Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-18 / 20. szám

BALATONVIDÉK 1913. junius 15. nagy örömünkre ! Ez sem gyújt már! Ezek a frázisok nem ragadnak már sem a magj ar paraszt ráncos csiz­máihoz, sem pedig a «véreink» ki­vándorlását nem segitik elő. Miért hozzák tehát ezeket a dolgokat nnos untalan a vármegye közgyűlési termébe s miért foglalják le a ma­guk számára az igaz hazafiasságot azok, akik csak prédikálnak és az ö szűk világuk körében táncot lejte­nek, de a vármegye területén, nem jelzi a hasznos és áldásos munkás­ságukat más, mint, sajnos, egy-két elhasznált, nyikorgó faeke és az ősöktől örökölt, a költök által pedig zengzetes versbe foglalt költemény mély gondolatainak időszaki félem­legetése ! Valóban ez volna az a programúi, amelyben kimerül a hazafias tén}?­kedés? A haza, a közérdek szolgá­lata ? Ugyan-ugyan magyarok, ne fog­dozzátok egymást össze a bizalmat­lanságra, hanem a bizalomra ! Ne üssetek pártot a. saját tanj'áitokon eg} 7más ellen ! Ne állítjátok be a 67-eseket, hogy a Justh-féle zalai magyarokkal, akik a nemzetköziek és a szabadgondolkodókkal kokettál­nak, csinálják meg azt a magyar szabadságot, amelyet ezek. a leghe­terogénebb elemekkel és azok pro­grammjaiból akarnak összeragasz­tani és kifundálni — ez után. Hi­szen nem lehet összekapcsolni a féke­vesztett gondolatvilág töredékeit és abból valóságos élő orgánumot, nem­zeti életet teremteni nem sikerül még az Isteneknek sem. És akkor sikerülne azoknak, — akik, és nehéz leirni e szót, maguk­ért is keveset tanultak dolgozni ? Nem ! Nekünk békesség kell és rend, még a vármegyeházán is. És ezt meg kell ós megfogjuk teremteni, ha a t. ellenzék százszor fogja is produkálni a bizalmatlansági indít­ványt. Mert nekünk és velünk so­kaknak ez az eredmény, amit most elértünk a megyén, nem feltétlen bizalmat jelent mindenféle kormány iránt, hanem azt, hogy a békés mun­kálkodást, az alkotást, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, a magyar kultura érdekében lefolyta­tandó ténykedéseket nem engedjük belefojtani egyesek örökösen tüle­kedni óhajtó kedvébe. Es erős a hitünk, hogy ebben segítségünkre lesz a varmegye ér­telmisége, iparossága, kereskedője, földművelője és mindenki, aki szivén viseli, hogy egy töi zsgyökeres vár­megye nemes közönsége, amely any­nyi nemes hazafit, önzetlen egész embert adott a hazájának, ne sü­l3*edjen le a Balkán népek szinvona­lára. Megyegyülés. Óriási érdeklődés mutatkozott h f. hó 13-án tartolt megyegyülés politikai része irái.t. A tárgysorozat előtt az elnöklő fő­ispán bejelentett -, liogy Forster Elek és társai a kormány ellen bizalmatlansági in­dítványt adtak be. A sümegi Képviselő indítványára h tárgysorozat előtt (mely elég gazdag voll), ezt a kérdést, társul­ták először. Az indítvány mellett szólt még Bosnyák Géza is Ellene beszélt Zalán Gyula űr. képviselő. Felszólalt még (a kormány ellen) Hajós Ignác dr. A szava­zás eredménye az lett, hogy Forster indít­ványát 18 szótöbbséggel elvetették. Ez az elvetés azonban, mint jó forrásból értesü­lünk, nem annyit jelent, mintha a hivatalos Zalamegye n kormánynak bizalmat szavazott volna Csuk « bizalmatlanság kimondását uem tartotta a jelenbeli kívánatosnak. Mivel a sziviizás a gyűlés legnagyobb részét lefoglalta, a tulajdonképeni megyei munkából semmit sem végezhettek. A munka telist másnapra maradt Ebből kifolj'ól;>tí azt indítványozzuk, hogy ba még ezután is le>z, pedig le z, poliúkai kérdés, azt tüzzfk ki utolsó pontul, mert. először ugyix odavaló; másodszor, mert a megyebizoi'sási tag urukat csak ily módon lehet, ott fogni a megye «szi­vóben». A kesztheiyvideki helyiérdekű vasutrészvénytársaság igazgatósági gyűlése. A kesztlielyvidéki helyiérdekü vasut­részvénytársaság május hó 7-én Szájbély Gyula udvari tanács"* elnöklete alatt tar­totta igazgatósági gyűlését. Tárgyalták az 1912-ik évi üzletered­ményt és megállapították a felügyelőbizott­ság által f-lülvizsgált mérlng-t, nyeteség­és veszteség számlát ós a nyeremény fel­osztására vonatkozó javaslatokat, melyek a május 30-áu tartandó rendes évi köz­gyűlésén lesznek elöterjesztendők. Mind a személy-, mind a teherforga­lomban örvendetes emelkedés mutatkozott az 1911 ik évvel szemben. A legnagyobb emelkedés azonban az átmeneti forgalomban volt. mert a zágrábi üzlet vezetőség vonalaira szállított bazalt­kavicsot a t" polcH-keszthelyi vonalon szál­lították a badacsonyi, raposkai, sümegi bazaltbányákból. Balatongyörök község kérelmét, hogy vasúti állomásuk rakodóval bővíttessék ki, az igazgatóság teljesíteni kívánja és ennek keresztülvitelét a részvénytőke felemelésé­vel kapcsolatban meg fogja o'dani, ha az érdekelt község a kibővítés költségeihez hozzájárul. A magy. kir. államvasutak átiratát, hogy hajlandó volna-e a kesztliely vidéki vasút részvénytársaság a személyforgalom lebonyolítását a ti motorforgalmat beve­zeini; az igazgatóság tárgyalt* és meg­bízta a végreliajtóbizottságot, mint szak­bizottságot a tanulmányozásra és a magy. kir. állam vasutakkal való tárgyalásra. Az igazgat óság azonban a kesztliely — balatonszentgyörgyi vonalon nem kívánja a motorforgalmat, mert a jelenlegi vonat­járatok az igényeket kielégítik, mig a keszthely—tapolcai vonalon a vonatjáratok szaporítása mindkét városnak érdeise lenne és e relációban a motorikus üzem feltétlen h személyforgalom emelése szempontjából üdvös volna. 5 A tárgyalás révén azigazgatóaági elnök bejelentette, hogy a motoiüzem létesítésé­vel s*ivesen foglttlkozna a kesztliely vidéki helyiérdekű vasutrészvénytársraág a keszt­hely—hévizi vasút kiépítésével. A jelenlevő keszthelyi igazgatósági 1 tagok ölömmel vették az elnöknek beje­lentését és felszólásaikban kifejezést adtak az iránt, hogy Keszthely városának ezen terv megvalósítása régi óhaja és hogy V halmazállapotban van. Az érsek, aki a pro­cessiót vezette, letette az oltárra az üveg­edényt. és elkezdett a papokkal és a néppel imádkozni ; alig hogy tiz percig imádkoz­tak, asotmal folyékonnyá vált a vér. Hum búgról t eni lehet s/ó, mert a hatóság el­lenőrzi az egész dolgot ; katonaság vett­körül az oltárt, renki sem nyúlt, az üveg edényhez Mikor a folyékony állapot b°­kö'e'kezett akkor az érsek csengetett ós a nép tapsolt é* njougott örömében. Ma­gam is meggyőződtem arról, hogy az edény­ben folyékony vér vojt. — Min alapszik ez a dolog és miért történik ez épen Ná­polyban, a jó Isten tudja. Montecassinoban ez idő szerint mint­•egy 80 bencés apát van együtt, akik ösz­•zejöttek azon alkalomból, hogy részt ve­gyenek szent Benedek felnyitó't kriptájá­nak felszentelés, ünnepén. Ritka lát.vánj' eunyi apátot egy helyen összegyűlve látni. Összejöttek a világ minden tájékáról a bencés apátságok ét házak képviselői, hogy rendűk alapítójának tiszteielüket és hódo­la'ukat bemutassák. A kriptát, vagyis a monteoassinoi katedralis altemplomát a beytoui iskola műrészei Desiderius atya vz/.etése alatt gyönyörűen átalakították, mozaikkal, szobrokkal, festményekkel fel­ékesítették. Ritka összuangzat mutatkozik az egész műben. Nincs itt egy vonás, egy kép, egy faragvány, amely ötletszerű volna. Teljes harmónia van itt. Mesteri munka, melynek minden egyes részlete tudatosan lett beillesztve az egészbe. — Május 6-án volt a kripta és a benne lecő 3 oltárnak, Szt. Benedek, Szt. Manrus, Szt. Piacidus oltárának felszentelése. A felszentelést G-asparri cardinalis végezte; a széttartás alatt az előirt egyházi antifonákat és egyéb liturgikus énekeket, a mon^ecassinoi nö­vendékek énekelték nagyon preciz, ájtatos­sagot keltő módon. Egyáltalán az egész idő alatt, metyet itt töltöltem, nem győztem elegei csodálkozni a gregorianusi ének szép­ségén. Május 7-én színdarabokat adtak a növendékek ; az egész egy kis operának is beillett volna, mert az egész darabon át végig énekelték. A darab cime «Sxt. Be­nedek" volt és csupa zsoltárokra, antifo­nákra, egyházi himnusokra emlékeztotő .melódiákból állt az egész; és milyeulágy, fülbemászó,sokszor könnyfakasztó melódiák voltak azok ! Mii írjak a május 8 án történt ünne­pélyről? Gasparri b'bornok ünnepélyes mi­sét mondott 80 bencés apát assistentiájá­val. Minden apát mitrásan, pluvialéban és pásztói bottal vei te körül a főoltárt, a oas­sinoi templomban, amelynél fényesebbet, szebbet még nem láttam ; pedig már meg­fordultam nem ©gy helyen. A templom telve volt » környékről összejött néppel ; lehetett ugy 4—5 ezer ember »z uri osz­tályból, de leginkább a közel levő siciüai falvakból. Gyönyörű volt nézni ezt a Ra­fael ecsetére méltó sok szép népet az ő festői viseletében. Az ünnepélyes mise után körmenet volt. az oltári szentséggel, szép időben, Montecassino nyílt oszlopos csar­nokaiban, amelyekből elragadó a kilátás Kampaiiia helyeire és az Abruzzrikra ! Az ünnepség befejeződött a mai es'i vecser­nyével, amely után körmenet volt az ol­tári szentséggel, melyet a pannonhalmi fő­apát vezetett. Én is befejezem levelemet, melyet Montecnssino egy kis cellájában, későn, esie írtam, mert eddig nem volt időm reá, annyira el voltunk kora reggeltől késő es­tig foglalva. Még sokat Írhattam volna, de azokat földrajzi, történeti könyvekben meg­találhatja. É11 ezutl al csak azokról irtani, amiket átéltem és átéieztem. Megfe'eltem-e várakozásának, nem tudom ; de azt tu­dom, hogy igen sokáig boldogan fog élni és lelkes, buzgó harcosa lesz minden szé|» és nemes ügynek ezután is, ha Szt Bene­dek közbenjárására megkapja a jó Istentől mindazt, amit Önnek, kedves Tanár ú r' szivból kiván Kroller Miksa.

Next

/
Thumbnails
Contents