Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

1912. november 3. BALATONVIDÉK 3. a rokont, a barátot, vagy ellenséget, hanem az embert, a szenvedőt, a szánalomra méltót nézi, s humanizálás nélkül, gondolkodás nélkül siet segélyére, részesíti támogatásban. A nemzetközi jognak szívtelen, rideg elmélete : a be nem avatkozás elve nem vethet gátat a szív törvényének, a szeretet parancsának . . . A nemzetközi jog visszatarthatja a beavatkozás, a bókeszerzés kardját, de nem tarthatja vissza a szeretet segélyt nyújtó két karját, hiszen a szeretet törvénye általános, internacionális, idő, tér és faji korlát előtte meg uem állhat, mert az írás szavai szerint : a vizek sokaságát is kioltja ... a szeretet. Ennek a mindent, átható, minden korláton felül emelkedő Karitásznak nevében mi is szót emelünk, közönségünk irgalmas szivére appellálunk , . . segélyért, a háború borzalmainak áldozatai a sebesültek, a nyomorban sinlődők érdekében — török, bolgár, szerb, vagy monten'egrói legyen az, ha sebesült, ha szenvedő : az általános emberi érzés : az irgalomra jogot tart . . . A művelt világ nem zárkózhatik el a segélynyújtástól. Az egyes országok Vöröskereszt egyesületei már akcióba léptek. Hazánk sem maradt e tekintetben hátra, egy különítmény teljes felszet eléssel már útban van. A magyar társadalom sem hiányozhat,ik a ker. szeretet ez akciójából. Igaz, hogy nekünk is vannak sujtottaink, kiket, az áradás és egyébb elemi csapások döntöttek szereucsétlenségbe, de mindez a háború borzalmaihoz, a sebesültek gyötrelmeihez ? Nagy az ő szenvedésük, segítsünk kínjaikat enyhíteni. . . Kezdje meg a szeretet mentő művét Keszthely ... s itt talán elsősorbaji a nőegylet lenne hivatva az üdvös mozgalom élén előhaladni. A Vöröskereszt egylet a leghumanitáriusabb egyesületnek városunkban nincs fiókja, azért, gondoltunk a jótékony nőegyletre, mely céljánál fogva legközelebb áll a Vöröskereszt egylethez. Ugy gondoljuk, szavunk nem lesz' a pusztában kiáltónak szava, mikor a közeli szomszédból hangzik felénk a szenvedők ezreinek segély kiáltásai. . . . Olvassuk, hogy a falvakban maradt kisdedeket, gyermekeket az ellenséges katonák vették gondozásukba . . . A pusztító háború képének e bájos jelenete inditsa meg a sziveket, hiszen talán e kisdedeket gondozó harcosok közül is hányan gyötrődhetnek a kórágyon. . . A gyermekuondozó ellenséges katonák hösök, a gyengéd szeretet hősei is . . szenvedéseikben részvétünkre méltók. Induljon meg tehát a nemes mozgalom. Vegye kezébe a vezetést ii jótékony nőegy let. Szomszédunkban a veszedelem. Közvetlen hallatszik a segélykiáltás, segítsen kiki szive sugallata s ereje szerint enyhíteni a háború áldozatainak szenvedésein 1 Somogyi. Tanitógyülés. A »Keszthely-zalaszcntgj óti lóm. kath. tanítóegyesület« őszi közgyűlését, f. évi október 23-án Zalaszentgróton tartotta. A mintegy 60 rendes tagon kivül jelen volt Malatinszky Ferenc járási főszolgabíró és több tanügybarát. A gyűlést Nyers Imre elnök, zalaszántói főtanitó nyitotta meg és vezette. A jegyzőkönyv- és egyébb folyóügyek letárgyalása után Pflt nczer Jolán zalaszántói tanítónő tartott felolvasást >Nehány szó a tanítónők gyűléséről* cimmel. A feminisztikus elvekkel átszőtt felolvasást, mindvégig meleg érdeklődéssel hallgatta a gyűlés, s elnök a közgyűlés által dörgő éljennel jutalmazott felolvasásért anuál is inkább mond köszönetet Pflanczernak, mert gyűléseinken ez volt az első ily irányú fslolvasás, s kéri hogy időnkint a Feminizmusról tartson a jövőben is előadást, hisz nagyon is aktuális kérdéssé kezd válni a jövő nőnevelése, ami éppen oly pedagógiai kérdés, mint a nevelés bármely ága. Utána Ponauer Emil alelnök és Pozsogár Gyula mondták el 1 óleményüket, az uj »Rendszabályok «-ról. Majd Bucsy Aladár, égenföldi tehetséges fiatal tanitó olvasta fel : »Hogyan vezetheti a tanitó növendékeit a szorgalom és munkásság útjára ?« — cimü értekezésé^. A komoly és alapos tudás és tapasztalás érvekkel átszőtt értekezésért lelkes éljennel és jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazta a gyűlés az előadót. Indítványok s az elnök jelentései után tárgy altattak a »Magyarországi Tanító egyesületek Országos Szövetségei elnöksége által tárgyalásra kitűzött tételeire vonatkozó határozati javaslatok. A 3 elsötétel és pedig: I. A tanítók fizetésrendezése. II. A tanítók jogvédő bizottságának szervezete. III. A tanítók mellékfoglalkozásának tarifája*, oimüeket változás nélkül elfogadták; a IV-iket >A szolgálati pragmatikáit egy 3 tagu bizottságnak adták ki tárgyalás végett. Az egész gyűlés magas színvonalon állott s a jelen voltak figyelmét mindvégig (délután fél 2 óráig) lekötötte. Az utolsó tárgy, a tisztújítás volt. Nyers Imre megköszönte a beléje helyezett bizalmat és kérte a közgyűlést, hogy 25 évi munkássága után mentse fel. Pozsogár Gyula felszóllalasa után, melyben hosszan méltatta Nyers érdemeit, a közgyűlés elismerése jutalmául egyhangúlag az egyesület, örökös diszelnökévé választotta meg. Ifjúsági elnökválasztás a m. kir. gazd. akadémián. Október 28-áu délután taitotta meg az Akadémia ifjúsága a szokásos elnökválasztó gyűlését. A gyűlésen Czakó Béla igazgató is megjelent, aki szép vonásokban körvonalazta az ifjúsági elnök állásának fontosságát s hangsúlyozta a tanári karnak s az ifjúságnak együttműködését, amelynek összekötő kapcsát az ifjúsági elnök képezi. A szavazás megkezdésével egyhangú lelkesedéssel Fereuczy József III. éves hallgatót, választották meg ifjúsági elnöknek, aki rokonszenves egyéniségével s reátermettségével mindenekben meg fog felelni a bizalomnak. Ugyanezen alkalommal választották meg a következő tisztviselőket is: Alelnöknek : Dr. Hennel László II. év. halig. Georgicou kör elnöke; Eugelbrecht Károly III. év. halig. Deák Ferencz könyvtái elnöke : Vaskuty Kálmán III. év. halig. Atlétikai Club elnöke: Sebők Kálmán III. év. halig. Zene elnök : Sümeghy tevén a szakált, tegyünk le minden hiúságot.* A trienti zsinat rendeletei alapján nagy gondja volt a papnevelő intézetekre, a szerzetesekre. Neki köszönhető, hogy a spanyol inquisitio a milánói egyházmegyében megszűnt. Midőn XIII. Gergely megkísérelte a sz. Ambrus-féle rítus megszűntetését, Borromeo a szent autonomiát szegezte a kísérlet ellen s így maradt meg a mai napig Sz. Ambrus szép hagyománya. Különösen nagy harca volt a TJmiliati nevü szerzetesekkel ós a Scala kanonokjaival, akiknek kollégiuma össze volt kötve a Santa Maria della Scala templommal, amely a mai óriási színház melyén állt. Ezeken is szerencsésen győzödelmeskedvén, ettől fogva minden gondját a népre fordította. A spanyol uralom romlást és szervi1 izmust eredményezett. Ezek kiirtására számos iskolát, emelt, amelyek ma, három század után is virágoznak. Belső élete valóságos aszkéta élet volt. Szerette a fényt és pompát az Istentiszteletben, az Isten szolgálatára emelt épületekben, palotájában azonban csak két kis s- obácskát foglalt le a saját használatára. Ezek voltak tanúi virrasztásainak, hosszú imádságainak, n isztikns mély elragadtatásainak, melyek az érzéki világtól mintegy elkülöníteti ék. A nép csodálta és szerette, mert ennek a parancso'ó és hajlíthatatlan embernek nagy szive volt. Borromeo ezen jóságának halhatatlan emléke marad az 157(1—77-ki pestis, mely majdnem egy évig dühöngött és temetővé változtatta Milánó városát. Az az acélakarat,, amely a trienti zsinaton a kormányrudat, tartotta, elvegyül a dögvész tengerében, hogy vigasztaljon, segítsen, hogy a haldoklókat elkészítse az utolsó útra, minden nap és minden órában készen az áldozatra. Pénze hamarosan elfogy ; eladja a palotií ezüstkészletót, a szőnyegekből a mezíteleneknek ruhát varrat, szétosztja saját ruháit ; utolsó ajándékkép a Lazzarettóba vándorol nyomorúságos ágya is és a bíboros két falócán piheni ki testi, lelki fáradságát. A megfeszített és sokoldalú munka végre felemésztette erejét. Meghalt 1584. nov. 3-án, 46 éves korában. Az egész nép sirása és hódolafa kisérte sírjába. Teste a milánói dómnak mélységes csendességü kriptájában pihen, szivét pedig a római San Carlo templomban tisztelik. Emléke előtt a más vallásúak is tisztelettel hajolhatnak meg, mert mint ember is a legnagyobbak közé tartozik. (Olaszból) A Siroiin „Roche" értékelése. Árvaház Büdingenben. Posta Maxstadtban, 1911. IX. 2. Örömmel értesítem, hogy a Siroiin „Roche" nagy szolgálatot, tett nekünk, különösen influenza ellen vált. be nagyon jól s nem is tudok hasonló megbetegedések ellen biztosabb szert, mint a Sirol iu «Rochet,.» Mindenkin segitett, aki használta. Mária Franciska nővér betegápoiónő. Árvaház. Pépinevilleben 1911 S/23. Bátorkodunk önnel örömmel közölni, hogy a Siroiin 'Roche'-sal gyermekeinknél jó eredményt éltünk el, amiért legnagyobb megelégedésünket nyilvánítjuk. Jó hatást tett gyermekeink köhögése és nyakfájdalma ellen, ami nagy enyhülést és megkönnyebbülést szerzett nékik. Mária Leó, jézustársasági nővér főnöknő. Brimn, 1910. szeptember. A szünidei gyermektelep idei szezonjának lezárásákor az alulirt egyesületi vezetőség indíttatva érzi magát, arra, hogy tisztelettel közölje önnel hálás köszönetét, amiért az orvosi kezelés alatt levő gyermekeknél az ön Sirolinja a szünidei telepen oly kedvező hatást, ért el. A brünni szünidei telep bizottsága Gross Ullersdorfban.