Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

BALATONVIDEK 1912. december 29. lásuk is köti és tartózkodásra utalja őket — igy teliát bátran rugdoshatják éppen arról az oldalról, honnét az igazságos ügy védelmet joggal várhatnák. Pedig a pós­tások ügye igazságos, mert az ő serény munkájuk emelte ezt az intézményt arra a fokra, melyen ez az országos közvéle­mény nevében áll. . . A Mávot is hasonló­képpen lecsépelte Heltay, persze a Máv alkalmazottai is állami emberek s igy ke­vésbbé veszélyes a támadásuk. Próbálja meg Heltay más klasszisok hasonló táma­dásait, csakhamar oly vihart támasztana, mely egy-bettöre leseperné az előadói székről. . . . Hanem apológiámban csaknem meg­feledkeztem a t. Cimről ! Közutainkról akartam egyet-mást megemlíteni, mivel Heltay ezeket is emiitette. Persze esek a munkapárti stilusban. A Pinc Heunk Fahot kapc«án a felvidéki utakról beszél. Megdi­cséri a 2 óv előtt antomobil-tura utat, de kifogásolja azt a jelenben, főkép, mert a külföldi turisták nem tudnak hozzánk be­jönni. Ha ez a túraut, 2 évvel előbb kitűnő volt, az bizonyára most sem lehet — a legrosszabb. Arra kérjük Helteyt, nézzen körül a z országban jobban. . . . Menjen el a szom' szódos Somogyba, de előfoga tokkal jól fel­szerelve. ha ott rekedni nem akar. Fene­ketlen sártenger kora ősztől béső tavaszig. Egy két állami utat leszámítva, az összes megyei és községi utak egyszerűen járha­tatlanok ! Az első leesett őszi eső ott rothad. Árkok, levezető csatqmák sehol. A rothadt esőlé é< sárkeverék nemcsak a tengelyeket akasztják meg, de a káros kipárolgásuk a levegőt is megfertőztetik ! Mintha osak Törökországban volnánk .' Hegyóriásaink mellett is kő és murva hiányában ez a helyzet mindenfelé ! A Nagyalföldön, a Du­nántul, Erdélyben . . . Az utak e tarthatatlansága meg­akaszthatja egész gazdasági életünket. Az •embereket szinte életunttá teszik. Hiven a legelemibb életfeltételében, a szabad moz­gásban gátolják ! Te«sék elgondolni Htltaynak s a munkapártnak, de számítani is, minő ká­rosodásával jár ez egész közgazdasági éle­tünknek. Ne antomobilutakról álmodoz­zunk, mig használható közutaink nincse­nek ! Ne a külföldi turistábat féltse Heltay, hanem a gazdák ezreit, kib sz év egyik felében medvesorsra vannak kárhoztatva odnikbati ! Természetes, hogy mindezért teljes felelősséget hárítani a jelenlegi re­zsimre nem lehet. Messze évtizedekbe nyúl­nak vissza a bűnös mulasztások. Azonban a jelenleg uralmon levő munkapárt is ne­vével ellentétben száz milliókat szór bi improduktív célokra, mig az utakra fil­lérek alig jutnak, Fizetik az adózók az eléggé teihea útadót s az utak ennek da­cára száz, azaz egyszáz év előtti állapot­ban vannak, mert az útadó alapokat el­vitték a döcögő vicinálisok ! Tagadhatatlan szép dolog a örvende­tes is, ha a szerteágazó vasúti hálózat szegi a haza tétéit, de mit ér nekünk a gyors vonat, vagy akár az Oríent-Express, ha a nyakunk beletörik, a lábunk hónaljunkig sttpped a feneketlen sártengerbe, mielőtt a legközelebbi vicinálist csak megközelíthet­tük volna is 1 Pedig igy áll a bál í Ez is egyik hibája annak az országos rossz kormányzatnak, mely csak « külső­ségekre dolgozik, az alapos organizáló, a nagy közérdekre tartozó kérdések fölött elsurran. Ha pedig itt vagy amott parancs­szó, vagy kritizáló hang emelkedik, kész a válasz : hja, nincs péim. Hadügyi kiadá­sokra százmillió^, de belső berendezésekre mennyi ? Mutatják a fránya utak. Ne a a szasadásig doigozó szegény póatásokat kritizálja tehát Heltay előadó nr, hanem jóbarátját, a kereskedelmi miniszter arat a botrányosan jarhatatlan utak miatt. Somogyi, Bibornok-püspökünk ünneplése. Báró dr. Hornig Károly veszprémi pü>pök ünneplése káprázatos pompával folyt le. A hivatalos tisztelgések dec. 4-én történtek meg. A székeskáptalan szónoka dr. Eéiiey Gyula nagyprépost volt, aki üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a magas kitüntetés bár tokozza örömüket, büszkeségüket, de szeretetükön már semmit sem változtathat. A beszéd végén átnyújtotta az ünne­peltnek azt a kelyhet, melyet a káptalan Ó emineuciája aranymiséje emlékére ké­szíttetett. Fejedelmi ajándék ez, melyet a híres fuidai ötvösök készítettek színarany­ból. A kehely csomóját drágakövek éke­sítik és teszik még értékesebbé, a talap­zaton gyönyörű zománcképeket látni. Ezek a képek nemo-ak remek kidolgozásukkal, hanem a jubiláns egyházfejedelemre való vonatkozásukkal is megragadják figyel­münket. Igazán el lehet mondani, hogy az ajándék tervezésében sem a gyengéd figye­lem sem az áldozatkészség semmiben sem ismert korlátokat. A vállalkozó cég is na­gyon megemberelte magát. ő eminenciáját a káptalan szép aján­déka igen meghatotta s biztosította szere­tett kanonokjait, hogy ezután azt a kely­het fogja legtöbbször használni. Igen kiemelkedő mozzanata volt a bíboros ünneplésének a 17. honvéd gyalog­ezred szerenádja pénteken este 5 órakor. A katonaság Weber ezredes vezetése alatt sorakozott a püspöki palota előtt Nem­sokára rázendített a székesfehérvári V. hon­védkerület zenekara egy pompás szonátára. A karnagyi tisztet Fricsay Hikbárd, a Keszthelyen is jól ismert kitűnő zenész töltötte be. A zenekar összesen öt dara­bot adott elő. Másnap történt a lelkészkedó papság hódoló feliratának és albumának átnyúj­tása 8 ezt követte déli 12 órakor a tulaj­donképeni ünnep, amely alatt az uj bíbo­ros Orsini hercegtől átvette a bíbor zucchettót. A bíborost kinevezésé alkalmával igen sokan üdvözölték táviratban, köztük Berkes Ottó és dr Dallos József csornai perjel Az előbbi táviratára a következő vá­lasz érkezett! Berkes Ottó igazgató, Keszthely. Szives megemlékezéseért fogadja őszinte köszönetem és kiváló nagyrabecsülésem kife­jezését. Hornig. Az egyházfejedelmet megyénkből üd­vözölték még Bosnyák Géza és Eitner Zsigmond képviselők. Az arany mise. Püspökünk aranymiséjét Bécsben mu­tatta be az egek Urának. Dec. tizedike valóságos örömünnepe volt egész vesz­prémi egyházmegyének s igy Keszthely­nek is. Templomunkban a hivatalos istentisz­telet reggel 9 órakor volt, melyre minden hatóság s minden tanintézet meghívót ka­pott. A sz. misét dr. Dunst Ferenc apát­Í lebános celebrálta fényes segédlettel, A óruson a fögimn. tanulói énekeltek, kik a mise végén a Himnuszt is elénekelték Eckhardt Antal orgonabiséretével Ezúttal történt először, hogy a Himnuszt a nép is énekelte, még pedig oly lelkesedéssel, a mely mindenkit magával ragadott. Ilyen háborús világban, mint a mos­tani, érzi át igazán az ember a költő szív­ből fakadd imádságát: «Nyujts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel.* A templomon és zárdán egész nap ott lengett a püspöki színeket viselő zászló. Itt említjük meg, hogy az egész egy­házmegyei sajtó melegen ünnepelte az aranymisés biboros-püspököt. Igy pl. a li­berális Zala és a Somoeyi Hirlap tárcában leközölte dr. Lnbcsica József egyetemi ta­nárnak az Alkotmányban megjelent tárca­cikkét. HÍREK. — A fögimn. ÍfjU8ág Mária-kongregá­ciója, mint már megírtuk, diszes ünnepélyt rendezett dec. 8 án, a szeplőtelen foganta­tás üuuepén. Df. Gótzy Mihály praeses igen megbapóan vázolta a nagy ünnep je­lentőségét, az ifjúság szónoka, Kőmives Nándor VIII. oszt. tanuló pedig pompás szónoki készséggel vázolta a kath. ifjúság teendőit a romboló irányzatokkal szemben. A két szavaló is viharos tapsokat aratott. Az ünnepély műsora ez volt : 1. <Angya­loknak ...» Énekelte a fögimn. énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Mondta Gótzy Mihály dr. praeses. 3. «Tenger csillaga.* Költe­mény. Irta Sík Sándor. Szavalta Galambos Olivér VII. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondta Kömives Nándor VIII. o. t. praefektus. 5, «A Szeplőtelenhez.* Költemény. Irta Kö­rösi Albin. Szavalta Eckhardt Viktor VII. o. t. 6. «Boldogas8zony Anyánk.* Énekelte a főgimn. énekkar. — Kinevezés. A király Caesznák Miklós nagykanizsai törvényszéki birónak az ítélő­táblai bírói címet ós jelleget adományozta. Ez a legfelsőbb kinevezés, amely igen ér­demes férfiút ért, Keszthelyen is élénk örö­met, keltett, mert a kitüntetett biró diszeB pályáját valamikor városunkban kezdte meg. — MegyegyülÓ8. F. hó 9-éu zaj ott le Zalavármegye törvényhatóságának közgyű­lése — még pedig a legnagyobb harmóniá­val. Legérdekesebb tárgy volt a közigaz­gatási bizottsági tagok választása és a gyámpénztári pénzek elhelyezésére vonat­kozó határozat megszavazása. A bizottság tagjai lettek két évre szóló megbízással : Cserfán Károly 249, Eitner Zsigmond 193, Batthyány József 185 (uj), dr. Tarányi Fe­renc 181 és dr. Plihál Viktor 161 (uj) sza­vazattal. Ez utóbbi tavai egy szavazattal bukott, Ü gyámpénztári pénzekre nézve az állandó választmány azt. javasolta a köz­gyűlésnek, hogy az 1 millió 600 ezer K-t a 27 zalamegyei pénz'ntézet I özött. fel­osztva helyezzék el. Ez a javaslat az'n­bsn Bosnyák Géza, Hertelendy Fere»;c fő­rendiházi tag és Gaál József felszólalása után megbukott, s a gyűlés kimondta, hogy a pénz tovább is a Központi Hitelszövet­kezetnél maradjon. És ez. nagyon helyesés üdvös dolog, mert a közpénzeknek ott a helyük, ahol legnagyobb a garancia. Nupi­íend előtt, Koller István indítványára a bözgyülé« a közig, bizottsági tagságról végleg lemondó Bogyay Máténak önzetlen működéséért legmelegebb köszönetét fe­jezte ki. A III. oszt. szoleabirói állást egy­hangúlag dr, Oltay László III. oszt. aljegy­zővel, ennek helyét, pedig dr. Kiss István közigazgatási gyakornokkal töltötték be. Nevezetes eredménye még a megyegyülés­nek, hogy a nagykanizsaalsólendvai va­sútépítés segélyezésére 300 ezer K. hozzá­járulást szavaztak meg. — Kögl szombathelyi erdöfelügyelő, mint értesülünk, a keszthe'yvidéki erdők­ben hivatalos vizsgálatokat tartott. PAIM4 Valódi HAUCSUK-CIPOSAROK DOBOZA, MINŐSÉGEI ARANY

Next

/
Thumbnails
Contents