek neki az önzetlenek legjobbjai e nagy munkában, — akkor : kedves Szerkesztő uram ! «z én édes szülővárosom, ahol a gyei meké veim oly sok kellemes > apját töltöttem ahol még az iskolában is becsülni tani'ot'ák a közéleti önzetlen en berekét és ahol, én, »z ifjúságomban, sok tisztelétreméltó vonást mutató embei t ismertem, szegény jó ntyám elbeszélései u'án is, mondom : kedves Szerkesztő uram ! ak or Keszthely megérdemli a sorsát : elmarad és leszáll oda, ahová fiai vitték : az élhetetlenségbe ! Ábrándozásomból pedig a szelid ef fendi ráz.i tt fel, amint karomat karjába fűzve folytatá elbeszélését: iDe nem csak én voltam az, aki ezt a vízvezetéket rendezte. Yol"ak segítő társaim a tanácsban, a képviseletben és buzgó hivat ilnókaim ! De bár teljes elismerés él a lelkemben azok iránt, még sem halgáthatom el, hogy nem volt az én időm híjával az alkotás moll• t' a humornak sem. Emlékezem. Ugy 6—8 évvel ezelőtt, az . kkori nagyvezér bevonásával « mi városunk nagy szülöttének az ünneplése indult ki a fővárosból : Siambulbób A zeneszerzők jötiek-mentek. Diszhangvei seny. koszorú, album STB. napirenden volt. Az a nagy szellem, nézze ! i't szüleit tt e házban"! A kegy. let ide tette ez a művészi emléket és megjelölte azt a helye', ahonnan hódítani indult. A kis város ünnepelt! Zászló, disz, ember, minden a helyén. Kis városunk is kivette a maga részét: diszalbumot adni, határozta a tanács, az ő nagy szülöttének I A fényképek gyűltek, HZ albumba betétettek és — jött a nagy hadjáraf, a török összecsapott a bolgárral és engem, aki annyit dolgoztam e városért közel egynegyed századon át, az uj törökök : — felmentettek. Akkor duzzogtam, de most már megbékéltem és büszkén mutogatom alkotásaim helyét azoknak a tisztes idegeneknek, akikiöl mintha látnám, -— hogy megértenek engem; cse.k a tanácsházat kerülöm azóta! Mégis ! a múltkor egy osztrák-magyar volt katonai megbízott járt itt, akivel még gyermekkoromban ismerkedtem meg az ön hazájában ós ő kiváncsi volt látni a város nagy szülötteiueK és jótevőinek arcképeit a tanácsházban. Elvezettem ! és oh ! bár ne vettem volna észre ; a porban elföldelve ott találom, egy zugban, azt. a diszalbvmot, — amelyet —- édes Uram ! azt hiszem, nem vár már! a Scbábach hercegnőjének hatalmas szellemű megteremtője ! Allah legyen Önnel és jóakaróival ! — mondá — és eltávozott.' L-Szögezve álltam s csudálkoztam, hogy miliő szellem és jellem lehetett ebben az öregben azokban az időkben, mikor aludt e város minden teremtett lényében az alkotási vágy. meg a «nagyok» iránt való figyelőn is és megcsinálta ezt a várost. Ez valóban a B li án ! Gondo'ám és megírtam ezt az V-ik levelet a kedves Szerkesztő urnák, hogy lássa, mennyire szeretem én az én kedv s volt atyai barátaimat, szülővárosomat és mily hévvel ki vánom a haladá-át. Isten vele ! Szeikesztő ur ! aki iránt vagyok igaz tisztele'tel : Szentimrei Kal^as Pál. U. i Most mélyebben megyek befelé s mivel a vasutat elpusziitot'ák, alig irhatok egyhamar a Balkán ra^ényes szépségeiről ! Isten áldja! Keszthelyi küldöttség Vaszary bíborosnál. A mult számunkban megemlitei t küldöttség mult vasárnap déltájban nyújtotta át Vaszary Kolo- bíborosnak a volt hercegprímásnak. K-szthe y nagy szülöttének a díszpolgári oklev«j|-t. Beischl Imre városbíró az' gg egyházfejedelem előtt a következőket. mondta : Nem hozunk mirhát ós tömjént, c*ak egyszerű fehér la pcka'. de ezekre soha le nem róható hálájuk jeléül Keszthely város pol, gárai ittak neiüket akkor, midőn Főmagasságodat karácsony ünnepén községünk képviselőtestülete díszpolgárává választolta. Dbze, elseje volt Fömagasságod azelőtt is már régen városunknak, de az akkor spontán megnyilatkozásból formáknak hódo ó korunkban látszólag e gyönge külső jelét hozzuk annak az erős belső tartalomnak, melyet Fömagasságod erkölc-i és anyagi példájával adott lelkületünknek, midőn minket keszthelyieket a föld rögéből kiemelve a magasságok felé vezeteti. S ha majd fömagasságod lapozni fog ez albumban, ugy abban szülővárosa polgárainak nemcsak nevével találkozik, de szivével is, mert valamennyi szivéből s lelkéből irta azt alá : ebben egy a szivünk dobbanása, egy a lelkünk óhajtása : Főm»gasságodat. soká — sokáig sugározza be szülővárosa polgárainak igaz tisz'elete, szeretete s hálája, mely gyermekeink ajkán felhangzó imádságban is örökké csendülni fog. Hódolattal nyuj'juk át szivünk ez ajándékát, fogadja Fömagasságod keg\esen. A szép beszéd akkora hatással volt az ünnepeltre s a küldöttség tagjaira, hogy mindenkinek szemében könnyek ragyogtak. A volt primás az ünnepi aktus után díszebédet adott a küldöttség tagjaiuak tiszteletére. A küldöttség a s/

i 7 órai vonattal tért vissza Keszthelyre. Egy indítvány története. Irta Dr. Tihanyi Barna Ismeretes olvasóink előtt, hogy a keszthelyi tanítói járáskör május hó 2)-én tartott közgyűlésén Dr. Lakatos Vince főgimnázium! tanár azt, az indítványt tette, hogy a közgyűlésből kifolyólag a járáskör keresse meg a B. T. G. R. T.-ot, hogy hsjóin, a tanárok és taniiók féláru menetjegygyel utazhassanak. Az indítványt a tanítói gyűlés egyhangúlag elfogadta és megbízta Csathá Alajos elnököt, t'Ogy a további lépeseket, tegye meg. Csathó Alajos az indítványt beterjesztette a Zala vármegyei Általános Tanítótestület, elnökségének, ki a szép eszmét tel is karolta, mint erről a következő, illetékes helyről vett sorokból báiki meggyőződhetik : — A Balatoni Gőzh. Társasághoz kérelemmel fordult a Zalavármegyei Á talános Tanítói estiilet elnöksége, hogy a danátok és tanitók részére féláru menetjegyet engedélyezzen. Továbbá megkeresik Veszprém és Somogy-vármegyék Általános Tani' óegyesül'-tét is, hogy u'gyatiily kérelemmel forduljanak a Bal. Gfizb. Részvénytársasághoz. A Znlav. Ált. Tanítótestület már junius 7-én elküldte megkereső levelét, me'yre azonban eddig váksz még nem érkezett. A * Balatonvidék* erről a kulturális mozgalomról annál szívesei ben számol be, mert lapunknak álláspontjával a fentebbi indítvány teljesen megegyezi!;. Ugy hisszük, hogy tavaly a B. Sz. balatouvilágosi közgyűlése alkalmából erre a dologra fel is hivtuk a B. Sz. figyelmét, sajnos, eredménytelenül. Most az Ügy, amint látszik, igen jó kezekben van s bizouyára sikerrel is fog végződni, Hiszen a B. T. G. R. T., mely állami és megyei támogatásban Részesül, nem lehet, oly szűkkeblű, mint a cs. és kir. szab. D. V , mely c*ak az állami tanárokró és tanítókról akar hallani, a felekezeti ós községi tanerők kérései előtt pedig badugja a fülét. R-méljük és hisszük, hogy a tanárok és tanitók méltányos kérése meghallgatásra fog találni. A B. T. G. R T. ezzel nagy szolgálatot tesz a Balaton kultusznak is, a kultúrának is, de saját magának is. Hogy pedig a szép eszme bele ne fulladjon a bürokratikus huzavonába, azt ajánljuk, hogy a társaság mindazoknak adjon féljegyet, akik az államvaeutakra ilyennel bírnak és pedig az arcképes igazolvány előn-utatása mellett. Mon már itt van az utazás megkezdésének ideje. Tessék a kérelmet, mely mindenképen jogos és méltányos, teljesíteni. Hisszük, Iiogy, ha kell, a B. Sz. is a tanitók pártján fog állani, ami különben egészen természetes i Nyári mulatságokra lampionok, konfeiti ós szerpentin - igen előnyös áron kapható SUJÁNSZKY kcnyv- és papirkereskedésében. -