Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-21 / 29. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. julius ] 4. a fogyasztók érdekéből — okvetlenül szükség van, mert különben azok kizsákmányolása meg nem szüntethető. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek volnának hivatva a mai tarthatatlan állapotok megváltoztatására. N. Az Gsperantö nijelv ég a társadalmi élet. Alig egy pár éve, liogy Dr. Ztunenhoff orosz tudós megalapította az esperantónyelvet, máris meghódította a müveit világot úgyannyira, hogy ma, idestova 18 miliő ember használja szerteszét a földtekén, nemcsak a hétköznapi, hanem az üzleti életben is, A nyelv kezdeményezésekor halvaszületett eszmének, elérhetetlen ábrándnak lett keresztelve az a közös nyelv, mely évente megkétszerezi hívei számát. Az esperantó eme terjedése világosan bizonyítja a megalapító tudói egészséges eszméjét. Mnlt óv őszén Lembergten jártam s mint afféle mindent tudni s látni akaró ember a társadalom minden rendű és rangú emberével szóbaálltam. Többek között egy prómkereskedőve! is összehozott, a sors, ki nem tudta, hogy az esperantónak egyik lelkes híve vagyok. Többek közt beszélte, hogy épen most adott ki egy árjegyzéket e nyelven s küldte szét a világ minden részébe az esperantó konzulátusok révén. E kereskedőtől tudtam m

sg, hogy Amerika és Ázsia világpiacain, de sok kisebb város

1 an is, már számtalan üzlet, szálloda hirdeti, hogy ott esperantóul is beszélnek, sőt Amerikában kötelező tantárgy, különösen a kereskedelmi és ipariskolákban. Ha az esperantó nyelv célját vizsgáljuk, meglepve konstatáljuk az eredményt, mert e nyelv elsajátítása lerontja azokat a korlátokat, melyek eddig az emberiséget elvállasztották egymástól. Eszerint azok előtt is feltáiul közeljövőben a külvilág ajtaja, akiknek tehetségük, idejük, avagy pénzük nem volt ahhoz, hogy különösen a kereskedelmi életben Rnnyira szükséges négy—öt nyelvet elsajátíthatták volna. A sok különböző világnyelv helyett megtanulják a könnyű esperantót, melynek révén nemcsak abban a jótéteményben részesülnek, hogy esetleg külföldi utazásukkor nem kell magukkal tolmácsot vinni, hogy a különböző nyelvű egyénekkel megértessék magukat, hanem közvetlen hazulról is érintkezésbe léphetnek bármely ország lakosaival, levelezhetnek akár szórakozásból, akár üzletiérdekből, vagy bármily célból oly népekkel, metyekhez eddig hozzá sem férkőzhettek, s ámenekkel való óriutkezést esetleg haszonnal értékesíthetik. Ami drága hazánkat valamikor még tejjel-mézzel folyó Kánaánnak nevezték s tényleg nem is nagyított szám ez még ma sem, mert bizon}' ritka ország dicsekedhetik annyi kincscsel, mint ép a mienk. Az ásványok, gazdasági termékek, állatok és iparitermékek minden neme óriási menynyiségben található itt fel, de hány ós hány kincseket érő bányánk hever megnyitatlanul, amelyek na meglett volna a magyar népben a kereskedői szellem, ma már a nemzeti vagyonosodás hatalmas emeltyűi volnának. E baj legnagyobb oka, hogy nem tudunk nyelveket, s nem is akarjuk azokat megtanulni s igy nem is tudunk érintkezni külföldi emberekkel, emiatt nincs külföldi kereskedelmünk, mert ami van is, azt is külföldi cégek, ipartelepek bonyolítják le s természetesen az esetleges haszon is külföldre vándorol. Figyeljük vidéki városaink iparosait és kereskedőit; 30 százalék még németül sem tud, Vioo "zázxlék beszél a hazai nemzetiségnek egy nyelvét, VJOOOO százalék tud angolul vagy franciául, holott különösen az előbbit és a két utóbbit minden nagyobb kereskedőnek tudnia kellene. — Ezért van aztán az, hogy kénytelenek vagyunk áruinkat potom áron eladni, mert nem tudjuk kikutatni a külföldi piacokat, ahol háromszoros árt is fizetnének érte. Gyapjúnk, gabonánk, bőrárunk, olajnuk stb. végig járják az ismert világot, borunkért élethalálharcot viv a külföld, de saj nos vajmi keveset szállít ki magyar kebáró fiju mer az apja is báró lei a múltkor de ő csak nézi hogy mink hogyan jácunk vagy verekedünk mer miotta Bárofiju let azótta nemszabad neki velünk jácani se verekedni és azér sir. ós még sokan vanak it ismerősök tudom hogy hazutak mer othon pesten aszonták ök direkt cirkvenicába menek nyaralni a másikak meg aszón'ák osztendéba meg bihariéba oszt it találkosztunk. igazis hogy mink meg aszontuk riminibe megyünk, de nem oda mentünk hanem ide mentünk, é» it lehet csóluakázni is de mink még nem csónakáztunk mer mindég ojankor megyünk oda mikor a 3 csónak levan foglalva és akor a papa lármáz hogy sose lehet csouakhoz jutni és mink már tugyuk mikor van lefoglalva a 3 csónak és mindég ojankor megyünk, de Én már azér csónakáztam ecer regei mikor senkise volt ot és lebogosztam a csonakot, a fátul és bele ültem és evesztem egy evezővel és a szél kivit meszire és ón kesztem fóllni és kijabálni és akor gyöt a csonakás Üuiber egy csonakon és kihuzot és megvert de nem montam senkinek,, és eszt ne tesék kinyomni a zujságba mer akót a papátoll is ki kapok ha kiolvasa a zujságbol. és it a parton jácik a zene is néha akik Cigányok és a szomszéd falubul győriek ide és tán}'érba pészt szednek az emberektöll de éti nem adok nekik mer én aszgoudolom hogy n = kik direkt ingyen muszájua jácani mert ón nem hitam őket, id^, Asztán jácunk a porba is*mer az van it ojan sok mint olvazstam ecer mint fönyev a tengerpartion, és mikor gyönek a szarvasbarmok és a disznók haza akor ojaji érdekkes a nagy porba hogyan prüszkölnek a fürdővendégek mer beleesik a poi a vacsorájukba és az nem jó, tudom nekemis ugy rocogot a fogam köszt mikor a szalámit vacsorásztuk ;! ! kedves szerkesz'ő Bácsi, tesék asztis kinyomtii a labba hogy a miniszter urak kiilgyenek ide egy Pesti rendőrt mer it mindég verekednek az emberek akoris mikor alsóst kártyáznak és direkt ugy tesznek mint mink mikor jécunk és a já tégbol verekedés lesz, és a műikor engem veitek meg mikor a tokirály fejér, kiváktam, pedig én nemi* jácotam veliikk, A háziúr is verekedni akart papával mikor papa aszonta neki hogy mér tart ? polosokat a házba, igazis mér ? tart ? mikor az csíp ós egész écaka versent vakarózunk, és a háziúr aszonta papának hogy Pesti ember hogy beszélhet a polosok miat, iszen mexokhata pesten. meg a mama medáliája is elveszet és mektaláltuk a háziék szóigálójánál de aszonta ű nem vete el de valaki oda csemmpézte nekijje a ládájába, ojan furán beszél ez a szógáló nem aszondgya neki hanem nekijje meg öszöm meg ides^pedik nemis ugy kel mondani ón tudom, És iggen sokat izadunk mer sütt a Nap mindég és a pargba ahol a 3-om fa vau kevés a zárnyék de azér aztán verekednek is — ! kedves Szerkesztő Bácsi, ! már nem irok töbet, mer a tol kiolvad a kezemből anagy hőségbe jajistenem csak sikerüjjön ez a fűrdőlevél hogy kigyüjön a zujságba és ti Fux megpukagyon a zíritycséktől kezicsokolja Blaukopf Izor Ill-ik gimnázista kelt Balatonbékádon 1000 900 12 julius 16. Kertész Kálmán. reskedő, rendesen csak az osztrák kereskedők továbbítják termékeinket a vüág piacra. Most azonban elérkezett a tizenkettedik óra s a magyar lustaságnak is vége fog talán szakadni, mert kübliben igen elmaradunk a többi müveit népek mögöt t. Az esperantó nj'elvet már nálunk ís tanítják. A debreceni kereskedelmi iskola tantárgyai közé fel is vette s hova-tovább általános tantárgygyá emelik a hazai intézetekben Nem sokáig fogja már a társadalom többféle idegen nyelv elsajátítására pazarolni idejét, mert. esperantó nyelvet legkönj'ebben elsajátíthatja s ezzel bármely nemzetiségű emberek elvégezhetik ügyes bajos dolgaikat. Hiszen ma már lázas világban élünk s a müveltssg felnyitotta a legmaradibb szép szemét, is. Minden nemzet életcélja magasba törni, vezetni és élni. Anglia, Francziaoi szág, Németország polgárai közé az esperantó nyelv annyira befészkelte magát, hogy a törvényhozás minden igyekezetével oda hat, hogy a lakósok könnyen elsajátíthassák. Módot,, alkalmat nyújtanak az államok a népmüvelödésre, mert belátják, hogy az esperantó oly közvetítő kapocs a népek között, mely megérdemli nemcsak az anyagi támogatást, de a fáradságot is. Uadics Mihály után esperantóról szabadon fordította : Sütő Károly. A keszthelyi főgimnázium Értesítője. Főgimnáziumunk ez idei Értesítőjében, mely mind külső kiállításánál, mind pedig gazdag tartalmánál fogva méltóan sorakozik az eddigiekhez, Berkes Ottó, az intéz t érdemes igazgatója, gondos részletességgel számol be az intézet szellemi és anyagi állapotáról. Az év folyamán összesen 322 tanuló vétetett föl, kik közül 312 t

jtt vizsgálatot. Vallásra nézve legtöbb volt a rőm. katli. 232 ; ev. ref. vallású 9, ág. ev. vallású 6, izr. 65 Mieden tantárgyból jeles eredménnyel végezte tanulmányait 39, jó eredménnyel 57. elégségesen 190, általános elégtelen osztályzatot kapott 26. A tanuló ifjúság magaviselete általában jó volt. Az Értesítő elején Matics Dömének »A csornai premontrei prépostság története 1180—1526. címen mindenre kiterjedő figyelen mel megirt, nagy utánjárásra és szakavatottságra valló értekezését olvassuk. Az intézet az elmúlt tanévben is nagy gondot fordított az ifjúság vallásos és hazafias nevelésére. A Mária-kongregáció dicséretes buzgósággal teljesítette kötelességeit. Több ünnepélyt tartott. A 'Zászlónk* c. ifj. lapot 171 példányban járatta az ifjrság. — Az intézet okt. 6-án és márc. 15-én fényes sikerű hazafias ünnepélyt rendezett. Nov. 20-án, Erzsébet királyné emlékére nagj' gyászünnepély volt. Május 18-án Matics ^öme a bókenap jelentőségét méltatta az ifjúság előtt. Az ifjúsági segitő egyesület és zenekar javára január 10-én a Hungária szállóban hangverseny volt, a mely 1(100 kor. jövődelmezett tisztán, a melyből a segít ő-egyesületnek 1100 kor., a zenekar költségeinek fedezésére 500 kor, jutott. Kedvező képet nyerünk dr. Lakatos Vince önképzőkört vezető tanár jelentéséből, a melyben a »Helikon« önképzőkör ezidei működéséről számol be. Az ifjúság több kiránduláson vett részt. (Fenék puszta, Mogentiana római telep ; Tapolca, Tavas-barlang.) Megjelent a pécsi kerületi tornaversenyen is, a melyen fúvós zenekarával óriási feltűnést, keltett. A főversenyben (magasugrás) a keszthelyi főgimnázium let' a II. Az ösztöndíjas tanuló/.- száma 11, az ösztöndijak összege 2600 kor. Az intézethez kötött segély-, illetőleg jutalomdijak