Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-12-01 / 48. szám

1912. november 10. BALATONVIDEK 3/ gyön a Prágerhef felé induló gyorsvonat­hoz és a Budapest felé induló személyvo­nathoz való csatlakozástól, ami e vidéknek különösen fontos érdeke. 3. Különös visszássága a ba'atonparti vasút menetrendjének, hogy a vonatok a balatoni személyszállító gőzhajó menet­ideje semmi összefüggésben sincs, jól lehet mindössze néhány perc a hajók érkezése és a vonat indulása közötti különbség s igy ez az eltérés nyilván könnyen kikü­szöbölhető lenne. Ez a sérelmes helyzet egyenest megbénítja a Balaton zalai és somogyi partja között, való személyforgal­mat. Sziveseu megengedjük, hogy nem a Máv.-nak kell a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság menetrendjéhez alkal­mazkodni, azonban abban a véleményben vagyunk, hogy a nevezett, részvénytársa­ság igazgatóságával való tárgyalások ezt az, egéss zalai pari utazó közönségét any­nyit bosszantó visszásságot könnyű szerre! megszüntethetnék. 4. Nyilván ismeretes a tekintetes Igazgatóság előtt Tapoleza városának ki­váló forgalmi jelentősége. Alapozik ez egyrészt azon, hogy a rohamosan fejlődő város a nagykiterjedésű és országos fon­tosságú balatoni borvidék természetes és kereskedelmi gócpontja, másrészt pedig azon, hogy nyári évadban a hatalmas arányban fellendülő balatoni fürdői életnek kereskedelme és piaca révén nélkülözhetet­len tényező. Éz magyarázza meg azt, hogy Sopron, Va9inegye, továbbá a szomszédos Steierorszáír és Alsóansztria borkereskedői­nek, korc«márosainak túlnyomó része Ta­polczára utazik éi ez a közbeeső átszálló állomása az, innen Bala'onfüred és másrészt Keszthely irányába utazó fürdő közön Rég­nek. Mindezek a körülmények bőségesen megoknlttá tennék, hogy Győr és Szom­bathely irányából a Tapolczára való uta­zás minél kényalmesebbé és biztosabbá tétessék. Ennek legelső eszköze volna, hogy mindkét irányból közvetlen kocsik álljanak- a II. és III. osztályú utasok ren­delkezésére, valamin', hogy egyetlen jegy­gye! lehessen sz utat. ezekből az, irányok­© PALM* valódi KAUCSUK-CIPŐSAROK DOBOZA, MINŐSÉGEI APANY ból Tapolczára megtenni. Borvásárló kö­zönség túlnyomó része német anyanyelvű, a fürdőző közönség rendszerint gyerme­kekkel, tömérdek podgyássz.al utazik és igy ez utasok mindkét kategóriájára egye­nest elrettentő a mostani állapot, amely mellett, Czelldőmölkön, Ulíkon, majd a Balaton felé Tapolczán is át kell szállni, sok kérdezősködés és cipeikedés után. A tekintetes Igazgatóság, a kereskede­lem, mint a vasutak éltető elemének jogos kívánalmait mindenkor a legteljesebb mél­tányossággal és jóakarattal szokta kezelni, másrészt, kiváló érzéket tanúsított a Bala­ton. a hazánk e nagy természeti kincsének felvirágoztatása iránt is s mivel fent, rész­letezett kérelmünk e kettős célt szolgálja, legyen szabad remélnünk, hogy kérésünk maghallgatásra talál.» Mindez csakugyan igen szükséges ujitás volna s jórészt oly kívánság, amely­nek teljesítése az igazgatóságnál különös nehézségekbe nem kell, hogy ütközzék. Mindamellett nagj'on kívánatos lenne, ha más érdekképviseletek is érvényesítenék befolyásukat az egész Balatonvidék érde­kein annyira fontos fenti kérdésekben. Öszi csevegések — malomban. (Nagy kert. Oszi hervadás és unalom a hangulata. A köd kitűnően vezeti u pár­beszédeket Közben csak a fakopács szor­goskodása hallatszik. Az kopogtatta le a diskurzust is. íme nyilvánosságra adjt-.) Szereplők : Szarka, a Ring dinsztenöke. Fakopács, elvonult munkás. Veréb, a mindent Ificsiripelő v^nasz­szony. Veréb Fakopácshoz. : Hallottad ? Fakopács : Mit ? Veréb : Hogy a S'-arkát micsoda tiszt­ség éi te ? Fakopács: Most már azt kérdem, hol ? Veréb? Hja, te oda se voltál? Fakopács : Hová ? Veréb : A Ringbe . Fakopács : Nem. Hadd halijam há ; talán érdekel ! Veréb (szárnyába töröli csőrét, s csi­ripeli) : Pedig bosszantó, ha a Röcsögei helyi érdekűt, ha a Nagygrösszif, ha a Csiriesári újságot, veszed elő. bele kell üt­köznöd, hogy Szurka ur dinsztelnök lett... Fakopács (szorgalmasan dolgozik, csak a munka hevéből bökkent oda) : Csaknem irigyled ? Veréb: Én irigyelni? Hát tudod, hogy minden adminisztratív rovalolástól félek . . . Fakopács : De a dinsztelnökséggel nem jár ilyesmi . , (Dolgozik- tovább.) Ha nem irigyelnéd, nem olvasnál föl őrnagy* szár­nyalású' cikkeket A fészekrakás szorgalmára való tanítás címén. S kényt-ien volt a Ring végighallgatni, de még le is adtad a Rö­csögei lapba s kénytebn volt, aki hall­gatta már, újra végigrágni kinyomatva , . Egy rókáról két bőrt, lehúzni. . . Veréb : Te mindig ilyen önfejű voltál s leszóltál. . . Fakopács : Tudod, hogy a bolhászko­dást kritikában nem szeretem. Az ifjúsági önképzőkörökbe való. Veréb: Tudod, abból a dinsztelnök­ségből se kérnék .... Lápékodó föláll s ajánlja, hogy legyen dinsztelnök Szarka... Fakopács : A Ring elkeseredéssel sza­vazott. Veréb : Ne vágj a szavamba . . . Fakopács: Csak fecsegj ! Ne térj ki jobbra-balra . . . Veréb: A Ring fölállt — egyenként, majd tömegesen — kiment szavazás nél­kül a teremből . . . S a bosszantó, hogy a lapok rettenetes nagy lelkesedésről ir­n ak. Fakopács: Hát nem igaz? Veréb : Ugy, ahogy én mondom, igaz. Fakopács : Ha többet nem tudsz, ez eddig semmi. . . Veréb Semmi. Mondok olyat, hogy. . . A tisztikart a dinsztelt, elnök nevezte ki, mert már akkor se választó, se szavazó nem volt a teremben . . . Fakopács: Ez is baj. Érdeklődéstelen­séget jelent. . . Mert ha nem .közbizalom emel valakit a polcra, attól nem akar, de nem is függhet senki ilyen esetben. Arra miudég lepittyelően nézhet föl akármely tag, mert nem választotta senki. Különben ez a közömbösség, nemtörődömség jelle­mez bennünket. . . Én se vagyok kivétel. Dolgot magáért a munka édességéért ós következményeért szeretem. Hogy tanulni, látni mehetek, jutalma, édes, szépséges ju­talma szorgalmamnak. Közvetve magam­nak iparkodom. . . Vésem a fát. Hesznot hajtok a íáuak, a gazdájának, de magam­nak is . . . De olyan indus mód, banbán nézni és várni a világalakulást, holott ma­gunk is alakitói lehetünk, ez vétek . . De ha iparkodsz, látod, feltűnési viszketegsé­get tételeznek föl rólad. Veréb : Te különös voltál mindig. Az iskolában is . . Hát mondd meg, hol ül a dinsztelnök ? Fakopács : Ha nem ismerném, azt mon­danám, hogy szerényen közénk ül. De mert nem ism»rem szerén j rnek, tudom, trónust követel a Ringtől, oíycn magast, li°gy a padlást ki kell ülni érte s csak a lábát lehet, látni, ezentúl akár a dal^i lámának... Veréb: Nem adjuk meg; Fakopács: Kivonultok előle? Megsza­vazza maga magáin-k. Mert ha maga ki­csiségéről van szó, tnri ám n ajd tenni. A A fehér fekete lesz s viszont. . . Veréb : Micsoda tanúságot, vonsz le ebből? Fakopács: Te mindenből tanúságot akarsz. ... Ez nem cikk. De liogj' kielé­gítselek: ha épen felolvassz" Ringben, ne kinozz vel« újra másoki t a nyom 1 ntásban. S maradj továbbra is szorgalmas tagtárs. (Ez analóg = elvtárssal.) Veréb : Hát te nem bánod, hogy . . . Fakopács : N--m, nem. Tőlem akár ki­nai császár is lehet, ha kellene, azért csak Szarka mar> H előttem a szarka. Lekopogtatta.- Fakopács. Sirolixv" Roche 99 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer* a tüdővé SZ ellen. Wi m Q ' iraasJ ¥ I 1 aiff m 81T Ara<0w5gTJj

Next

/
Thumbnails
Contents