Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-22 / 38. szám

6. BALATONVIDÉK 1912. szeptember 15. És elmentek — és nem lett olcsóbb semmi — sőt ! Ja, mert elfogyasztották a fürdösök. Nincs és pont ! Lehetetlen mindenen végigskálázni ! Csak érintőleg jelzem, liogy a zöldségfélének ára még megjárja, ámbár a Központi vásárcsarnokban semmivel sem drágább. Gyümölcs, ha van is — nem nemes — az ára azonban elég magas ! Na azután a hus! Egy felkiáltó és kérdőjelben fejezem ki gondolataimat, különösen a sertéshúst illetőleg ! Kár is beszélni róla ! Mások is foglalkoztak ezzel a kérdéssel — 0 eredménnyel. így vagyunk mi mindennel ! — Ugy látszik, bele kell törődnünk. Ebben a mi kies, kulturált kis városunkban minden nton, módon keresik a fürdővendégek kedvét, kényelmét, szórakoztatását ! Pénzt is áldoz rá a város. De nem törődik az adófizető lakósság jólétével, megélhetési módjával. Pedig ugy tudom, a hatóság ügykörébe tartozik a piac. Ezt kellene rendezni, még pedig sürgősen ! A piaci árak maximális meghatározása lenne az első ! Mint pld. Temesvárott. Hiába akarja ott a piaci árus — a tejet 32 filléréit adni — nálunk veszik igy is, a tojást 12 fillérért adni stb., a hatóság megmagyarázta neki, hogy a tej legíöllebb 20 fillér, a tojás 8 fillér 'lehel ! Lám, egy-két városban az okos háziasszonyok szövetségbe léptek, sztrájkoltak a tulmagas árak ellen, nem vásároltak addig, mig tisztességesebb árra nem szállították le cikkeiket az eladók. Leszállították, mert kénytelenek voltak. De nálnnk csak sopánkodni tudnak ! Ergó ! Ugy kell nekünk ! Az is baj, hogy nálunk a zsidóság, kereszténység semmiben sem nak hatalma, majd Bécs életéből vett képek nyertek bemutalást. A hatást a színpadi csodálatos technika, az ének és zene utolérhetetlen művésziessége emelték s tették elragadóan széppé. Talán mondanunk sem kell, hogy ar előadásokon mindenütt óriási közönség volt jelen, A hatá,s : az egyszerűen leírhatatlan Az elegáns közönség szinte megdöbbentő mély csendben elragadtatással hallgatta s kisérte az előadás menetét, számtalanszor hangos sírásban zokogtak. Komoly urak könnyeztek. A fényes közönség soraiban a királyi Ház fenséges tagjai : kir. hercegek és hercegnők vettek részt az udvari páholyokból nagy érdeklődéssel kisérve az előadást. így ünnepelt Bécsben s igy hódolt minden e napokban a kereszténységnek. A nyilvános előadások, a diszülések, ünnepi felvonulások mellett igy hódolt a művészet. Boldog nép és boldog város, mely megérti és .méltányolni tudja a kereszténység kimeríthetetlen gazdagsága áldásait, mert szemmel látható ott a szellemi gazdagság mellett — az anyagi hatalom és gazdagság ereje is. Va,jon megérti-e ennek igazságát más ntakon tévedező nemzetünk? tart össze ! Pedig csak együttesen lehet harcolni és győzni ! A kereskedőosztálynak könnvü! Drága, a piac és egyéb, tehát folyamatosan emelik ők is cikkeik árát s igy ők nem érzik annak tűrhetetlen voltát. De a fix javadalmazásuak ugyan mit csináljanak? Megmarad szépen kérdésnek — tessék meditálni rajta ! Az volna az orvoslás másik módja, ha akadna sok bátor, nyilt gondolkozású nő, kik szövetkezve, tiltakoznának a zsarolás ellen. Csakhogy ez nem elegáns ladyklik dolog ebben az ultra modern, csak a látszatnak élő világban ! Nem agitálnak a nyomasztó ter- j hek ellen, csak befelé nyögnek. Hadd higyjék mások, hogy az ilyesmi nem érinti őket ! A gondtalan jólétet akarják elhitetni mással, hogy csodálják a irigyeljék őket ! Hát csak tessék, tegyék ! Milyen jó nekünk, keszthelyieknek ! Hol legyen az uj póstapalota? Örömmel konstatálhatjuk, hogy az uj póstapalota jövendő elhelyezette iránt lapunkban megindított, mozgalom eddig már is annyit eredményezőit, hogy nem kell félnünk attól, hogy a p )stapalota valamely nehezen hozzáférhető helyen, esetleg a vá ros végéie épülne. Az eddig beérkezett ajánlatok kö'st ugyanis a kincstárnak eléggé módjában lesz válogatni, melyek n következők : a Deák Ferenc-utcában a Sövegjártó, Geisohlauer, Csanády- és a Hofman Mór-féle cement-gj árielep telkei. Bnó Veronika, Kövéi G.yn ánó és Satiál Andornak a Széchenyi és Városház-utcai egyesült, telkei, a Hajdú utca 2. szám alatti Csathó féle telek, az Erzsébet királyné-utca 20. sz. alatti Hofman Béla-féle, végre a Kossuth Lajosul cábau lévő Krausz Ernő-féle (régi Forsterház) 40. színi «latti és ugyancsak a Kossuth Lajos utcában lévő Deutsch Andrásnéféle 44. szálllU háztelek. A felsorolt telkek eladási árát illetőleg tájékozva ugyan nem vagyunk, de véleményünk szerint a legutóbb említett Deutschué féle telek volna mindenképen legalkalmasabb, mert nem tekintve azt, hogy a Kossuth Lajos-utcának épen nem diszére való pár rozoga ház a múlté lenne, de a közönség által könnyen hozzáférhető és különösen a városba érkező idegen fürdővendégek által könnyen felismerhető és feltalálható helyen volna. Ugyanezen célt szolgálná azon életre való combinatió is, hogy egy esetleges uj kaszárnya építésével kapcsolatosan a város a jelenlegi elemi fiúiskolát ajánlaná fel a kincstárnak bérbe. Ez az épület mind fekvés, mind terjedelem tekintetében postai célokra felette alkalmas volna, melyről azonban csak az esetben lehetne szó, ha a kincstár a felajánlott telkek árát. annyira tul magasnak találná, hogy inkább továbbra is bérházban óhajtana maradni. i (Jsl^oldi nvomíafránpol* u. m. | felvételi napló, előmeneteli és mu| lasztási napló és haladási napló ! nyomtatványok tetszés szerint be<kötve kaphatók Sujánszky- Józset ' könyv és papirkereskedésébenKeszt' helyen. A révfülöpi iskola. (Zalavármegye tanfelügyelőjének szíves figyelmébe.) Alig van még egy hely szép Magyarországon, aliol annyira elkelne egy elemi iskola, uiint Révfülöpön, a zalai partnak ezen a *zépeu fejlődő fürdőhelyén. Oly fokban felszaporodott ugyanis ebben a hegyben az iskolaköte'esek száma, hogy a három kilométerre fekvő Kővágóörs iskolái a hegyi lakók g3'eimekeit már nem képesek befogadni A bajt legjobban a katli. elemi iskola érzi mert az iskolaköteles gyermekeknek túlnyomó száma katholikus. Tudni kell még azt is, hogy a katholikus hitközség eléií »zegény és igy egy uj iskolát építeni teljesen képtelen. El lehet képzelni, hogy ez az ázsiai, sőt afrikai állapot milyen kínossá les-zi a tanítást ebben az iskolában, amelynek két kicsi terme, jobban mondva szobája, amúgy is zsúfolásig megtelik helybeli tanriókkal. Az uj vasút természetesei csak növeli a bajt, mert a Máv. személyzetének gyermekei is a kővágóörsi iskolára vannak ós lesznek utalva. Elekre a hiányokra már több izben felhívták a tanfelügyelőség figyelmét, de a tanfelügyelő látogatásai alkalmával bizonyára már nem eg} szer maga is nieggj'öződött, arról, hogy ezek az állapotok egyenesen tűrhetetlenek és ía;y nem maradhat nak. Nem csoda ily körűin.ények között, hogy a sajtó is észrevette a szégyenletes bajt. A Tapolcai Lapok szept 15-ki száma vezércikkben foglalkozik ve'e és sürgeti egy állami iskola felállítását. Igazit is van. Egy pillanatig sem szabad megtűrni, hogy ezen a színmagyar vidéken a XX. század elején megtörténhessék az, hogy az iskolaliiány miatt teljes tudatlanságban nöjjenek fel a magyar gyermekek. Felkérjük tehát Zalavármegye tanfelügyelőjét, legyen szives odahatni, hogy a csorba kiköszörü'tessók, annál is inkább, mert az országút mellett könnyű szerrel megszerezhető egy épület, amely egy kis átalakítással teljesen alkalmas iskolának. Ez az épület még azért is igen ajánlatos volna, inert meglehetősen a hegyközség közepéu fekszik s igy a tanulók nagyobb fáradság nélkül elérhetők. Kérünk tehát sürgősen állami iskolát Révfülöpre ! Segédjegyzök mozgalma. Irta Süttő Károly. A hivatalnoki kar szociális fejlődésének hajnalba.-adása a sokáig hátramadt segédjegyzőket és községi alkalmazottakat is csatiisorba szólitotta. Az általános pangás, mely e kar szellemi és anyagi életében nyilvánul, annyira rájuk nehezedett végre s oly energiát lehelt beléjük, mi áltaf indíttatva érezték magukat arra, hogy megélhetésükért a tettek mezejére lépjenek. Az 1900-as évek föllendült társadalmi élete mihamar észrevette ama nagy erkölcsi nyereség jelentőségét, amelyet egy képzett és minden izében fejlesztett jegyzői Karral el lehet érni. Eme nagy elv foglalta le aztán a törvényhozók és a közigazgatási faktorok munkásságát s munkájuk gyümölcse egy álta'ános műveltséggel és szaktudással bíró jegyzői, illetőleg segédjegyzöi kar, mely egyrészről méltóan reprezentál a többi hivatalnoki kar előtt, másrészről irányt szab nemzeti közéletünkben is. Ámde akkor, midőn a jegyzői s igy a segédjegyzői kart a többi tisztviselőkkel képzettségileg hasonló nivóra segítettek, arra ís kellett volna gondolni állami életünk intézőinek', hogy aíÉyagilag is ocía légyenek felemelve, ahol az állami tisztviselők nagy része sokkál kevesebb képzettséggel már igen régen van.